CELESTIAL DECAY – Contradictum

Kiadó: The Music Alliance

Weboldal: myspace.com/celestialdecay

Kiadás éve: 2010

Stílus: Symphonic Melodic Metal

Brief Sum: All in all, my feelings are mixed. There are some imperfections, but of course it”s not hopeless as there”s a long way ahead of the band. For all of you who don”t bother with the minor flaws and are interested in a new formation of this genre, I recommend listening to the album of these Swedes.

A Celestial Decay név egy teljesen új 2008-ban alakult svéd zenekart takar. Tudjuk, hogy az északi országok zenekarai szinte teljesen elárasztják az egész metál világot és sajnos, azt kell észrevegyem, hogyha zenei képzettség, tudás tekintetében nem is, de az egyéb dolgok miatt kezd csökkeni a színvonal. Nem mintha jelen eset tárgya annyira rossz lenne, de azért a szépre sikerült külső mögött a belső már nem annyira győzött meg. A zenekar stílusi meghatározása “Symphonic/Melodic Metal” amivel a magam részéről egyet is tudok érteni hisz a “Contradictum” címre keresztelt album dalai ezen két stílus határmezsgyéjén mozognak talán plusz egy kis power és neoklasszikus elem is befér a repertoárba. Olyan zenekarok hatásai lelhetőek fel mint a Kamelot, de néha még az újabb kori Soanata Arctica is eszembe jut. A dalok többségének alapját vázát a stílus már ismert összetevői alkotják, de sajnos nem mindig sikerül maradéktalanul meggyőzniük. A banda leggyengébb láncszeme kétségtelenül a nem túl erős hangú “Angelo Mayer”. Nem mintha nem passzolna a zenéhez, de hangjában nincs semmi karakter, így hiába énekel egyszerűen nem képes fenntartani az érdeklődést.

A zenei alappal nincs különösebb gond, de ennek ellenére viszont egy erősebb hangzás nem ártott volna. Néha próbálnak nagyzenekari témákat is belepakolni a repertoárba, de sajnos kevés sikerrel elveszik az összképből ezáltal mintha ott sem lenne. Pedig a hosszúra nyújtott lemezen bőven akadt volna hely jobban kidolgozott ilyen jellegű témáknak. Főleg, hogy a korong utolsó négy dala egy komplett egységet alkot. A fentiekkel ellentétben természetesen akadnak azért jó pillanatok is, mint az “Eye of the Storm” vagy a lírai kezdésű “No Need for a Hero”, a furcsa című “C.R.O.D.” vagy a végre igazi “power” metalos riffeket tartalmazó “Reaper’s Goodbye”, vagy a totál slágeres “Void Within II”. Viszont jár egy fekete pont a totál felesleges “Rhianna” nevezetű “előadó” pop feldolgozásért.

Összességében, vegyesek az érzéseim. Az ilyenfajta muzsikát nagyon jól kell játszani ahhoz, hogy maximálisan élvezhető legyen a végeredmény. Néha a lemezen hallgatása közben nem mindig éreztem jól magam. Akadnak még hiányosságok, de természetesen nem reménytelen a dolog, hisz még hosszú az út a zenekar előtt. Akit viszont érdekel egy újabb formáció, ebből a zenei közegből és nem zavarják az apróbb hiányosságok hallgasson bele a svédek lemezébe.

Tracklist:

1. In Remembrance
2. Eye of the Storm
3. Silent Embrace
4. Child of the Night
5. Unfaithful (Rhianna cover)
6. Gates of Heaven
7. No Need for a Hero
8. C.R.O.D.
9. The Ascension
10. Reaper’s Goodbye
11. Void Within II
12. Contradictum
13. Final Night: Prologue
14. Final Night: The Beginning…
15. Final Night: Exodus of Mankind
16. Final Night: …Of the End

Pontszám: 7

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár