CROSS BORNS – A Fiú És A Sárkány

Kiadó: Nail Records

Weboldal: www.crossborns.hu

Kiadás éve: 2009

Stílus: Symphonic Heavy / Hard Rock

 

(scroll down for English Version)

 

A hazai zenei scene egyik színfoltját, azt hiszem nem kell bemutatnom az olvasóknak: tucatnyi koncert és számos kiadvány előzte meg már ezt az idei termést. A dupla lemezes változat oka az, hogy a szövegek kétnyelvűek, így az egyik korongon magyar, míg a másikon angol énekkel lehet hallgatni. Persze a praktikusság mellett nyilván indok a külföld felé nyitás, ez érthető is. Hát nézzük, mit is rejt a tizenkét számos új lemez!

A Nyitány hangjai sejtelmesen törnek fel, visszafogott, éterien melankolikus, könnyed őszi hangulat a múlandóság jegyében. Lélegző harmóniák fonódnak és állnak össze egy képpé, bevezetőként. A Csontok Királya a megszokott, old-school alapokkal kezd a játékba, határozott módon megidézve a múlt szellemét. Jól ismert formulák váltakoznak a szerkezetben, bár többnyire ötletes, akad egy-egy rész, ami nagyon nem illett ebbe a közegbe. Az ének játékos, és érződik a csiszolódás rajta, karakteres, kellemes hallgatni, könnyen fekszik a hangok folyamára. A Tündérvölgy szintetizátorjátéka varázsol először el a hangulatával, majd a kellemes bevezető után kemény riffek szabadulnak el. Az ének itt “megbillen”, főleg a kitartott hangok ingatagok, de ezt persze lehet orvosolni. Viszont a kettős vokál, és a visszafogott, dallamos részek nagyon jól szólnak, tiszták, érthetőek. Az alapokra kihegyezett, domináns témák egymást váltják, bár a múltidézésen kívül nem mutat fel semmi különös, egyedi hangot – persze ettől még pont jó. A Déli Tűz Sárkánya remek akusztikus gitártémával indít: a keverés tökéletes formájában szólal meg és tör előre. Pörgős, zakatoló folytatásban lehet részünk, sokkal dinamikusabb megfogalmazásban. Hősi eposz módján törnek fel a dallamok, az ének jó – néhol a LORD énekese ugrott be a hallgatás alatt – szól: akadálytalanul halad előre, ahogy ez a modern hangzású, csupa tűz dal is. Az első csont nélküli darab a lemezen – kellett is már!

A Fiú és a Sárkány misztikus bevezetője után folkos elemeket is magában ötvöző, kreatív egység bontja szárnyait, karakteres gitárjáték, kőkemény ritmusszekció hullajt a porba mindent. A koncepciózus nóta énektémái kiválóak, a szintibetétek érdekesen fűszerezik végig a témákat. Klasszikus, de egyedi hangot üt meg az egész, ettől ilyen jó. Izgalmas dallamok, precizitás, élvezhetőség rajzolódik ki a hallgatás során. A Farkas Vágya is egy kellemes kompozícióval nyit, szimfonikus jegyekkel megspékelve, erős, monoton dobtémával, ami azonban ugyanúgy energiával teli, mint a gitár vagy a szintetizátor játéka. Érdekes játékot űz az ének: a dallamos és karcosabb ének váltogatja egymást. A refrén alatt változik meg a ritmusvilág, egy lassan csorduló érintés a szerkezeten belül – a tudatos megvalósítás erős jegyei érezhetőek ebben a dalban; némi csiszolnivaló ugyan akad, de ez nem annyira zavaró tény. A Manók Tánca visszatér a klasszikus hangzáshoz, kicsit fura is nekem ez a szám: az ének a szinte mágikus énjét veszi elő, de a zenei keret túlságosan nyers maradt, túl sok a sablon benne, és attól hogy dinamikus és pontos, még nem feltétlen ütős. A refrén túl hátulra került a keverés során, alig hallani a zenétől. A tündérmesés hangulat felbukkan egy elég jó rész erejéig, de valahogy túl könnyű marad mégis az egész: az elméleti része jó, csak nincs rendesen kidolgozva.

A következő track a Sziklák Szíve berobban egész egyszerűen – a duplázós dobtéma komoly pörölycsapásaira brutális gitárzúzás megy. A folytatásban egy megosztó témavilág mutatkozik meg: a refréntéma nagyjából kidolgozott, rendezett; míg a verzék nagy része gyenge és ez igaz sajnos az énekre is…itt is találhatóak ötletes részek, de ugyanakkor hiányzik belőle az a tűz, amit korábban tapasztaltam. A Fohász egy átvezető darab, finom szintialapon nyugvó “vonós” hangszerek indulnak el, egy remek örvény, amely érző, törékeny bensőt takar, olyat, amelyik kilépne börtönéből – de a lezárás szétzilálja, túl gyorsan lesz vége, hosszabban élménydúsabb lett volna. A Szél Fia – Felhőjáró a legendás ’80-as évek végi, ’90-es évek eleji rock/metal vonalat juttatja eszembe – lázadó hangokra épül a szerkezet, makacs szabadságkeresésre, dacra és békétlenségre. A szóló itt kicsit gyenge és rövid, érdekes a szinte musicalszerű énekrész felbukkanása – nem is tudom: valahogy kidolgozatlannak tűnik ez a nóta is, bár ebben is akad példa az ötletességre, mégis valami nincs rendben, hiányzik, így elég erőtlen.

Az Öreg Lovag és a Tündér Balladája akusztikus kíséretet kapott, ahogy illik. A könnyed pengetés, a kisebb futamok jól emelik ki a prózaszerű ének karakterességét. Ahol kell, ott erős, ahol a finomabb játék kell, ott azt találjuk. Ilyen a zene is – egy darab egy napsütötte kőből, sziklából, folyamatos mélyülés befelé – álom és ébrenlét egyszerre, tükör a hangok előtt, érzékeny szövetdarab. Nagyon könnyed, megnyugtató szövege ellenére is. A záró tétel olyan, mint egy film záró képe zenébe öntve – a fő hangsúly itt is a szintetizátor/ének párhuzamon nyugszik. A Nincs Vég, Csak Örökké egy elmúlás, tiszta elmével, elfogadással, máltósággal és bátorsággal. Himnusz a csatamezőn, az én tragédiája, a (jó értelemben véve) nagy szavak ideje: van még idő a zajban körbenézni a csata után. Épp ezért, a tanácstalanság bennem itt a végén, érződik mennyire jól tudnak komponálni – azon a pár erősen kiemelkedő számon ez érezhető -, de a dalok többségén lett volna még mit csiszolni. Ha a határozott vonalat követik, bizonyára bőségesen kárpótolnak és meglepnek minket legközelebb. Hallgassatok bele és döntsétek el magatok!

——————————

ENGLISH VERSION:

I think I don’t have to introduce one of the most colourful spots of Hungarian music to the readers: dozens of gigs and plenty of releases preceded this year’s harvest from Cross Borns. The reason for the release to be two discs is that the lyrics are bilingual. One of the discs has Hungarian lyrics, the other has English ones. Apart of practical reasons the band also tries to open towards international attention, too. Well, let’s see what’s inside!

The sounds of Nyitány sprinkle mystically, bringing a moderate, ethereal, melancholic, light-hearted and autumn mood under the sign of mortality. As an introduction, breathing harmonies entwine and form one picture. A Csontok Királya starts with the usual old-school basics, summoning the spirit of old. Well-known formulae come after each other in the structure and though it is mostly original, there are some parts which don’t fit in well enough with the context. The vocals are playful, their improvement can easily be felt; they are unique, nice to listen to and they lie upon the melodies nicely. The synthesizer-play of Tündérvölgy is the first to have an enchanting mood, but after its pleasant introduction, hard riffs are set loose. Here the vocals seem to topple a bit, the long sounds are especially unstable, but there is a cure for this. The double vocals and the moderate, melodic parts sound really good, they are clean and understandable. The dominant ideas emphasize the basics, showing very few unique or strange sounds apart from the summoning of the past – however, they are good. A Déli Tűz Sárkánya starts with a very good acoustic guitar part and the perfect mixing enables it to sound full of glory. The next few minutes are full of staccato movement in a far more dynamic form. The melodies burst out as in a heroic epic and the vocals are also good – it reminded me sometimes of the singer of Lord – , they march forward as this modern sounded song full of fire does. This is the first flawless song on the album and we needed it!

After the mystic introduction of A Fiú és a Sárkány, there comes a creative unit incorporating some folk elements; unique guitars and a rock-hard rhythm-section crushes everything to dust. The vocals of this conception-song are excellent and the synth-inserts add an interesting flavour to the ideas. The whole has a classical but unique sound which makes it really good. Exciting melodies, preciseness, and enjoyability come to light when being listened to. A Farkas Vágya also opens with a pleasant composition with symphonic elements and a strong, monotonous drum pattern which just as full of energy as the guitars or the synth. The vocals play an interesting game: more melodic and more rough voices counterchange. The rhythms change during the refrain, a slowly spilling touch inside the structure – the strong signs of conscious self-realization can be felt in this song; there are some minor flaws, but they are not annoying. A Manók Tánca returns to the classical sound, thus it is a little strange for me: the vocals take on their magical personalities, but the musical frame stays too raw with too many clichés and only because it’s dynamic and precise it’s not necessarily good. The refrain has been mixed too much into the background, it is barely heard through the music. The mood of fairytales appears for the duration of a really well-written part, but somehow the whole remains too easy: in theory, it is good, it’s just not elaborate enough.

The next song, Sziklák Szíve simply explodes into your ear – the strokes of the double kick drum are further reinforced by the brutal guitar-shredding. Up next comes a dividing mass of ideas: the refrains are more or less elaborate and organized but a great part of the verses are weak and this applies to the vocals, as well. There are some original ideas here too, but the earlier fire is missing. Fohász is an intermezzo; “strings” soar above a gentle synth-base forming a nice whirl covering a sensitive, fragile inside that would step out of its prison – but the closing crushes the image, the song ends too fast, if it had been longer, it would have been more emotional. A Szél Fia, Felhőjáró reminds me of the legendary rock/metal wave of the late 80’s and early 90’s – the structure is built on rebellious sounds, resistance, peacelessness, and a hard-headed quest for freedom. The solo here is somewhat weak and short and the appearance of the almost musical-like vocal part is strange. I don’t really know, this song seems a bit raw and unrefined, too, though there are examples for originality in it as well. Something’s not right, something’s missing resulting in lack of power.

Az Öreg Lovag és a Tündér Balladája got acoustic background as they deserve it. The easy picking and the smaller runs emphasize the uniqueness of the prose-like vocals well. Strong, where needed and lighter where it is appropriate. The music is similar – a piece of sunshine poured upon a rock or boulder, endless deepening inside – dreaming and being awake at the same time, mirror before the sounds, sensitive piece of cloth. It’s really light even despite its calming lyrics. The closing piece is like the closing picture of a movie transformed into music – the main emphasis is on the synth/vocal parallel. Nincs Vég, Csak Örökké is the pure-minded, accepted, glorious and brave passing away of something. A hymn on a battlefield, a tragedy of the ego, the time of great words: there is time to look around in the noise after the battle. That is the reason for my insecurity: I can feel how well they can compose – it can be felt on those few excellent songs – but there is a lot to improve on the other songs. If they follow a determined path, they will surely make up for all the flaws and will surprise us next time. Listen to it and decide for yourself!

Tracklist:

Disc 1
1. Nyitány
2. A Csontok Királya
3. Tündérvölgy
4. A Déli Tűz Sárkánya
5. A Fiú és a Sárkány
6. A Farkas Vágya
7. Manók Tánca
8. Sziklák Szíve
9. Fohász
10. A Szél Fia, Felhőjáró
11. Az Öreg Lovag és a Tündér Balladája
12. Nincs Vég, Csak Örökké

Disc 2
1. Overture
2. The King of the Bones
3. Vale of Elves
4. The Dragon of the Southern Fire
5. The Boy and the Dragon
6. The Wolf’s Longing
7. Dance of Gnomes
8. Heart of the Stones
9. Supplication
10. Son of the Wind, Cloud-Walker
11. The Legend of the Old Knight and the Fairy
12. There Is No End, Just Forever

Pontszám: 7

Kapcsolódó cikkek

Cross Borns Interjú

NorthWar

CROSS BORNS – Halhatatlan Vágyódás 2CD

NorthWar

Cross Borns Interjú

NorthWar

CROSS BORNS – A Torony / The Tower

Menegroth

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár