DÅÅTH – Dååth

Kiadó: Century Media Records

Weboldal: www.daathmusic.com

Kiadás éve: 2010

Stílus: Experimental Death / Thrash / Groove Metal

Brief Sum: What? Dååth is no longer an industrial death metal band? Yes, that’s absolutely right. As it seems, after The Concealers they wanted to play a more guitar-orientated music with more catchy tunes and with experimental elements instead of industrial parts. They’ve succeeded because this is their most mature album so far, although, it’s not as exciting as their debut or The Hinderers. However, it’s a fine starter for a new era so even those who stopped listening to this band after Futility should check them out because Dååth is now a good experimental death/thrash metal band with groove influences. I’ll miss the old  Dååth though.

“Mi ez a stílusmeghatározás?” “Hová lett az ‘industrial death metal’ titulus?” Ez a két kérdés nyomban felmerülhet az olvasóban, ha ismeri a csapat első három albumát, és a hozzájuk kapcsolódó anyagokat. Jómagam ezek közé az emberek közé tartozom, ezen belül is abba a csoportba, aki szerette a Futility-t, de a Hindererst még jobban, mert engem nem zavart az, hogy egyre könnyebben emészthető, és egyre groove-osabb muzsikát csináltak. Azután a The Concealers sajnos hatalmas csalódás volt számomra, mivel az az album számomra egyetlen valódi dalt, a Sharpen The Blades-t tartalmazta: ez volt az egyetlen, ami követte a Hinderers vezérfonalát. A többi dalban sajnos nem éreztem az átütő erőt, és ennek az lehetett az oka, hogy már akkor elkezdtek egy nyersebb, gitárcentrikusabb irányba tolódni, amiben az industrial elemek már kevesebb szerepet kaptak.

Nos, itt van a zenekar névadó albuma, sorrendben a negyedik, ahol egy teljesen új alapra helyezkedik a zenekar. Zeneileg valahol a Hinderers és a Concealers okos hibride, előbbiből a fogósságot, a hangulatot és a dalírási készséget, utóbbiból pedig a gitárcentrikusságot, és a technikás, thrash-es riffeket mentették át, és mindezt megspékelték különböző zajokkal illetve effektekkel, amikre inkább mondanám, hogy experimentális, mint indusztriális. Még a groove-os riffek is teljesen eltűntek, az album dinamikája pedig inkább hasonlít egy death/thrash csapatéhoz, mint akármelyik eddigi albumukéhoz. A gitártémák mindegyike fogós ezúttal, és egyáltalán nem középszerűek, sőt, a lemez első fele kifejezetten jól sikerült. Sajnos azonban a második felén már akadnak gyengébb tételek, és igaz, hogy eddig sem mutattak túl sok újdonságot a csapatra jellemző riffelésen kívül, de egy-két dalban sajnos ezek a gitártémák sem olyan kiemelkedőek (például Oxygen Burn, ami ráadásul a hosszabb dalok közül van a maga 4 percével). Az experimentális elemekkel viszont feldobják az albumot, legyen az valami fura effekt a gitáron, valami beteg billentyűtéma vagy éppen valami akusztikus pengetés.
Természetesen ez az album is tartalmaz slágergyanús dalokat, mint például az “Indestructible Overdose”, vagy a húzós témájú “Accelerant”, és a többi is legrosszabb esetben korrekt dal, de aki eddig követte a csapat pályafutását, annak szoknia kell az anyagot.

Sokáig gondolkoztam, hogy ha ki kellene emelnem egy erényét az albumnak, mi lenne az. Nos, arra jutottam, a négy nagylemez közül ezen hallhatóak a legérettebb számok, így megérdemli, hogy a csapat nevét viselje. Jó lemez lett összességében, csak el kell felejteni azt, hogy a Dååth valaha egy industrial death metal volt. Egy jó experimentális death/thrash/groove banda lett belőlük, akiknek ez az első mérföldkövük az új koncepcióra felépített zenei utukon. Aki végig kitartott a csapat mellett, az sem fog nagyot csalódni, hiszen a dalok színvonalasak maradtak, és érződik az az íz, ami az eddigi albumaikon is, legfeljebb kicsit szokni kell. Akinek viszont már a Hinderers sem tetszett, az mindenképp tegyen vele egy próbát – persze úgy, hogy nem hasonlítja ezt a korábbi anyagokhoz -, hiszen ez már egy teljesen más zenekar, más célokkal, más stílussal. Én azért sajnálom, hogy a régi Dååth már nincs, de cserébe kaptunk egy korrekt experimental death/thrash bandát, így nem vagyok elégedetlen.

SAMPLE:
MySpace link

Tracklist:

1. Genocidal Maniac
2. Destruction/Restoration
3. Indestructible Overdose
4. Double Tap Suicide
5. The Decider
6. Exit Plan
7. Oxygen Burn
8. Accelerant
9. Arch (Enemy) Misanthrope
10. Manufactured Insomnia
11. A Cold Devotion
12. N.A.T.G.O.D.
13. Terminal Now

Pontszám: 8

Kapcsolódó cikkek

Chimaira, Unearth, Throwdown, Dååth – Koncertbeszámoló

Jillian

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár