DANTESCO – Pagano

Kiadó: Cruz Del Sur Music

Weboldal: myspace.com/dantescoepico

Kiadás éve: 2008

Stílus: Epic Power metal

 

 

 

Valami megmagyarázhatatlan okból, azt hittem, az jó lesz nekem, ha én írhatok erről a puerto rico-i zenekarról, illetve a lemezükről a Paganoról. Biztosan valami különlegesre, valami meglepőre számítottam. Amiben végül nem kellett csalódnom, hiszen összességében az általam eddig hallott bandától eltérő muzsikát hozott össze a Dantesco. Lassabb, epikusabb hozzáállás jellemzi a srácokat, egyes vélemények szerint a Solitude Aeturnus, Candlemass vonal true metalba oltott változatát nyomják. Nekem ez meg sem fordult a fejemben. Ez a második albuma a csapatnak, nézzük, hogyan sikerült.

Mondhatni, szokványos metalos megoldással nyit a Santa Croce Titulus. Az ének azonban már meglepő kicsi. Női hangok tekintetében megszokhattuk már a terjengős, operás hanghasználatot, dallamvezetést, a Dantescoban azonban egy elfogadható tenorú bácsi (Erico La Bestia) hoz valami hasonlót, néhol talán kicsit egy kántorra emlékeztető verzióban. Maga a dal sem rossz, de leginkább a szóló mutatja meg a csapatban rejlő tartalékokat. Riffelősebb, lassabb téma szolgáltatja a La Ultima Visita De Grendel alapját. Persze nem végig, hiszen általában igyekeznek nem kevés ötletből felépíteni a srácok dalokat. Nagyon jó elgondolás a refrén mélyebb tónusú kórusára a magasabb, karcosabb fődallam. Kár, hogy a kivitelezés közel sem tökéletes. Mintha helyenként nem lenne teljesen tiszta…

Templomi kórusos nyitás, vánszorgós alapok, király szóló és elsősorban a kitartott énekhangoknál észrevehető, erős, mesterkéltnek ható lebegtetés jellemzi a Por Tu Santo Amor-t. Akkordbontással indul a vontatott témát is hozó Su Sangre Es Mia, melyet a számomra hangzásban, hangulatban és játékstílusban is a hetvenes éveket idéző szóló dob fel. Az előző nótához hasonlóan lassú, bontogatós témával kezd az Exorcista, melyet a tempós verze és a szintén nem lassú refrénszerűség az egyik leglendületesebb dallá tesz. Persze itt is megvan a lecsendesült, már-már merengős betét és a szinte hidegrázós énekhang-lebegtetés. Érdekes viszont a komolyzenei férfikórus jellegű vokál-ének megoldás.

Akusztikus gitáros, sok lebegtetéssel „színezett” lassú nóta a De La Mano De La Muerte, melyben a korábban talán még izgalmasnak tűnő operás énekstílus kezdi elveszíteni a varázsát. A már megszokott vontatott verze, dalindító gitárszóló, progos hangulatú, középtempós bridzs, energikus, durvább éneket hozó refrén jellemzi a En El Bosque… Esta Noche-t, melynek szólója a hangulatosabb részei miatt a jobb pillanatok közé tartozik. Harcba hívó kürt rivalgó szava indítja a szigorúbb hangvételű Aguila De Sangre támadását. Itt is elég jó a szóló és a döngölősebb rész is és viszonylagos egyszerűsége dacára vagy pont azért maga a dal is a jobbak közül való.

Majdnem tízperces szörny az Anibal. Nem lepne meg, ha ezzel a címmel Hannibálról szólna a sztori, akkor a kicsit keleties jellegű gitárharmóniák is passzolnának a témához. Latinos hangulatú, akusztikus jellegű témázgatás is felbukkan, de melankolikus dallamfolyammal zárja a nótát. Elég kemény deja-vu-ra épül az első számú európai bónusz nóta a I Came From Hell, mely egy viszonylag tempósabb szerzemény, de sok egyébben nem különbözik a többitől. Talán csak annyiban, hogy ebben van a legtöbb és legváltozatosabb szóló. A záró, második ráadás nóta a Gethsemane címet kapta és elég vánnyogós, nyavalygós cucc kis pörgéssel, nagy visításokkal.

Ha szigorúan a zenét nézem, akkor az átlagos. Mondhatnám úgy is, hogy nem különösebben jó, változó mértékben, de élvezhető. Itt-ott egy-két énekdallam, és többnyire a szólók, a gitárosok szólisztikus teljesítménye miatt tud egészen kellemes perceket is szerezni, de sajnos nem a jó dalok túltengése teszi emlékezetessé az albumot. Pedig azok nélkül az egész egy fabatkát sem ér. És akkor még meg sem említettem a helyenként valószínűleg nem alaptalanul hamisnak vélt szólamokat, amik minden szinten sokat rontanak az összképen. És a miatt is kár, hogy az egyedi hatású énekstílus is beszürkül, unalmassá válik kicsit. Nehéz eldöntenem, hogy négy vagy öt pont. De mivel csak az egzotikusság és a gitárszólók miatt lehetne öt…

Tracklist:

1. Santa Cruce Titulus
2. La Ultima Visita De Grendel
3. Por Tu Santo Amor
4. Su Sangre Es Mia
5. Exorcista
6. De La Mano De La Muerte
7. En El Bosque… Esta Noche
8. Aguila De Sangre
9. Anibal

Pontszám: 4

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár