Kiadó: Kolony Records
Weboldal: www.deprofundistheband.com
Kiadás éve: 2010
Stílus: Progressive Doom / Black
2005 London, az ideje és helyszíne a De Profundis nevezetű zenekar alakulásának. Mivel csak öt évre nyúlik vissza a történetük, így a február elsején megjelent második lemezük „A Bleak Reflection” kapcsán kapcsolódok a történetükbe. A banda által játszott zene valahol a doom/death metal határán keresendő. Nem nagyon vagyok híve a két stílus keveredésének, de tény, hogy ha a hangulat megvan én is bele tudok mélyülni az ilyen zenei alkotásokban. Példának okáért említhetném az Opeth-et, amit már csak azért is érdemes felhozni, mivel a De Profundis is sokat merít a svéd zenekartól. Nem csak hangulatilag, hanem ők is beleszőnek a zenébe progresszív fordulatokat. Amik, igaz még nincsenek olyan magas szinten kifejlesztve, de jelenlétük nagyban befolyásolja az összképet. Ha már itt tartunk természetesen a My Dying Bride neve is megemlíthető. Ezáltal a zene valószínűleg nem fog tetszeni a sebesség megszállottjainak, inkább a mélyre hangolt lassabb témák uralják a korongot „Craig Land”, földalatti hörgésével.
Már a vonós felvezető megadja az alaphangulatot, hogy aztán a végig doom-os, black-es riffekete is felvonultató a végére azért begyorsuló nyitó nóta, végképp megadja a választ arra, kiknek is jöhet be a lemez. Durván kezd a „Nocturnal Splendour” is, igaz azért egy szép harmóniákat felvonultató leállós részt beiktattak a dalba. A legjobb tétel mindenképp „Cease to Be”, melyben szintén megtalálható a nagyon hangulatos középrész, ami aztán egy hatalmas szólóba bontakozik ki. Progresszívebb vizekre evez a „Crimson Black Bleeding”, melynek ellentettje a kicsit egyszerűbb tipikusabb doom/death ízű zárótétel. Felüdülést nyújt még az instrumentális „Longing” ami szintén a jól elkapott dalokhoz sorolandó.
Nem gondolom, hogy meglepetés lenne a nóták terjedelmes hossza, melyekben azért akad még egy-két gyengébb ötlet is. Minden egybevetve a stílus hívei nem fogják elégedetlenül kivenni a lejátszóból az angolok korongját. Tény, hogy a hangulat megvan és a borító zseniális. Már csak a zenén kéne többet dolgozni és akkor a jövő nagy zenekara lehet a De Profundis.
Összességében több alaklommal is hangulatosan telt el a korong által nyújtott bő egy óra muzsika. Így okát nem látom a kevesebb pontnak.
SAMPLE:
MySpace link
Tracklist:
1. The Ephemeral Burden
2. Ablaze in Autumn’s Fire
3. Nocturnal Splendour
4. Cease to Be
5. Crimson Black Bleeding
6. Cold is the Grave
7. Longing
8. The Mourner