Lemezismertetők

DEATHMARCHED – Spearhead Of Iron

Kiadó: Violent Journey Records

Weboldal: facebook.com/deathmarched

Kiadás éve: 2012

Stílus: Death metal

Brief Sum: Those not bothered by the blaring similarities can calmly put their faith in the band and the album. I for one expected much more from the Finns.

 

A ’80-as évek végén, ’90-es évek elején felbukkant finn death metal zenekarok kétségtelenül beírták magukat a műfaj nagykönyvébe. Ez az állítás igaz akkor is, ha nem emelkedtek, teszem azt, a korai Entombed-del, Dismember-rel stb. egyazon magasságokba, azonban az undergroundban mindenképpen ismerősen, jól csengenek a finn death metal bandák nevei, kultikus státuszt sikerült kivívniuk maguknak. Olyanokra gondolok, mint a Demilich, a korai Amorphis, a Convulse, a Disgrace, a Demigod és még sorolhatnám.

Ezek a csapatok lemezt, lemezeket tudtak megjelentetni akkoriban, de nagyon sok pályatársuk (pl. Abhorrence, Convicted, Excrement stb.) nem. A Putrid sem, akik három demót és egy Ep-t jelentettek meg, majd God Forsaken-re változtatták nevüket, God Forsaken-ként viszont már két albumot is kiadtak. E két csapat neve azért fontos, mert a Deathmarched kvartettjéből hárman, Juha Pohto dobos, Hannu Kujanen gitáros és Mika Hankaniemi énekes egyaránt a Putrid és a God Forsaken oszlopos tagjai voltak, míg Esa Pennala basszusgitáros az Unshine-ban játszott illetve manapság a Bloodride-ban is aktív. (Mika jelenleg a Funeral Planet-ben is érdekelt). A tagságot illetően tehát nem kezdőkről, nyeretlen tízévesekről van szó és a zenészek hátterének tudatában, joggal támaszt elvárásokat a korong elé a fanatikus vagy a firkász.

Nem tagadom, csalódtam a lemezben, mert ez nem más, mint egy Bolt Thrower utánérzés, úgy zeneileg, mint szövegileg, csak hát a brit mesterek ezt a műfajt sokkal jobban űzik. Az olyan dalok, mint a Deathmaster, az In The Glory Fields Of Death vagy a Sonderkommando III önmagukért beszélnek. Mindvégig középtempóban haladnak a szerzemények, sajnos nincsenek kiugró nóták, maximum egy-egy jó pillanat, mint pl. a már említett In The Glory Of Death, az Iron Coffins vagy a címadó felvétel ólomsúlyos doom kezdése. Gyors szám egy hallható a lemezen, a thrash-es Massmurder illetve a Sniper-ben bukkannak fel még gyors részek. Ellenben meglepett, hogy az Eve Of The Battle intro-ját követő Go War motívumai a Metallica For Whom The Bell Tolls klasszikusára hajaznak, míg az Open Fire! gitárharmóniái a Slayer South Of Heaven klasszikusát juttatta eszembe, mely később a punk hatások beszűrődésének köszönhetően egy picit begyorsul. Ahogy a brit mestereknél, úgy a finneknél is alaposan megtorzították a gitárt és a basszus is vastagon dohog, őröl.

Ha valakit nem zavarnak a feltűnő hasonlóságok, akkor nyugodtan szavazzon bizalmat a csapatnak és a korongnak, a magam részéről többet vártam a finnektől. Talán majd legközelebb.

SAMPLE:
YouTube link

Tracklist:

1. Eve of the Battle (Intro)
2. Go War
3. Open Fire!
4. Death Master
5. In the Gory Fields of Death
6. Iron Coffins
7. Sonderkommando III
8. Massmurderer
9. Sniper
10. The Witch of Horror
11. Deathmarched


Pontszám: 6.5

Kapcsolódó cikkek

Deathmarched Interjú

Dr. Feelgood

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Elfogadom Részletek