Kiadó: Hells Headbanger
Weboldal: myspace.com/denouncementpyre
Kiadás éve: 2010
Stílus: Black / Death
Brief Sum: One has to try very hard to recept the album. Take care, don’t let you thoughts stray for the stuff is going to be a background music and will slowly become a gray mass.
Ahhoz képest, hogy a Denouncement Pyre projekt már hét éve létezik, a jó néhány demó és EP után végre megszülte első nagylemezét. Az ausztrál black-death szintér nem kevés meglepetéssel szolgált elmúlt tíz évben, így hát nem felcsigázott érdeklődéssel álltam a World Cremation meghallgatásának. Annak kifejezetten örültem, hogy nem egy sablonos, istenkáromlós, puritán borító néz velem farkasszemet. Na, talán tényleg visznek némi változatosságot a témába a srácok – gondoltam első, reflexből indított gondolattal.
A banda kifejezés nem teljesen helytálló, mivel a főnök Decaylust visz mindent a vállán, a dalok megírásától, a hangszeres részek feljátszásán keresztül, a vokálig bezárólag. Akik pedig vele kezdték anno, már nem képezik a csapat részét. Tavaly érkezett Invotan néven egy dobos kartárs, de akárhogy szépítjük, ez bizony egy egyszemélyes projekt.
Decaylust nem rejti véka alá világnézetét. A dalcímek, majd a dalszövegek hűen tükrözik az élet kevésbé napos oldala iránti rajongását. Kicsi az esélye, hogy ezek a dalszövegek vissza fognak köszönni a templomok faláról. Ezzel még nem is lenne gondom, de a nyolc számban nem igazán találtam kapaszkodót. Alapjában véve jó tételek születtek, de hamar bent ragad ugyanazon a síkon az előadásmód. A hangzás is elfogadható, kicsit koszos, kicsit “true”, de jól képviseli a mondanivalót, a hallgathatóságnak pedig nem válik kárára. Nagyon akarni kell befogadni a lemezt, oda kell figyelni, mert ha elkalandoznak a gondolatok, s háttérzenévé degradálódik az anyag, bizony hamar egy szürke masszává áll össze. Ebből a masszából magasan kitűnik az Invination Of Poison című szám, amelyet már első hallgatásra pozitív jelzőkkel illettem. Némileg az újkori Satyricon-t juttatja eszembe. Könnyebben emészthető, kicsit “roll-os, de nem arculcsapása az ezt megelőző hét tételnek. Persze vannak még itt-ott érdekesebb pillanatok, egy-két hangulatos szóló, de azért a szürke massza gyakran beköszön a bő félórában.
Kicsit sajnálom, hogy csak egy újabb középszerű ördögimádó, pogány anyaggal lettünk “gazdagabbak”. Elvarázsolni nem fog igazán senkit, legfeljebb bekerül a hasonló hitvallású gyűjteménybe. Bár szégyenkeznie se kell a ausztrál srácoknak, mert el nem rontottak semmit, csak egy kevéske eredetiség kellett volna a rajt-cél győzelemhez. Csak azoknak ajánlom ezt a lemezt, akik az erős és bőséges, konkurens felhozatal ellenére még elvonási tünetekkel bírnak. Egyszer meg lehet hallgatni, de többször már akarni kell!
Tracklist:
1. Black Womb of Magdelene
2. The Flesh of thy Master
3. Purification
4. Coven of Diabolical Prophecies
5. Engulfed Temples
6. Salvation, The Fading Light
7. A Banner Drenched in Blood
8. Invination of Poison