DÉTENTE – Decline

Kiadó: Cognitive Records

Weboldal: www.detenterna.com

Kiadás éve: 2010

Stílus: Thrash / Punk Metal

 

 

 

Nem akarok nagyképűnek tűnni, de Détente ügyben fiatal(abb) olvasóinknak egy kis történelem órát tartanék. 1984-ben alakult a csapat, az akkoriban glam és thrash zenkarok által uralt (főleg a glam/haj bandák élveztek komoly népszerűséget pl. Dokken, Ratt, Mötley Crüe stb.), zeneileg kettéosztott Los Angelesben és az elsők között bukkantak fel, akik női frontembert (Dawn Crosby – R. I. P. 1996. 12. 15. akut májelégtelenség) tudtak soraikban. Akkoriban ez ritkaságszámba ment, kevés zenekar élén -főleg thrash csapatnál- birtokolta nő a mikrofont (Bitch – Betsy Weiss, Sentinel Beast – Debbie Gunn, Znöwhite – Nicole Lee, Hellion – Ann Boleyn, Holy Moses – Sabina Classen, Acid – Kate De Lombaert, Warlock – Doro Pesch a teljesség igénye nélkül). Détente-ék olyan másodgenerációs los angelesi bandákkal egy időben jöttek létre, mint a Sentinel Beast, a Necropolis (előtte Decapitation), a Wargod vagy az Archenemy (igen, így egybeírva). Három demo után szerződtette őket a Metal Blade és jelentette meg 1986-ban első, egyben utolsó lemezüket a Recognize No Authority-t, de ezt megelőzően a Widows Walk egy nyers verziója szerepelt a Metal Massacre VII válogatáson. Szubjektív megítélés kérdése, hogy a Recognize… a thrash/speed műfaj klasszikusa avagy sem, ami engem illet, vannak rajta jó pillanatok (Holy Wars, Vultures In The Sky, Roussian Roulette), de nem forgatta fel a zenei világot. Amíg Európában jól fogyott a lemez, addig az USA-ban már nem, gyakorlatilag semmi promóciót sem kapott a zenekar. Néhány koncertet követően a zenekar úgy döntött, hogy pihenőt tart, majd nem sokkal később feloszlott. Két új banda jött létre a Détente romjain, a Dawn Crosby és Dennis Butler dobos vezette Fear Of God és a többiek által létrehozott Catalepsy. Kik voltak a többiek? Ross Robinson (igen, a “90-es évek közepén ismertté vált nu metal producer) és Caleb Quinn gitárosok, Steve Hochheiser basszusgitáros.

2010. Új Détente lemez. 24 évvel a Recognize No Authority-t követően. A kérdés, hogy kinek szól a korong, egyáltalán kinek szánták. A negyedik X felé ballagó illetve az azon túl lévő fanatikusok minden bizonnyal emlékeznek a zenekar nevére, bemutatkozó lemezükre, a kérdés csak az, mutatnak-e igényt az új album beszerzése iránt, érdekli-e őket még a Détente? Mindenesetre 2007-ben történt visszatérésüket remekül készítették elő, hiszen nemcsak a Recognize No Authority-t jelentették meg újra, hanem tavalyelőtt egy History I címre keresztelt gyűjteményes korongot is világra szabadítottak, melyen a “85-ös demo és Catalepsy felvételek kaptak helyet. (A Cognitive a zenekar saját kiadója egyébként). Az egykori New Renaissance Records és Hellion főnök Ann Boleynnel tértek vissza a csapat, tavaly óta azonban új énekesnőjük van, Tina Teal. A jelenlegi tagság megegyezik a régivel, azaz Dennis Butler dobos, Steve Hochheiser basszusgitáros és Caleb Quinn alkotja a mai Détente-t, Ross Robinson nem vett részt a visszatérésben. (Április végétől Európában koncerteznek majd).

Többszöri meghallgatás után is azt mondom, semmi sem tette, teszi indokolttá visszatérésüket. Erőltetettnek érzem az anyagot, a dalok nem fognak meg, kicsit egyformának is tűnnek. Tina Teal kiabálós, hisztérikus előadásmódja, hangja egy brutálisabb Dawn Crosby-t juttatott eszembe. Hallatszik, hogy a produkció, a hangzás friss és korszerű, Steve basszusfutamai és Caleb szaggatott riffjei egyértelműen bizonyítják, hogy a zenészek az eltelt időkben nem füleikre tapasztott kezekkel közlekedtek, hogy hatott rájuk a mai, modern thrash metal. Nem érdemes a Recognize No Authority-vel párhuzamba állítani a Decline-t, hiszen teljesen más volt a zenei miliő akkor, más most, eltelt közben két és fél évtized stb. A 28 perces anyag gyors, kapkodós hc hatásokkal is kevert thrash tételeket vonultat fel, mint pl. az In God We Trust, a Predator, a Kill Rush vagy az akusztikus, lírai kezdés és befejezés közé ágyazott Degradation Machine, a This Is Not Freedom elejét pedig (mintha) spanyolul kezdené Tina.

Számomra bebizonyosodott a visszatéréseket illetően, hogy ami nem megy, azt nem kell erőltetni, lásd Nuclear Assault, Whiplash, Bulldozer és ugyanez áll a Détente-re is. Bár a verdiktet úgyis a rajongótábor mondja ki…

SAMPLE:
MySpace link

Tracklist:

1. In God We Trust
2. Predator
3. Kill Rush
4. Degradation Machine
5. Decline
6. Genocide
7. This is Not Freedom
8. Ashes

Pontszám: 6

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár