Kiadó: Metal Blade Records
Weboldal: www.downfallofgaia.com
Kiadás éve: 2012
Stílus: Doom metal / Post-Rock / Black
Brief Sum: Downfall Gaia has grown and they become full with this clear album. Years of hard labor yielded its friut and they can be proud of this product. We just have to sit back and enjoy the great music of Suffocating in the Swarm of Cranes.
A német Downfall of Gaia neve a metalos közönség előtt még igencsak ismeretlen lehet, hiszen egy teljesen más közegből robbant be a köztudatba a négyes. A zenekar 2008- ban alakult a hardcore/punk színtéren, és elszállós, helyenként nagyon dallamos neocrust témáiknak köszönhetően azonnal kialakult egy kisebb ,,rajongótábor” körülöttük Európa szerte. A zenekar intenzitását mutatja, hogy mikor épp nem a stúdióban vettek föl valami hangzóanyagot, akkor jól megzúzták az öreg kontinenst. Megfordultak többek között Franciaországban, Hollandiában, Olaszországban és számos kelet-európai országban, többek között nálunk is. Epos című debütlemezük mellett kiadtak több splitet is, legutóbb a svéd In The Hearts of Emperors zenekarral közösen.
Ezen a kis kiadványon hallható These Wet Feathers már egy sokkal érettebb zenekart mutatott, nyilvánvalóvá vált a black metal hatása, sokkal sötétebb és súlyosabb lett a hangzás, nem csoda hát, hogy felfigyelt rájuk a Metal Blade. A néhány hónapja felröppenő hír, miszerint a Downfall of Gaia nagykiadóhoz kerül, nem kicsit döbbentette meg a színteret, hiszen erre eddig nem nagyon volt példa. Ennek következményeként a Suffocating int he Swarm of Cranes már sokkal igényesebb formában jelenhetett meg, és egy más szögből láttatja a banda munkásságát, zeneiségét. Ilyen előzmények után azt hiszem nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom a srácok ,,bemetálosodtak”, sokkal teltebb hangzást használnak, és mindenki nagy örömére a blackes vonal méginkább előtérbe került. Természetesen a rájuk jellemző kiabálások, sikolyok ugyanúgy jelen vannak most is, nem mentek át death metalos hörgésbe, megőrizve azt az igazán húzos, koszos crusty feelinget. A lemezt egy vészjósló intro és outro foglalja keretbe, és amit közte hallhatunk az több mint a kreativitás magasiskolája. A stíluskavalkád eddig is jellemező volt német barátainkra, annak köszönhetően azonban, hogy most egy nagy kiadó állt mögöttük, sokkal több idejük volt kidolgozni a számokat, csiszolni a hangzáson. A lebegős post rock témáknak különösen jót tett a tisztább megszólalás, sőt úgy általában a hangszereknek is, legfőképpen a dobnak. A sokszor idegesítő „dobozhangzás” már a múlté, olyan öblösen szól a szerkó, hogy a szinte mellbe vágja az embert. Ez már a Drowning by Wings Beats-nél hallható, különösen a gyors dobtémáknál hallani, hogy milyen brutális géppuskahangot sikerült kihozni a hangszerből.
A lemezen található szerzemények mindegyike egyszerűen tökéletes, gyakorlatilag nincs üresjárat. A több internetes oldalról már jól ismert
Int he Rivers Bleak mutatja a leginkább, hogy hol is tart most a zenekar, a régi punkos ordibálások mellett a metal közeli hangzás a post rockos témákkal kiszínezve hihetetlenül jó promóciós választás volt. Ettől függetlenül a többi szerzemény sem marad el mögötte, az egész korong baljóslatúan hömpölyög, a számok egymásba folynak át, és a rájuk annyira jellemző, éles váltások sem tűntek el. Ha valaki igazán mai zenét szeretne hallani, ami nem hétköznapi, ugyanakkor valahogy mégis befogadható és letisztult, mindenképpen tegyen velük egy próbát.
SAMPLE:
YouTube link
Tracklist:
1. Vulnus
2. Drowning By Wing Beats
3. In The Rivers Bleak
4. I Fade Away
5. Beneath The Crown Of Cranes
6. Giving Their Heir To The Masses
7. Asphyxia
