DR. MELANCHOLIA – The Source EP

Kiadó: 

Weboldal: http://www.drmband.com/

Kiadás éve: 2009

Stílus: Industrial / Rock

Brief Sum: The Source EP is the second release of the Hungarian industrial project and it showes us that Dr. Melancholia is talented, creative, however there are still many kinks in the production and in the songwriting process that they should work out. Some of the songs are really innovative and impulsive with great and heavy sound but you can also find third-rate ripoffs with poor production. The instrumental songs and the noises are a bit too much I think, however, on an EP it’s not a big problem. If they follow the path that was set on the second part of the record, they could evolve into a great band because they have the talent, but they have to work more and put more intensity in their music.

Aki járatos a honi industrial színtéren, annak valószínűleg nem csenghet ismeretlenül a Dr. Melancholia neve. A csapat – a klubkoncertjei mellett – gyakori fellépőnek számít az itthoni mozgalom által szervezett rendezvényeken, sőt mi több, legutóbb ők voltak az egyik felvezető zenekar az Angelspit itthoni állomásán. Bevallom, nem nagyon követem az itthoni közeg alakulását ebből a szcénából annak ellenére, hogy egy általam igen kedvelt stílusról van szó, mivel az itthoni bandák közül nem igazán akadtam olyanra, akinek a munkája ne lett volna helyenként görcsös, vagy egyszerűen gyenge kópiája a külföldi bandáknak. A Dr. Melancholia zenéjéről az alapirányzaton kívül nem sokat tudtam, csupán a beteg színpadképükről hallottam eddig, de ha már az utamba vetette őket a sors, akkor úgy gondoltam, teszek velük egy próbát.

Aki csak az általam adott pontszámra néz, az rögtön azt gondolhatja, hogy eleve elítélően nyilatkozom a lemezről, és az alábbiakban javarészt negatívat olvashat majd, holott korántsem erről van szó. Ez a lemez egyáltalán nem mondható rossznak, sőt, magyar szinten kifejezetten kiemelkedő. A gond azzal van, hogy zeneírás és produkció tekintetében erősen hullámzó teljesítményt nyújt a csapat az anyagon. A majd félórás EP (amely egyébként már a második kiadványa a csapatnak) valójában két részre bontható: a lemez első fele sablonos, az Each Hurts hangzása borzalmasan steril és gyenge (olyan, mintha az elektronikus alap egy effektek nélküli FL Studio-s sampler lenne), az átkötők és az intro(k) inkább idegesítőek, mint hangulatosak. Ezzel szemben az album második fele tele van ötlettel, a hangzás is megfelelő, a különböző stílusidegen elemek (például blues rock) belekeverése pedig hatalmas húzás a csapattól. Amíg az Each Hurts sablonossága egy ötlettelen, energiától mentes, szürke csapatot mutat, addig a Jisum’s Christ egy erőtől duzzadó zenekart, a személyes kedvenccé váló „Now I Do This Way” pedig egy olyan formációt, aki bármelyik európai csapattal fel tudná venni a versenyt. Ezeket a különbségeket valamiféleképpen eltünteti az egykori Wet Lips frontember, Estendor Lin vendégszereplése két számban. Ezek közül a már fent is negatív példaként említett „Each Hurts” című dalt egyedül az ő hangja menti meg. Az ezt követő All Alone-ban azonban megmutatja, hogy egy korrektül megírt, de nem kiemelkedő dalt hogyan lehet „feljavítani”, a hangszíne ugyanis jól passzol ezekhez az atmoszferikusabb témákhoz. A hangszerelésre amúgy nem lehet panasz, a változó hangzás ellenére a sok sávot és a zajokat ügyesen használják, bár néha a kevesebb több. Ezalatt azt értem, hogy az instrumentális átkötők és a többi dal arányán szerintem még lehetne változtatni utóbbi javára, bár egy EP-n ez egyáltalán nem nagy probléma.

Nehéz helyzetben vagyok ezzel a lemezzel kapcsolatban. Egy kreatív, tehetséges csapat Dr. Melancholia, ez most már kiderült számomra is, de a produkció hullámzó színvonala és az összkép még korántsem meggyőző. Ha úgy kellene értékelnem, mint magyar lemezt, legalább 8 pontot érdemelne, hiszen sok helyen igencsak ötletes megoldásokkal találkozhatunk, olyanokkal, amik bőven a helyi átlag felé emelik a zenekart, néhol azonban még mindig érződik a sablonosság. Mivel azonban a kettős mérce nem kenyerem, ezért marad ez a továbbfejlődésre biztató szigorú pontszám, amellyel azt akarom sugallni, hogy még több munkával és olyan kreatív megoldásokkal, mint amit az anyag második felén hallhattunk, könnyedén elérhetik azt, hogy komolyabb elismerést vívjanak ki maguknak, akár a stílust nem annyira szerető emberektől is.

SAMPLE:
MySpace link

Tracklist:

1. Prophecy
2. Each Hurts feat. Estendor Lin
3. All Alone feat. Estendor Lin
4. Mr. Scuzzbag vs. Mr. Dumbshit At Our Expense
5. Origo pt. 1 – The Growth
6. Fuck The Way God Likes It, Brothers
7. Jisom’s Christ
8. Now I Do This Way
9. I Got To Kill
10. Apocalypse For The Sheep
11. Get The Game Started
12. Origo pt. 2 –The Ejaculation
13. Zero Limit

Pontszám: 6.5

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár