ENDERR - Seeds Of Darkness

Sokáig biztosan nem egyedül gondoltam azt, hogy ha jó deathcore albumra vágysz, akkor nézz körül az angolszász csapatok között. Manapság szerencsére ez az állítás egyre kevésbé helytálló, hiszen e téren az öreg kontinens rohamtempóban zárkózik föl. A fejlődést pedig olyan zenekarok sikerei fémjelzik, mint a Cabal, a Within Destruction vagy a Slaughter to Prevail, és akkor még nem esett szó a dicsőséget ostromló tehetséges újoncok soráról.

Ezek közé tartozik a francia Enderr is, akik a Seeds of Darkness című debüt albumuk mind a tizenegy számával, közel 46 percre, a legsötétebb rémálmok birodalmába kalauzolnak. A felállás – Xavier (ének), Stéphane (gitár), Tristan (gitár), Aurélien (basszusgitár) és Tony (dob) – nagyon érti a dolgát! A lemez legfőbb különlegességét abban látom, hogy minden napszakban vagy hangulathoz más arcát mutatja. Friss, ugyanakkor mégsem távolodik el a korai Thy Art is Murder, All Shall Peris, valamint a Suffokate-féle régi iskola bevált sémáitól, amelyeket kiválóan alkalmaz a maga által teremtett környezetben.

A Seeds Of Darkness-be brutális, komplex riffekkel a Bound by Fire vezet be. A gitártémákat erőteljes mögöttes dupla rúgások, illetve nyers, fenyegető ének kísérik. Nem veszít lendületéből a Perception sem. A riffek vastag sorozatával találkozol majd, amelyek a haragos kettős vokállal egyszerre kellemes harmóniákat és pusztító, alvilági kapukat felszakító brutalitást szabadítanak fel. A Whirl of Despair valamivel még dallamosabb tétel, ugyanakkor Annecy fenegyerekei semmit nem visznek túlzásba, hanem – némi Carnifex-es beütéssel – ügyesen használják, hogy egy kicsit mélyebbre és haragosabbra adják a zeneiséget. Szeretem a szólógitárokat, a stabil basszusvonalakat és a tompa, erőszakos dobolást. Ezt szállítja a középtempós headbang, a My Tribulation. A frontember hangja is igazán itt érvényesül először a maga teljességében. A címadó Seeds of Darkness kezdetben hasonlóan komor atmoszférát épít, mint a My Tribulation, ám egy élesebb váltással, visszaránt a dallamosabb/metalcoreosabb tartományokba. A lezáráshoz közeledve acsarkodó és tiszta ének, valamint egy kellemes spirális gitártéma hallható. A vokális részek ugyanúgy vagdalnak a következő tételben, a Divine One esetében is, de a főszerep inkább a basszusé. Mind az ütem, mind a váltások egyaránt nagyon eltaláltak, s a dallamos death metal világát idézik.

A D.S.Ø.M. látszólag nyersebb megközelítést kínál, pedig megvan az összetettsége, amelyet a technikás és a melodikus death témák variálása adnak. Igazán utolérhetetlen szerzemény, ahol semmi sincs besűrítve. Minden hangszer a megfelelő súllyal és mélységgel találja meg a maga helyét. Egyedül a középtájban felcsendülő szóló hosszát kevesellem kicsit. A lemez végéhez közeledve az Enderr nem mutatja a fáradság jeleit. Az Into the Great Attractor kiváló ritmusszekciója, szólótöredékei és örvénylő tempója a Heaven Shall Burn-re emlékeztet. A ritmusváltások nem okoznak különösebb meglepetést, inkább egységes megközelítést kínálnak. A nehezebb hangszínt tisztességesen kiegészíti a lenyűgöző torokének, illetve a sikolyok. A lassabb szakaszok a Shockwave esetében is kontrasztot alkotnak a gyorsakkal, a hajlékonyabbak pedig a nehezekkel, de mindegyik jól illeszkedik a sötét alaphoz. A különböző hörgések, morgások, kiabálások ebben a számban a leginkbb eltaláltak. A minőségi dalszerzés, hovatovább a rendesen átgondolt szerkezet eredménye: az intenzív brutalitás győzelme. Az Anagnorisis szintén baljós hangot ad! A technikás ütésekre, egyben sűrű basszusvonalakra épülő minimalista hangszeres darab, amely a Seeds Of Darkness legagresszívabb tételeként azonnal megragadja a figyelmet! Egy másodpercre sem szabadulhatsz tőle! Lényegében ugyanilyen ragadozó a zárótétel, a Dig Me a Grave is, azzal a különbséggel, hogy a komor dallamvilágra meg sem próbálnak rápakolni semmilyen disszonáns szólót, hanem feszes dobolás közepette visszatérnek az agresszív és görcsös riffeléshez, átengedve magukat az irányzat gyökereinek.

Az Enderr nem találja fel újra a spanyolviaszt, hanem azt az utat követi, amelyet korábban a fent említett bandák jártak be. De ezt következetesen, a maga módján innovatív formában és kiegyensúlyozott adag sötétséggel teszi, a rémálmok tudatalatti birodalmának valódi színjátékát hozva létre. Remek kezdés francia barátainktól, akiknek sok sikert kívánok zenei pályájukhoz. Úgy gondolom, bármerre is vezet az útjuk, biztosan nyomot hagynak majd! C’était un excellent travail!

Kiadó: –
Kiadás éve: 2023
Stílus: Deathcore
Web: facebook.com/Enderrofficial