Kiadó: Metal Blade Records
Weboldal: www.ensiferum.com
Kiadás éve: 2015
Stílus: Epic Folk Metal
Brief Sum: Ensiferum’s sixth album, the first one at Metal Blade Records integrally fits to the musical evolution of the Finnish war metal pioneers. One Man Army perfectly mixes the amazing elevated choirs of the previous album and the well-known heroic style which was slightly lacking from Unsung Heroes. Now in 11 tracks we get 2 great intros, 7 epic battle hymns and 2 cheerful and funny but also awesome songs with a very diverse musical frame from Nordic folkish melodies through Western-like moments to well-arranged melodic death metal with some touch from thrash and power metal. And the vocals are even greater: dozens of catchy choruses, strong and various harsh vocals and charming female singing. This album is surely the height of the band’s discography – both musically and in sound and design!
A hősi, harci folk metal finn zászlóvivőinek három éve megjelent lemeze, az Unsung Heroes sokak számára kisebb csalódás volt, hiszen összességében jóval lágyabb és középtempósabb stílust képviselt, mint azt megszokhattuk az Ensiferumtól. Cserébe viszont a kórusok és emelkedett hangulatok terén szintet léptek azzal az anyaggal, ezt a pozitívumot pedig most a korábbi anyagokon jellemző pörgős, hadba hívós fílinggel ötvözte az ötösfogat, így pedig 2015 februárja második felében kézbe vehettük a One Man Army című opuszt, melyet ezúttal új kiadójuk, a Metal Blade gondoz.
A zseniális epikus kórusokkal telepakolt hatodik nagylemez szervesen illeszkedik az Ensiferum fejlődési ívébe, valahol az Unsung Heroes és a From Afar ötvözeteként tudnám jellemezni. Erős melodikus death metal témák, néhol egy-két thrashes és powerös beütés, fogós folkos dallamok és együtténeklős refrének teszik könnyen, szinte azonnal befogadhatóvá, az előző lemeznél sokkal könnyebben emészthetővé az Egyszemélyes Hadsereget. Mindjárt a Havancsák Gyula által rajzolt részletes és látványos borító és az akusztikus, népies intró sejteti, hogy itt bizony tényleg egy heroikus középkori csatába vonulunk észak fiaival (és lányával) közösen. És ha már népies dolgok: a csapatnál már korábban is többször, például az Ironban vagy a Stone Cold Metalban felbukkantak westernes-countrys hangulatú témák, most pedig minden eddiginél nagyobb számban építettek be ilyeneket az új dalokba, így már az intró után arcunkba robbanó Axe Of Judgement kórusai előtt és alatt megjelenik ez az atmoszféra, ami ugyan egy finn banda esetén furának tűnhet, mégis tökéletesen működőképes. Emellett meghatározó a különleges vonós-billentyűs, hegedűszerű svéd népi hangszer, a nyckelharpa hangja is, mely Lassi Logrén kezében szólal meg jó néhányszor a korongon.
A legutóbbi lemezhez hasonlóan mégis a kórusrészek teszik igazán nagyszerűvé az anyagot; ezt főleg vegyeskar, de néhányszor csak férfiakból, máskor meg csak nőkből álló énekkar vagy épp a banda tagsága szolgáltatják. De a többi vokál terén is dicséret illeti a kardhordozókat: Petri a lehető legváltozatosabban hörög, Sami és Markus pedig igen sokszor kiveszik a részüket a tiszta énekből és a csordavokálokból. Mindemellett a Heathen Horde-ban a feröeri Týr frontembere, Heri Joensen is megjelenik egy rövid norvég nyelvű narrációval, míg a korábban a Turisas legénységét erősítő, ma szólózenészként működő Netta Skog andalító énekkel szerepel a Cry For The Earth Bounds-ban és a zárótételben. Érdekes színfolt a korongon a Two Of Spades címre keresztelt laza nóta, mely zseniális ötvözete a Motörhead nevével fémjelezhető hard rocknak és a Boney M vagy Dschinghis Khan-féle klasszikus ’70-es évekbeli diszkónak, de a nyckelharpával kísért vadnyugati életérzés is megjelenik benne, ráadásul Finnország egyik legismertebb diszkóénekese, Frederik is felbukkan a végén. Nekem azonnal abszolút kedvencemmé vált, mindazonáltal én inkább a lemez végére raktam volna, a Netta Skog szólóéneke és harmonikajátéka által igencsak egyedivé varázsolt, sanzonos-tangós világú Neito Pohjolannal („Északi leány”) kitűnő párost alkotnának. A nyolcadik helyre rakva azonban kicsit megtöri a lemezt, hiszen utána még két emelkedett eposz, a From Afaron megkezdett Heathen Throne sorozat harmadik részét közösen alkotó My Ancestor’s Blood és a 11 perc feletti Descendants, Defiance, Domination következnek. Ez utóbbival csúcsosodik ki az új anyag minden szempontból.
A közel egy órás albumra egyébként még négy bónuszdal is került a limitált kiadásokon egy külön CD formájában. Ezek pedig egyrészt két feldolgozás, a Rawhide, ami egy régi westernsorozat „cowboy metallá” alakított főcímdala és a Warmetal, mely a dobos Janne ex-zenekarától, a doomos-blackes Barathrumtól van. Másrészt pedig a Candour and Lies, a Neito Pohjolan angol nyelvű, férfi énekkel ellátott változata és az ötletesen Bonus Song címre hallgató fricskázós-viccelődős, „sárkányölős” power metal tétel.
Az analóg technikával a finnországi Astia Studiosban rögzített One Man Army a zenekar saját véleménye szerint hangzásilag és kompozíció szempontjából az eddigi legjobb anyaguk lett és munkásságuk kiteljesedéseként értékelhető, ezzel pedig teljes mértékben egyetértek! A dalsorrendet leszámítva nem is tudnék negatívumot mondani, tényleg igencsak kiegyensúlyozott matériát kaptunk, a gyors pörgős részek mellett lágyabb pillanatokban is bővelkedik, az eposzi és elgondolkodtató angol szövegek mellett finn nyelvű részeknek sincs híján és egészséges mértékű komolytalanság is színesíti. Aki még nem tette meg, csekkolja gyorsan! Jó hír még, hogy március 15-én idén az Ensiferum gárdája fogja (szabadság)harcba vinni a magyar közönséget a fővárosi Club 202-ben!
SAMPLE:
YouTube link
Tracklist:
1. March Of War
2. Axe Of Judgement
3. Heathen Horde
4. One Man Army
5. Burden Of The Fallen
6. Warrior Without A War
7. Cry For The Earth Bounds
8. Two Of Spades
9. My Ancestor´s Blood
10. Desecendants, Defiance, Domination
11. Neito Pohjolan