FINSTERFORST – …Zum Tode Hin

Kiadó: Einheit Produktionen

Weboldal: www.finsterforst.de

Kiadás éve: 2009

Stílus: Metal / Folk / Black Metal

 

(scroll down for English Version)

 

 

A “germán Finntroll” második nagylemeze került hozzám. A bemutatkozó Weltenkraft albumhoz már volt szerencsém korábban, ez még 2007-ben jelent meg, és már akkor egyetértettem az állítással, miszerint a Finsterforst a Finntroll-alapon nyugvó hagyományokat igyekszik tovább vinni, német köntösben. Az első album tetszett, az erős Finntroll-kópia ellenére is, nem az eredetiségéért hanem pusztán a zenei minőségért, kíváncsian vártam hát második lemezüket.

A promólap szerint erős Moonsorrow és Ensiferum hatások érték a germán zenészeket, mint legfőbb inspriráció. Talán túlságosan is. Meghallgatván az amúgy zeneileg minőségi lemezt, az eredetiséget, saját ötleteket illetően bizony lenne egy-két szavam. Kiadójuk szerint a németek egyáltalán nem trendkövetők, értem ez alatt a Finntroll-Moonsorrow-Ensiferum trió által elindított hullámot, melyen azóta oly sokan lovagolnak már. Nos én ezzel azért egy picit vitatkoznék. Egy dolog az, hogy különböző hatásokkal produkál egy banda valami egészen, legalábbis valamennyire egyedit, és más dolog az, ha ezeket a hatásokat egy az egyben átülteti saját muzsikájába, méghozzá úgy, hogy a hatások forrásául szolgáló bandák az egyes dalokban teljesen felismerhetővé válnak. Menjünk sorra, nézzük meg magukat a dalokat. Mindjárt az egyes dalok hossza a korai Moonsorrow albumok (Voimasta Ja Kunniasta, Kivenkantaja…) koncepciójára hajaz, hiszen az 5 tétel mindegyike igen hosszú, akárcsak az előbb említett alapbanda lemezein. Kevés dal, ám hosszan hömpölyögjenek. Ez csupán az első hasonlóság, amit felfedezni véltem.

A legelső nóta kezdő dallamait mintha már az előző Finsterforst korongon is hallottam volna, ám ezt leszámítva bíztatóan indul. Később viszont egy erősen Moonsorrow-gyanús téma köszön vissza, s nincs ez másképp a következő dalban sem, ahol az egyik vezető gitártémában egy az egyben a Kivenkantaja album egyik dalára ismertem rá. Ez pedig sajnos hiba, nagy hiba. A harmadik nóta kezdése akár egy Ensiferum albumon is helyet kaphatott volna, bár innentől fogva azért több saját ötletet is véltem felfedezni. A negyedik dalban legjobban a tiszta, mély énekes rész tetszett legjobban, ezt a momentumot ki is emelném az áradatból. Később azonban ismét visszatér a Moonsorrow-hasonlóság, ezúttal egy Villét erősen idéző, hosszan elnyúlt kiáltás formájában, amit a finnek több nótájában is hallhattam már. Végül az ötödik dalban végre hallani több ötletet is, nagyrészt akusztikus dallamokban, monumentalitásban. Ez talán a legjobb nóta az összes közül, kifejezetten élmény hallgatni, ám mikor már azt gondolnám “végre!”, a dal vége felé ismét visszaköszönnek a Moonsorrow dallamok…

Meg kell mondjam, kissé bajban vagyok a lemezzel kapcsolatban. Nem igazán tudom hova tenni. Akik kíváncsiak arra, milyen lehet a Moonsorrow, Finntrollal ötvözve germán kiadásban, az mindenképp hallgassa meg az albumot. A korong erősen, izmosan szól, a hangzás tökéletes, zenei tehetségüket illetően semmi kétségem. Biztosan rengeteg rajongót gyűjtenek majd, és az új arcok valószínűleg a hatásbandákat is felfedezik maguknak, ha eddig még netán nem ismerték volna őket. De én ismerve mind a Finntroll, mind a Moonsorrow munkásságát, azt tanácsolnám a germánoknak, próbáljanak meg kicsit elszakadni tőlük, több eredetiséget, több saját ötletet szeretnék hallani tőlük, mert tényleg nem rosszak. Sőt. De ha tovább erősödnek a hatások, még inkább felismerhető módon, akkor sajnos kénytelen leszek plágiumot kiáltani. Azt pedig nagyon nem szeretném. A pontszám a minőségnek, a fogós dallamoknak és a változatosságnak szól, nem pedig az ötleteknek és az eredetiségnek. Mert utóbbiakat ezen az albumon sajnos nem igazán lelni.

—————————-

ENGLISH VERSION:

This is the second full-lenght album of “German Finntroll”. I’ve already heard the debut Weltenkraft album, released in 2007, and back then I’ve agreed with the fact that Finsterforst is trying to keep the Finntroll traditions, in German form. I liked the first album, even if it was strongly influenced by Finntroll, not for its uniqueness but for the good quality of music, so I was anxciously waiting for the second album.

As for the promo sheet, the german musicians were inspired very much by bands like Moonsorrow and Ensiferum, as main influence. Maybe too much. As I was listenning to the album, which is indeed a good quality, I felt like questionning their uniqueness and ideas by their own. Their label says they’re not trend followers, by that I mean the wave of the Finntroll-Moonsorrow-Ensiferum triumvirate, which has been ridden by many bands since then. I’d argue a little with that. It’s one thing that a band produces something by their own with a bit of influence by others, and another thing is when these influences are copied as their own, so much that the influence bands can even be recognised too well in each songs. So let’s take a look at the songs then. Even the lenght of the songs are based on Moonsorrow’s concepts, because the 5 songs are all quite long, just like on the other band’s albums. Less of songs but go on for long. This is just the first similarity I discovered.

The starting of the opening song seemed very familiar to me from the former album, but it still starts positive. However later on, a very Moonsorrow-a-like guitar theme can be heard, and it doesn’t change even in the next songs, where I recognised a song from the Kivenkantaja album. This is a big mistake. The starting of the third song could have been heard on an Ensiferum album, too, but then I could hear some ideas by their own, finally. In the fourth song I’d pick the deep, clean vocal part, this moment is different. Later on, the Moonsorrow-similarity returns, this time with a long shout that is very Ville-like, which I have heard already in more songs of them. Finally, at the fifth song, more ideas can be heard that are their own ones, mostly acoustic melodies and monumentality. This might be the best song among all, a pleasure to listen, but when I could finally get satisfied, the Moonsorrow melodies come out again…

Well I must say that I’m in a little bit of trouble. I can’t really think of where to place it. Those who’re wondering what Moonsorrow could be like mixed with Finntroll and in German, should listen to this album. It’s strong, and the sound is great, as much as they’re very talented musicians. I’m sure they’ll get new fans, who’ll also discover the bands they got influenced by, if they’ve not known them already. But as I know both Finntroll and Moonsorrow very well, I’d recommend them to turn away a little from them and bring more ideas by their own, because they’re really not bad. Honestly. But if these influences get stronger, I’ll have to call it plagiarism. And I really don’t want that. My rating is for the quality music and melodies, not for the ideas and uniqueness. Because unfortunately, that’s what I cannot really find on the album.

Tracklist:

1. Urquell
2. Das große Erwachen
3. Seines Glückes Schmied
4. Sturmes Ernte
5. Untergang

Pontszám: 8

Kapcsolódó cikkek

FINSTERFORST – #YØLØ EP

ST. Toma

FINSTERFORST – Mach Dich Frei

ST. Toma

Finsterforst – Mach Dich Frei (Official Video)

NorthWar

Hot News: Finsterforst – On Tour

NorthWar

Hot News: Finsterforst – Rastlos Rau Tour 2013

NorthWar

Hot News: Finsterforst – New Album & On Tour

NorthWar

FINSTERFORST – Rastlos

ST. Toma

Finsterforst Interjú

pagangoddess

Szólj hozzá!