Lemezismertetők

FIREWIND – Few Against Many

Kiadó: Century Media Records

Weboldal: www.firewind.gr

Kiadás éve: 2012

Stílus: Power / Heavy metal

Brief Sum: In my opinion Few Against Many is so far the worst album of Firewind, alhough it has some very nice moments. The problem is that it lacks many characteristics of the band, the speedy-heavy hymns, memorable ballads, etc. Not even the guest appearance of Apocalyptica can erase this feeling.

Gus G neve már jó ideje a teljesen mainstream metalosoknak is ismerősen csenghet, hiszem a görög gitárbűvész 2009 óta Ozzy csapatát erősíti. Az undergroundban jártasabbak pedig ismerhetik őt a Mystic Prophecy, a Dream Evil és jelen cikk tárgyát képező Firewind zenekarból is.

A Firewindben ráadásul a gitármágusnak olyan társai vannak, mint a gitáron és billentyűn egyaránt briliáns teljesítményt nyújtó Bob Katsionis, a kiváló dalnok Apollo Papathanasio és a csapat régi basszere, Petros Christo. A dobos most Jo Nunez lett, kis túlzással úgyis minden albumon más dobolt eddig a Firewindben.

A Few Against Many személy szerint nekem csalódást okozott. Pedig mint feljebb írtam minden adott volt, hogy egy nagyszerű power metal albumot kapjunk. Mégis az összhatás szerintem gyenge lett. Már persze a zenekar eddigi teljesítményéhez képest. Valahogy hiányoznak az igazán fogós témák, énekdallamok, pedig Gus-t nem lehet azzal vádolni, mint más gitárhősöket, hogy szétszólóznák az albumot és a dal csak egy keret a virgáknak. Amikből azért akad rendesen a lemezen a minőségi kategóriából, a gitár-billentyű váltások is jók. Appollo is jól énekel, még ha néha túl is effektezik a hangját vagy nem kap megfelelő dominanciát a hangképben, többször elég halk. Gond van a tempóval, hiszen nagyon sokszor inkább valami középtempós hard rock anyagra hajaz a lemez, mint egy speed/power metal albumra. A Wall Of Soundot és a Destiny-t is biztos speed számnak szánták, de az eddigi dolgaikhoz képest csalódás. Nincs egy együtténeklős, ökölrázós himnusz sem, ha már középtempó. Csakúgy, mint a normális ballada is hiányzik, az Apocalyptica ugyan vendégszerepel is az Edge Of A Dreamben, de érdemben semmit nem tesznek hozzá a dalhoz. Az Undying Fire-t pedig ironikusan a legkevésbé izgalmas dalok, mondhatni töltelékek, az Another Dimension és a Glorious követi. Pedig az album elején még bizakodhatott az ember, még ha a 70-es évek hard rockja már ott is visszaköszön.

Nehéz a dolgom az értékelésnél, hiszen azért most egy kicsit szőrösszívű voltam a zenekarral, hiszen a fentebb leírt negatívumok ellenére néha kifejezetten szívesen hallgattam a lemezt (igaz máskor majd’ elaludtam rajta), de a Firewind életműben szerintem a lista alján a helye. Gus G és Bob szólói viszont általában kárpótoltak, azokban nehéz csalódni. Remélem a következő lemezre az énekhangzással is csinálnak valamit.

SAMPLE:
YouTube link

Tracklist:

1. Wall Of Sound
2. Losing My Mind
3. Few Against Many
4. The Undying Fire
5. Another Dimension
6. Glorious
7. Edge Of A Dream
8. Destiny
9. Long Gone Tomorrow
10. No Heroes, No Sinners


Pontszám: 6.5

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Elfogadom Részletek