Kiadó: Stygian Crypt Productions
Weboldal: facebook.com/Folkearthband
Kiadás éve: 2008
Stílus: Folk / Viking Metal
(scroll down for English Version)
A 2004-ben alakult, nemzetközi felállású project -(a jelenlegi felállás) Amerikai Egyesült Államok: Mark Riddick (zene, dob program, sampler, billentyűsök, akusztikus és elektromos gitár); Anglia: Eleanor Lucas (hegedű, ének) és Sterghios A. Moschos (dob); Görögország: Hildr Valkyrie (szöveg, ütős hangszerek, zene, billentyűsök, ének), Luresia (ének), Marios Houtsoukos (szöveg, zene, billentyűsök, vokál), Polydeykis (zene); Franciaország: Loki (gitár, billentyűk, ének, zene, dob programok); Litvánia: Metfolvik (síp); Olaszország: Elio D’Alessandro (ének); Svájc: Simon Müller (zene, akusztikus és elektromos gitár, basszusgitár, billentyűsök, furulya) – hatodik anyaga jelent meg tavaly („A Nordic Poem” 2004, „By The Sword Of My Father” 2006, „Drakkars In The Mist” 2007, „Father Of Victory” és „Songs Of Yore” 2008) az SC Records gondozásában. Nehéz belőni őket stílusilag, habár vannak egyértelmű mutatók, mint pl. a gothic vagy a folk black metal, de ugyanígy említhetem a neo-folkot is éppenséggel. Hát nézzük, milyen az új anyag.
Az első track, a Hymn To Zeus úgy szól, mint egy neo-folk anyag (kapásból az Ataraxia, Rosa Crux, Sopor Aeternus neve ugrik be hasonlatként). Erőteljes női vokál fölött keményen szólal meg a másik női hang. A zene főképp programokra és ütős hangokra épül, persze azért ott vannak a billentyűs hangszerek is. A Braver Than Heroes Vow akusztikus gitárral nyit, ami szépen lassan átúszik egy folk black metal világba. Kissé atmoszférikus a zene, itt már főképp a dob/gitár/basszusgitár felállásé a szerep a zenét illetően, de a fúvós/vonós hangszerek is felbukkannak a témák között. Végig vegyes az ének, nordikus hangulat keveredik a szerkezeten belül.
A Guardian Of The Bridge egyből súlyos black metal ütemmel nyit, persze az epikus jegyek itt sem maradhatnak el. A női ének és vokál rettentő színes és erős, ahogyan maga a zene is. Mintha egy régi történet elevedne meg a szemeink előtt. A főképp vonós hangszerrel kísért rész tökéletesen illeszkedik a szerkezetbe, egyszerű, de mégis erőteljes. A Freedom Or Death (Kosovo 1389) erősen a hősi érzésekre alapoz, kissé gyenge is a szám, bár maga az ötlet nem rossz, de ezt sokkal jobban ki lehetett volna dolgozni. Tele van ez is nagyon jó részekkel, témákkal, de maga a refrén például elég ötlettelen. Az akusztikus gitárokra épülő betét például magában is tökéletes. A Terror From The Sea koszos gitárral, gyors dobbal indít, majd egy folkos, tiszta férfiének épül a hangszeres játékra, ahová közben a síp is belép. Mélyen folk gyökerekkel rendelkező, energikus, kifejező számot hallhatunk. Nem mondom hogy egyedi, de mindenképp magával ragadó.
A Fatherland akusztikus gitár kezdete, az erre épülő harmonika és síphangok teljesen uralják a terepet. Az éneket kivéve a zenei alapok a neo-folkot idézik újfent, az éneket pedig hirtelen nem tudom melyik közegbe tegyem, de illik a zenére, csak néha érzem azt, hogy kilóg a lóláb. A The Fall Of Atlantis a következő nóta, ahol ismét a folk black metal uralja a terepet. Középtempós ütem, az ének károgós, alatta a hangszerek folk témákkal variálnak. Kissé harci indulószerű az egész hangulata, mielőtt a két sereg összecsapna, egymásnak feszülnek, ugyanúgy, mint itt a hangok. A The Victory Rune fuvola kezdése után megdörren a kemény gitárjáték, a monoton dobalap, a basszus mély eszmélete, és minderre egy teátrális női ének és vokálhalmaz épül fel. Hihetetlen kifejezővé és érdekessé teszi maga az ének a tulajdonképp tipikus alapokat felvonultató dalt. Zseniális. A magába temetkező hangulat uralja az In Blessed Days lassú, melankolikus szerkezetét. Az alapokból itt a dinamikát hiányolom kicsit, az ének rendben van, a témákkal sincs baj, de nem üt rendesen mindaz, aminek igazából ütnie kellene, így nem teljes a szám. Egy kis munka ezzel is lett volna még.
A Cataphract Legion már jobb, erőteljes játék jellemzi ismét a zenekart, az ének itt az előző vonalat viszi tovább, és bár néhol itt már kissé túl erőltetettnek tűnik, és az alap pedig szegényebbnek, azért itt sem mondhatjuk, hogy ne lenne rendben legalább ötletileg a szám, ha már a kivitelezés még egy-két helyen kivánnivalót hagy maga után. Az Exiled ismét visszatér a neo folk legelső szám által képviselt hangulatához, remek szintetizátor és vonós alappal, gyönyörű női énekkel megtetézve. Ebben kellene talán gondolkodni, ez nagyon szép és kellemes muzsika. Nagyrészt jó az egész album, de érezhetően több munkát kívánt volna még meg, túl gyors volt a kiadás ideje. Hatodik albumként erre minimum illik odafigyelni. A stílus rajongói azért nyugodtan barátkozzanak vele.
—————————
ENGLISH VERSION:
The 2004 founded international project’s sixth album came up in the last year at the SC Records. The current formation is USA: Mark Riddick (music, drum program, sampler, keyboards, acoustic and electric guitars); England: Eleanor Lucas (violin, vocals) and Sterghios A. Moschos (drum); Greece: Hildr Valkyrie (lyrics, percussions,, music, keyboards, vocals), Luresia (vocal), Marios Houtsoukos (lyrics, music, keyboards, vocal), Polydeykis (music); France: Loki (guitar, keyboards, vocal, music, drum programs); Lithuania: Metfolvik (pipe); Italy: Elio D’Alessandro (vocal); Switzerland: Simon Müller (music, acoustic and electric guitar, bass guitar, keyboards, flute). („A Nordic Poem” 2004, „By The Sword Of My Father” 2006, „Drakkars In The Mist” 2007, „Father Of Victory” and „Songs Of Yore” 2008)
It is hard to define the genre, there are definite indicators however, like the gothic or folk black metal, or i could mention neo folk as well. Well, let”s see what the new stuff is like.
The first track, the Hymn of Zeus sounds like a neo folk stuff (it is very similar to Ataraxia, Rosa Crux, Sopor Aeternus). Above the powerful female vocal, the other female voice sounds firmly. The music mainly built on programs and percussion sounds, the keyboard can be found as well however. The Braver Than Heroes Vow opens with acoustic guitar, which slowly dissolves into the world of folk black metal. The music is a little bit atmospheric, the drums/guitar/bass line-up take their role in the music, but the wind instruments/strings appear sometimes across the themes. The vocal is mixed up til the end; Nordic atmospheres mingle in the structure.
The Guardian of the Bridge opens with heavy black metal beat, the epic marks can be found here as well of course. The female vocal is extremely colorful and powerful, just like the music itself. As if an old story would appear before our eyes. The part with the string instruments fits the structure very well, it”s simple but perfect. The Freedom or Death (Kosovo 1389) built upon heroic feelings, the music is a little bit weak, the idea however is not bad at all, they should have worked on it a bit more. It is full of good parts, themes; the refrain itself is not that nimble tough. The fill with acoustic guitars is just perfect. The Terro From the Sea starts with dirty guitar, rapid drums, then continues with folk, clean male voice with pipes. We can hear an energetic, emphatic song with deep folk roots. I wouldn’t say it’s unique, but fascinating by all means.
The Fatherland’s guitar opening, the harmonies and pipes in it, totally dominate the music. The musical bases, except the vocal, cite the neo folk again, the vocal fits the music, I feel it sometimes out if it however. The next song is The Fall of Atlantis, which is another folk black metal theme. A middle-beat, the vocal is cawing, the instruments in it varies with folk themes. It has a bit of march-like feeling, the armies strain against each other, before they clash, just like the notes in the song. After the flute start of The Victory Rune, the hard guitar play, the monotone drum base and the deep bass blast in, with theatrical female voice and vocal mass. The vocal itself makes the song with typical bases incredibly talking and interesting. It’s fantastic. A burial feeling dominates the In Blessed Days’ slow, melancholic structure. I miss the dynamics from the bases a bit, nothing’s wrong with the fills, but those stuff don’t hit, which should, and because of this, the song isn’t full.
The The Cataphract Legion is better, powerful play defines the band again, the vocal carries the previous line, but it sounds a bit farfetched here, the base is a bit poor now, we couldn’t say however, that the song is not okay in the idea. The implementation has much room for improvement tough. The Exile returns to the first track’s neo folk atmosphere, with great synth and strings base, and beautiful female vocal. They should think in terms of this… this is a very beautiful and nice music. The album is good in the whole, but it would needed more work, the time of publishing was too early. They should take this into account since this is their sixth album. It is recommended for the friends of this style
Tracklist:
1. Hymn To Zeus
2. Braver Than Heroes Vows (The Battle Of Plataea)
3. Guardian Of The Bridge
4. Freedom Or Death (Kosovo 1389)
5. Terror From The Sea
6. Fatherland
7. The Fall Of Atlantis
8. The Victory Rune
9. In Blessed Days
10. Cataphract Legion
11. Exiled