Kiadó: Stygian Crypt Prod.
Weboldal: www.folkearth.cjb.net
Kiadás éve: 2008
Stílus: Folk / Viking Metal
Litvánia a Folkearth középpontjának számító helyszín, azonban a helyzet nem ilyen egyszerű. Tucatnyi zenész alkotja ezt a folk hordát, megszámlálni sem igazán lehet, hogy mennyi pontosan. Olasz, görög, kanadai, francia, svéd, norvég, portugál zenészek is közreműködnek az anyagon, szóval tényleg színes a felhozatal. A banda maga 2004-ben alakult, azóta pedig csaknem évente készülnek teljes hosszúságú anyagok a Folkearth neve alatt (és a Stygian Crypt gondozásában).
Ismertetőm témájául a 2008-as keltezésű „Songs Of Yore” címre keresztelt lemez szolgál, amelyet időben négy, teljes hosszúságú kiadvány előzött meg. A nem éppen hétköznapi csapattól és összetételtől nem vártam éppen hétköznapi produkciót, de az elvárásaim túl szigorúnak bizonyultak. Zeneileg nagyrészt teljesen akusztikus hangszerekre (cselló, hárfa, mindenféle fúvós hangszer, stb) épülő dalaik – nyilvánvalóan – főképp a pogány hitvilág elemei köré csoportosulnak, ez hasonló szerkezetű és kivitelezésű hanghordozást is hoz magával, következményképpen. Alapvetően letisztult, áttekinthető szerkezetűek a dalok, tradícionális, folkos tiszta énekek hallhatóak bennük, ezernyi különféle hangszerrel alátámasztva, azonban ez abszolút nem teszi áttekinthetetlenné a zenét.
Sajnálatomra kissé heterogén a megszólalás, és itt-ott aránytalan is, ez főleg az énekrészek tekintetében zavaró, bár betudható annak, hogy nem egy helyen zajlottak a felvételek (és valószínűleg nem egy időben). Maguk a nóták nem rosszak, hangulatosak, bár a végeredményt hallva túlzásnak tartom ennyi hangszeres közreműködését, mert körülbelül ötödennyi zenész segítségével felvehető lett volna az album. Nyilván a hangszerek különlegessége, nem hétköznapisága teszi naggyá ezt a zenét, de annyira nem különülnek el egymástól azok. A lemez első harmada annyira nem győzött meg, mert elég egydimenziósnak tűntek ezek a szerzemények, de a „Father Of Victory” című szerzeménytől tényleg színes dolgok ütik fel a fejüket. A kevésbé hagyományos (legalábbis viking/folk zenei berkekben) hangszerek előtérbe kerülnek, például a „The Iron Wolf”-ban a skótduda kap kiemelt szerepet. Hangulatos zene ez, kiemelkedő részekkel, csak sajnos sok belőle ez a közel egy óra, amit a játékidő nyújt. Kiemelném egyébként a dalok közül a „The Forlorn Knight” című nótát, amely már egy barbár, pogány metal szerzemény is lehetne torzított hangszerekkel, de így is zseniális.
Van kuriózumértéke ennek a lemeznek, bár jelentősen kevesebb, mint amennyit vártam tőle. Sajnos kicsit egydimenziósnak is tartom, léteznek ettől sokkal jobban megfogalmazott, kivitelezett folk-jellegű zenék is, emiatt nem egyértelműen vetek lándzsát a banda által képviselt vonal mellett, ez inkább a manapság divatosabbnak is tekinthető iránnyal ekvivalens. Ugyan nem metal, Ensiferum, Wintersun, Eluveitie és társait kedvelő paganok és poganyináknak izgalmas kiadvány lehet a „Songs of Yore”. A magam részéről maradok a Drudkh „Songs of Grief and Solitude” anyagánál, ha folkról van szó.
Tracklist:
1. In an Emerald Garden
2. Warriors Heart
3. The Purest Breed
4. Father Of Victory
5. The Iron Wolf
6. Remember Hastings
7. The Will Of Odin
8. What Glory Remains
9. The Forlorn Knight
10. Charles Martel
11. Homus Paganus