FUELBLOODED – Off The Face Of The Earth

Kiadó: My Kingdom Music

Weboldal: www.fuelblooded.com

Kiadás éve: 2010

Stílus: Melodic Death / Thrash

 

 

 

A Fuelblooded 2002-ben alakult formáció. A holland srácok nem tűnnek túl kapkodósnak, ami egyébként a lemez sebességén is látszik, mivel egy bemutatkozó promó felvételt leszámítva az Off The Face Of The Earth a második lemezük. A csapat a korai időkben olyan bandákkal lépett fel, mint a Darkane, The Defaced és az Arch Enemy. Ezen zenekarok nyomot hagytak valamilyen formában zenéjükben.

Muzsikájuk nehezen kategorizálható, bár ez nem azt jelenti, hogy annyira különleges lenne. Sokféle hatás és stílusjegy keveredik benne. Alapvetően egy dallamos lemezről van szó. Modern metal ez, ahol felüti a fejét némi death és thrash elem is, de ezektől ne várjunk túl sokat. A lemez extremitása a hörgős ének mellett a tiszta énekhang. Ami zenei teljesítmény szempontjából nem semmi, mivel mindkét hangot Peter Brinkman préseli ki magából. Igazából a tiszta hangban nincs semmi különleges. Nem rossz, de nincs benne dög, számomra túl soft. A hörgős ének jól artikulált, érthető, csak sajnos sokszor megfeledkeznek róla.

A számok nagyon egyben vannak, és egységes színvonalat hoznak. Talán a hosszabb érlelési időnek köszönhető ez. Ami azt is jelenti, hogy nincs igazán kiemelkedő szerzemény, viszont gyenge tétel se. Látszik, nótákat tudnak írni, és az eszköztáruk elég széles, nincs szigorúan vett korlát. Itt nincs izzadtságszag, nincs erőlködés, a dalok gördülékenyek, az énekesnek is sikerül jófajta dallamokat hozni. Bőven van fogódzó az ismerkedéshez.

A The End Starts Here című dallal, ami egyébként klipnóta is, és egy finom gitárbejátszással indít a lemez. Egymásnak felelget a hörgős és tiszta ének. Zeneileg mindent megmutatnak, ami jellemzi a lemezt. A gitárokra érdemes figyelni, finom kis futamokat kapunk és a szólók is élvezetesek. Ugyanakkor hiába a szélsőségesebb megközelítés, valami furcsa nyugalom van a számban, ami végig kísért az egész lemezen is.

A Recipe For Demise remek példa a thrashes kalapálás és a nagy ívű dallam párosítására. A dal egyébként egy remek északias riffel indít. A When Passion Dies kicsit Slayeres énekkel kezd, majd kapunk egy kis korai Nevermore fílinget. Remek dal, a refrén eltalált. A Pandemic Presecution érdekes ritmusváltása a verse és a refrén között furcsa lebegő érzést kelt.

Ami mellett még nem lehet elmenni említés nélkül, az a két gitáros, (Danny Tunker és Michiel Rutten) húrnyűvései. A szólók kidolgozottak, szinte megával ragadják az embert, arról nem is beszélve, hogy a verzék közben finom göteborgi futamokat is kapunk. Panaszra nem lehet okunk.

Szó mi szó, változatos lemez, mely kerülgeti a műfaji korlátokat, ugyanakkor annyira nem akar eltávolodni, hogy ne mond rá egyből, hogy ez bizony metal. A hangzás a stílusnak megfelelően tiszta, érthető, szellős, minden hangszer a helyén van. Ezek is hozzájárulnak ahhoz, hogy összhatásilag túl könnyű a lemez, hiányzik belőle az izgalom, a feszültség. Ugyanakkor jól megírt dalok, lehet bennük mélyedni.

SAMPLE:
MySpace link

Tracklist:

1. The End Starts Here
2. Discontinued Dormancy
3. When Passion Dies
4. Recipe For Demise
5. The Cult Of Ego
6. Off The Face Of The Earth
7. The Wrath Of A”ath
8. Pandemic Persecution
9. Demonized

Pontszám: 7

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár