GOJIRA – L’Enfant Sauvage

Kiadó: Roadrunner Records

Weboldal: www.gojira-music.com

Kiadás éve: 2012

Stílus: Groove metal

Brief Sum: It’s just Gojira in their best form, perfect!

 

 

Nem hittem volna, hogy ilyen nehéz lesz az új Gojira lemezről írnom és nem azért, mert annyira rossz lett, hanem épp ellenkezőleg rengeteg mindent lehet róla írni. Ők azon zenekarok egyike, akiket koncerten szerettem meg, addig csak egy-két számukat ismertem, de az a precizitás amivel játsszák a számaik /lemezen is/ rögtön levett a lábamról. No, de vágjunk bele.

Az első nótából pillanatok alatt leszűrhetjük, hogy az előző lemez hangzását fejlesztették tovább, aminek nagyon örülünk. Egy kellemes kis tördelt témát kapunk a jól megszokott középtempón. Sokkal többet operálnak ezen az albumon a poliritmika és a tapping gitár témák csodáival, mint korábban bármikor is. Meglepően sok pengető csúsztatás hallható a számban tulajdonképpen effekt gyanánt.

Ami persze tökéletes mint az összes többi lemezen az a halálosan precíz feljátszás a hangzás pedig eszméletlen jó lett már az előzőn is, de itt végképp. A hangtechnikai kirakós összes darabja összeáll és egy egységként épül fel az egész. Ez a szerzemény fel is készít minket, amire a lemezen számíthatunk, nagyjából bemutatja a teljes repertoárt. A lezárás mely az utolsó két perctől kezdődik az pedig maga a kiteljesedés.

A második számban azaz a címadó darabban pedig külön kiemelném Mario Duplantier dobos munkáját. Mindig szerettem a dobolási stílusát. Rettentő finoman teszi bele a zenébe a jobbnál jobb és ötletesnél ötletesebb témákat. A cin vezetése pedig mindig lenyűgöző. A Mudvayne dobosa jut eszembe a játékáról, persze a tördelt témákat leszámítva.

A The Axe címre keresztelt szerzemény, pedig a koncerten headbangelős darab. Egy szépen lebontott darával indít, ahol természetesen tökéletesen együtt mennek a hangszerek. Valamiért soha sem tartottam különlegesnek a vokált a Gojira-ban mégis nagyon szeretem, tökéletesen beleillik a zenébe és itt is megmutatkozik a lassú részeknél, ahogy átéled a zenével együtt a dalszövegek fájdalmát.

Ez a másik kiemelkedő ebben az együttesben, hogy szinte egytől egyig komoly témákat boncolgatnak igényes kivitelezésben. Az új lemez dalszövegeit még nem volt időm olvasgatni, de biztos vagyok benne, hogy nem okoznak majd csalódást.

Még most leírom, amíg nem felejtem el, hogy a The Gift of Guilt c. szám talán az egyetlen gyengébb pontja a lemeznek és nem azért, mert nem jó szám hanem, mert a refrénje erősen emlékeztet az A Sight to Behold-ra. Viszont cserébe, remek nyújtások találhatóak benne.

Ha már A Sight to Behold akkor az abban használt Vocoderes vokál téma pedig a Liquid Fire számban tűnik fel, bár teljesen más felhasználásban és sokkal rövidebb részeken.

A Mouth of Kala-t több szempontból is kikell emelnem, egy részről a végén található egy olyan mély betonhangzás, amivel a falat is kilehet bontani. Személy szerint imádom az efféle lassú “csak egyet pengetek a gitáron, de az kiszakítja a lelket is belőled” témákat, mindenképp figyeljetek oda rá érdemes. A másik pedig, hogy egy rövidebb részen már-már kórusos vokál hallható, kíváncsi vagyok élőben lesz-e erre megoldás.

Van egy átvezető/The Wild Healer/ amit pontosan nem tudtam elhelyezni, jó pofa jól hangzik, de nincs összekötve se az előtte se az utána lévő számmal így kicsit kilóg a sorból, de mit is mondhatnék, semmi sem lehet tökéletes.

Az utolsó előtti darab, gyengéd akusztikus jellegű torzításával és Mario remek dobolásával indít és mire azt hinnéd, hogy megnyugvást találtál, megmutatják, hogy tévedtél.

A Born in Winter pedig egy akusztikus tap témával nyugtatja az agysejtjeid, kicsit meglepő ez a franciáktól, de igazán beleillik a stílusukba. A nem megszokottan effektezett vokál is remekül ráfekszik az egészre. Aztán persze a második percnél ezt is kicsit megzúzzák, mely egyre inkább kiteljesedik és hatalmasabb lesz. Aztán levezetésnek vissza a nyugalomba. Nagyon jól eltalált darab.

Az album borító is hozza a színvonalat, egyszerű még nagyszerű. Sokat mondó és remek színekkel operál. Az album címe, ha jól tudom nyers fordításban, annyit tesz, hogy “A vad gyermek” /The Wild Child/.

Számomra az említett kisebb hibák ellenére is ez egy tökéletes lemez, hangzásban és hangulatban is. Aki eddig szerette a Gojira-t az nagyon boldog lesz ezzel a lemezzel, aki pedig nem az lehet továbbra sem fogja érteni a Miért-et a zenekarral kapcsolatban.

SAMPLE:
YouTube link

Tracklist:

1. Explosia
2. L’Enfant Sauvage
3. The Axe
4. Liquid Fire
5. The Wild Healer
6. Planned Obsolescence
7. Mouth Of Kala
8. The Gift Of Guilt
9. Pain Is A Master
10. Born In Winter
11. The Fall

Pontszám: 10

Kapcsolódó cikkek

Gojira koncert a Barba Negra Trackben

NorthWar

Gojira a Barba Negra Trackben

NorthWar

Gojira – Koncertbeszámoló

SteveShield

Gojira – Korai kezdés

NorthWar

Hot News: Gojira will atack Fotress Josefov!

NorthWar

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár