Kiadó: Hells Headbangers Records
Weboldal: http://gravedesecrator.com/
Kiadás éve: 2011
Stílus: Death / Black Metal
Brief Sum: Authentic to the ‘80s this album brings us varied tracks. It is among the most impressive underground stuffs of the last year.
Úgy vélem, hogy a Dél-Amerikából származó metal csapatok közül, a brazil bandák a legismertebbek. Csak a rend kedvéért: Sepultura, Ratos De Porao, Vulcano, Korzus, Krisiun, Mystifier, Sarcofago – szerintem a fanatikusok előtt nem ismeretlenek ezek a nevek. A más dél-amerikai országokból származó együtteseknek valahogy nem sikerült a tűz közelébe kerülniük, bár underground szinten mindenképpen kultikusnak számít a kolumbiai Witchtrap, a chilei Pentagram vagy az uruguayi Inner Sanctum. Aki mélyebben ássa/ásta bele magát a földalatti zenék világába, gondolom jóval több dél-amerikai csapatot tudna felsorolni, mint én.
A Grave Desecrator a brazíliai színteret erősíti. Régi motorosoknak számítanak lévén 13 éve alakultak. Bemutatkozásukat nem kapkodták el, mivel debütáló anyaguk a Sign Of Doom 2008-ban, tehát 10 évvel a megalakulásuk után látott napvilágot, azt megelőzően egy demót Demo – 2001) és egy Ep-t (Cult Of Warfare And Darkness – 2003) jelentettek meg. Tavaly nemcsak második korongjukat, az Insultot adták ki, hanem egy, a szintén brazil Catacumba-val közös split 7” Ep-t (Tombs On Fire) illetve egy önálló 7” Ep-t (Primordial And Repulsive), tehát nem ültek a srácok a babérjaikon. Nekem ez az első találkozásom a bandával a hallottak alapján pedig pozitívan nyilatkozok alkotásukról.
Régi vágású muzsikájuk egyaránt merít az old school thrash metalból és black metalból, melyek közül véleményem szerint a thrash képviselteti magát a legmarkánsabban. Az olyan tételekben, mint a Black Vengeance, a Stared To Hell vagy a Stained By Blood a korai Kreator és Sodom hatása érhető tetten. Nem ismeretlen előttük a Slayer sem, a Serpent Seedline hangulatilag egy az egyben a Raining Bloodot juttatta eszembe és az instrumentális The Satanic Coven is a kaliforniai gyilkosok korai zenei világára hajaz. A thrash-hez való kötődést emeli ki Black Sin And Damnation és Butcherazor gitárosok riffjei, gyorsan lezavart vijjogó szólói, míg a Vallakk The Necrogoat basszusgitáros Marcio Cativeiro dobos alkotta ritmusszekció az egyszerű, nem túl komplikált alapokért felel. Összehasonlítási alapként a svéd Nifelheim is beugrott. Butcherazor mindemellett az énekesi posztot is betölti, mély tónusú hangján adja elő a sátánista témákat felvonultató szerzeményeket.
A lassan kezdődő, majd a közepe táján begyorsuló címadó szerzemény a kultikus, brit Cancert idézi. Nem primitív, egy végtében ledarált zajhalmaz az Insult, lévén a muzsikusok dallamokkal, itt-ott (pl. Insult, Serpent Seedline) váltásokkal tarkítják a szerzeményeket. A korong elején felbukkanó (egészen pontosan a harmadik szám), másfél perces Hellhound Breed egy rövid átkötő tétel, az alig több mint egy perces Jesus Joint pedig az album leggyorsabb felvétele.
Lendületes, erős, energikus albumot készített a brazil kvartett, old school thrashereknek feltétlenül ajánlott mű. Talán még Herr Angelripper és Herr Petrozza is elismerően bólintanának erre az anyagra.
SAMPLE:
MySpace link
Tracklist:
1. Black Vengeance
2. Stared To Hell
3. Hellhound Breed
4. Insult
5. Stained By Blood
6. Dangerous Cult
7. Serpent Seedline
8. Decline Of Faith
9. Jesus Joint
10. Poisoned Purity
11. The Satanic Coven
12. Baphomet