Ha jó black metalra vágysz, nézz körül Lengyelországban – ezt nem győzöm hangoztatni. A színtéren újabban a black/doom Hell’s Coronation tett le valami olyat az asztalra, ami bizony nem mindennapi. Ha vonz a nagyon pusztító és magával ragadó hang, és olyan érzésre vágysz, mintha valami gonosz és csúnya szertartásban lennél, akkor jó helyen jársz.
A danzigi mesterek – legutóbb Zepar (ének, gitárok, basszus, billentyűk) és a szintén multiinstrumentalista Skogen (dobok) – 2017 óta évente jelentkeznek egy kislemezzel, esetleg splittel, ámde idén végre megérkezett a második nagylemezük, a Transgression of a Necromantical Darkness. Sajnos a duó egyik tagja, Skogen (Łukasz Szkuat) épp a napokban tért meg az alvilág démonjai közé (novemberben hunyt el agyhártyadaganatban), így ez az anyag egyben mementó lett. [Składam kondolencje!] Már ennél az oknál fogva is figyelmet érdemel az album, ami összesen öt hosszú és egy rövid instrumentális sötét szerzeményt tartogat az okkultizmus, a sátánizmus és persze a halál témaköréből, anyanyelvükön és angolul előadva.
A Transgression… nagy húzása abban áll, hogy szupermód kombinálja a black metal tiszta vadságát a doom metal bódító lomhaságával és nehézségével, a kettő mögé pedig egy rideg, ám organikus atmoszférát fest. Ekként a megszólalás komplex, erős hangulatú, de nem túl nehéz, továbbá szurkos, de nem unalmas vagy fullasztó. Mindezt az érzéki orgiát betetézi az ezoterikus fokozatra állított szintetizátor hátborzongató hangzása, ami a két pólus ördögiségét harmóniába hozza egymással, miközben a produkciónak old school kicsengést kölcsönöz. Tehát az egész baromi jól strukturált, s elejétől a végéig mind a 41 és fél perc absztrahál, egyidejűleg transzban tart.
A dolog a Spirituality of Burning Black-el indul. Közepes ritmusú guruló riffek, katonás dobolás és a felkavaró érzelmi töltésért felelős szintetizátor alkotják. Zepar hangja, ami egyaránt nagyon karakteres része a számnak, finoman fogalmazva sem egy énekes pacsirtáé. Ennek ellenére itt, és a korong egészén változatosan alkalmazza az ugatásokat, hörgéseket és persze a kántálásokat, ami – a lassú tempóhoz, a vastag basszushoz és a komor doboláshoz hasonlóan – folytatódik, egyben külön formát ölt a For Vengeance the Malevolent Fog Rises-ban. A különbözőség a csikorgó hangvonalak között legjobban mégis a teltebb cintányérhangokban és a temetői romantikát biztosító billentyűhangokban mutatkozik meg. A billentyűk rideg határozottsága, az előzőkkel összevetve, nem annyira jellemző a Primordial Wrath of Old Death-re, mert a szintetizátor ezúttal sokkal melankolikusabb, viszont a dobmunka lazább, fennköltebb, ütemesebb, és a recsegő basszus ellenére talán a hangszín sem annyira dübörgő, miként egy-két igazán mocskos gitárhang is felbukik a mixből.
A számok elnyújtottsága egységes hangulatot és homályos atmoszférát teremt, de hangsúlyozom ez nem fúl monotonitásba. Az eddigiekhez képest a From His Blood valamivel gyorsabb tempót vezényel, de most se gondolj nagyobb sebességre egy kézi szőlőprés gyorsaságánál. Ezzel szemben az énekdinamika a megfelelően durva tartományból a rettenetesen gonosz, reszelő károgás fokozatára kapcsol, míg a dobok hangzása is barlangszerűbbé változik. A billentyűk felerősítik ezeket a hatásokat, egyfajta végetlen, ugyanakkor lebegő érzetet szolgáltatva a megszólalásnak. A lengyel nyelven előadott Kości boga ahhoz hasonló benyomást ébreszt bennem mintha a Pokol végtelen, koszos, patkányokkal, pókokkal és rothadó emberi maradványokkal teli labirintusában kellene bolyonganom. És amikor megpihenni szeretnék kicsit, a semmiből megjelenik a mosolygó Halál, mindehhez pedig a Sátán egyetértőn, mosolyogva bólogat. Itt már a vokál és a basszus is holttestszerű, míg a gitárok fullasztó dallamokat képeznek, olykor billentyűzettel megtámogatva, ami segít még nyomasztóbb és temetőibb légkört teremteni. Végezetül egy outro szól (The Dead Flame of the Cold Wintermoon). Az ambient záróakkordok a harangokkal csöndesen hirdetik: ez már a kárhozat.
Összességében ez egy kiváló lemez, amely azon túl, hogy árnyalt, új elemek bevezetésével kis mértékben kibővíti a lengyel BM hagyományos hangzását, egyúttal újra aláhúzza a fekete és okkult stílust. Nem csoda, ha pörgetésekor szinte ott van az összetéveszthetetlen tűz és kén fuvallata a levegőben, amiről a duót segítő, a rögzítést végző Jacek „Jacenty” Langowski, illetve a borítót tervező Marckus is felelősek.
Szóval ez a zenekar pontosan tudja mit és hogyan akar, illetőleg mi a küldetése: hirdetni a blaszfémikus gondolatokat, egyben a sötétség eljövetelét. Éppen ezért semmi esetre sem ajánlom finom lelkűeknek vagy első black metal élménynek. És még egy jó tanács: ha szép álmokat akarsz, ne lefekvés előtt hallgasd.
Kiadó: Godz ov War Productions
Kiadás éve: 2023
Stílus: Black Metal
Web: facebook.com/hellscoronation
Tracklist:
- Spirituality Of Burning Black
- For Vengeance The Malevolent Fog Rises
- Primordial Wrath Of Old Death
- From His Blood
- Kości Boga (Bones of God)
- The Dead Flame Of The Cold Wintermoon
Pontszám: 10