Lemezismertetők

HEMLOCK – Bleed The Dream

Kiadó: Candlelight Records

Weboldal: www.hemlockworld.com

Kiadás éve: 2007

Stílus: Hardcore

 

 

 

 

A banda története Las Vegasban kezdődött. Magukat underground bandának mondják, amit zenei hátterük is alátámaszt. Olyan bandákkal turnéztak az évek alatt, mint a Slayer, A Hatebreed, Soulfly, Otep, Slipknot, Lamb of god és társaik. Tehát hallhattak róluk az emberek, főleg kint az államokban. Meg kell mondani elég rendesen koncerteztek illetve koncerteznek most is a srácok, olyan is előfordult, hogy 8 – 9 hónapokat töltöttek különféle turnékkal, ami elég durvának mondható, főleg egy nem olyan híres banda esetében, bár állítólag elég stabil rajongói bázist mondhatnak maguknak. Szóval egy aktív bandáról van szó, nem lehet alábecsülni, amit a hátuk mögött van. Lehetséges, hogy ezzel az új lemezzel, amit „Bleed the dream” néven hoztak ki meghozza a nagyobb ismertséget, főleg Európában, mert ott is szeretnének bizonyítani.

Emlékeim, ha nem csalnak, akkor szerintem a Pro-Pain legutóbbi pesti állomásán el lehetett csípni a bandát, de lehet, hogy kapufát rúgtam ezzel. A banda korábbi lemezei zeneileg annyival voltak másabbak, hogy akkor az éppen jelenlegi tudásokhoz, ízlésükhöz képest írták a dalokat, az új lemez viszont másabb motívumokat is képvisel. Egy metál/hardcore anyagot tettek le az asztalra, amin szerintem elég jó dalokat pakoltak fel, bár biztos vagyok benne, hogy sok arc már a dömping túltengése miatt csak legyinteni fog az egész albumra meg a bandára. Zenei hatásokat, amiket lehetne mondani zenéjükre esetleg a modern hardcore / metal bandák, no meg a modern metál zenekarok, főleg a régebbi lemezeknél. Persze több zene is van, amely hathatott rájuk, például a Pro-pain is akár a monoton, gépies részek miatt.

A lemez a „My eyes itch” c. számmal robban be, s akkor már megkapjuk, hogy mire számíthatunk. Tördelt hardcore-metál egyveleget. Egy-két témánál nekem a brazil xConfrontox nevű formáció zenéje ugrott be, persze nem minden témánál. A szám közepén van egy remek basszusfutam, amiben basszus finom kis melódiákat táplál, hát erre nem számított volna senki sem. A második „Weakman suicide” disszonáns, rosszat sejtető témával, duplázással indít, majd egy nagyon elszállást produkál a banda. Remek, ahogyan beüvölti az énekes Chad a címadó szöveget. Egyébként nekem az énekesi stílusa sokszor a Cataract-os Feddy hangjára hasonlít, a sikítások azok már nem. A „The platinum lie” egy aranyos dallamvezetéssel indul, amiben ének is van. Ezzel is azt próbálja konstatálni a banda, hogy nem tudják le a nótaírást egyoldalú témákkal. Ez a szám egy másabb oldaláról mutatja be a zenekart, itt a régebbi idők érzései jönnek vissza. A „Nobody knows” egy basszusfutammal indul, majd belecsapnak a lecsóba a srácok. Igazából, aki újító zenét akar hallani, annak lehet nem mond sokat ez a korong, de elég jó témákból áll a zene.

Amellett, hogy hardcore, rengeteg olyan elem is van benne, amitől még sem tipikusan csak ilyen hardcore a zene, hanem olyan számokat is tartogat a hallgató számára a lemez, akinek bejön a az extrém/nu metál muzsika is. A borító egy madárijesztőt ábrázol a semmi közepén, ami lehetséges azt akarja mutatni, hogy ennyi maradt meg álomból, egy élő emberből. A cd-n pedig egy tábla szerepel, amin Las Vegas neve is szerepel, ezzel sem feledtetve, hová valósiak. A „Pipebomb”-nál hallhatunk először gyors témát, mert egy thrashesebb zúzdával kezdenek a formák, méghozzá elég jól. Jó kis punkos érzülete van ennek a számnak. Amúgy sokszor nekem olyan érzésem van, hogy simán elmenne ez a zene egy kocsmai verekedés közben is, van benne egy kis vadnyugat is, hehe. Komolyan. Az is lejön nekem a lemez hallgatása közben, hogy különösebben nem akarnak megfelelni semmilyen elvárásoknak a srácok, mivel különböző számokat írnak, s azt adják, ami belőlük jön.

A címadó tétel pedig remek dallamokkal, szenvedős részekkel bír. Erre a számra sem számíthatott senki sem, mert király megoldások vannak benne, s az ének több oldalon is megmutatkozik. A „Becoming” egy dallamosabb riffel kezdődik, egy old-school hc szám eleje is lehetne akár. Itt is dallamos témákkal operál a banda. Sok-sok groove metal téma is gyülemlik a zenében, s jól alkalmazzák a tagok. Szerintem hallgassátok meg a korongot, mert sok jó téma van a lemezen elég sok stílusban. Tuti, sok embernek nem fog bejönni, mert azt játsszák az arcok, amit szeretnek, s erre a lemezre mindent felpakoltak. A hangszereiken tudnak zenélni a hallatszódik, meg az is, hogy a zene fontos számukra, s nincs semmifajta megfelelés részükről. A Candlelight is gondolom nyomja őket ezerrel, mivel ez a zene már elég jól megy évek óta mindenütt, szóval a kiadó is mögöttük állhat, azért mehet könnyebben a koncertezés mindenfelé, de ezzel semmi baj, így a helyes. Jó kis banda, majd lecsekkolom őket valahol.

Tracklist:

1. My eyes itch
2. Weakman suicide
3. The platinum lie
4. Nobody knows
5. Jacob’s ladder
6. Pipebomb
7. Suffocate the truth
8. Bleed the dream
9. Raze to the ground
10. To the nines
11. Crooked smile

Pontszám: 8

Kapcsolódó cikkek

Pro-Pain, Don Gatto, Hemlock és Stonedirt a Dürer Kertben november 18-án!

KMZ

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Elfogadom Részletek