HYPOMANIE – Calm Down, You Weren’t Set on Fire

Kiadó: Valse Sinistre Prod.

Weboldal: myspace.com/hypomanie

Kiadás éve: 2012

Stílus: Post-Black metal / Shoegaze

Brief Sum: Hypomanie has some future. If this project keeps evolving it will be a great post music. The sound of the album is not that good, but it gets better in the middle part of the album. If you like Post-Rock give it a chance!

 

A Hypomanie lemezét komoly érdeklődéssel vártam. Kivételesen nem azért, mert már ismertem őket régebbről hanem az album borító és cím keltette fel érdeklődésem. A borító egy idilli és romantikus poszt-apokaliptikus képet tár elénk nemes egyszerűséggel. Az album címet meg nem kell ragozni, mindenki megfejti magának hisz egészen filozofikus mélységekbe is lehet bocsátkozni vele kapcsolatban.

Sajnos a lemez hangzása nem az igazi, így kivételesen ezzel kezdeném a kritikát. A lábdob halkan és tompán szól, a gitárokban pedig sok a magas és szinte mindenhol túl halkak. Az egész lemezre egyébként jellemző ez a “High-Gain” hozzáállás. Egy emberes munka szóval a zene ahhoz képest összetett, de erről majd később.

A cintányérok főleg a Crash-ek hangjai nagyon cseszik az ember fülét, olyan érzetet kelt mintha compressálva lennének ami ugyebár ökör szabály, hogy ilyet nem teszünk. A vonós hangzások túl élesek nekem és túl hangosak, tudom, hogy ebben a stílusban ez a hangzásvilág az uralkodó, de ha megnézünk egy God is an Astronaut albumot össze nem hasonlítható a kettő.

Az akusztikus részekre viszont egy szavunk nem lehet az egész album alatt. Ott a gitárok is szépen szólnak és jobban összeállnak a kirakós darabjai. Ez egyébként a lemez második felétől jobban észrevehető, érzésem szerint el is telt némi idő a számok elkészülte között. A „Lullaby for Ian” pedig komoly hatással volt. Szívesen felrakom azóta is amióta először hallottam, ez a legjobb darabja a lemeznek.

Összességében elég egysíkúak a számok, így a fentebb említetten kívül nem emelnék ki többet. Viszont érzek némi jövőt a projectben, mivel az előző anyaghoz képest volt előrelépés. Így, ha a következőnél is lesz már egy elég jó lemezzel fogunk szembe nézni. A hangzás miatt mindenképp le kell húznom az értékelést illetve az egyhangúság miatt.

SAMPLE:
YouTube link

Tracklist:

1. 19 Stars and the Sweet Smell of Cinnamon
2. Alissa Loves Perfume
3. If Only the Seas Were Merciful
4. Lullabye for Ian
5. Pale Blue
6. You Never Listened to the Birds

Pontszám: 6

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár