ILLDISPOSED – To Those Who Walk Behind Us

Kiadó: Massacre Records

Weboldal: www.illdisposed.com

Kiadás éve: 2009

Stílus: Death / Thrash Metal

 

(scroll down for English Version)

 

A dán Illdisposed-ot mindig is egy külön kategóriaként kezeltem a skandináv metalon belül. A stílusuk ugyanis egyrészről minden albumnál más és más, de mégis a hozzáállásuk az első album óta alig változott. A death/thrash metalon belül szokatlan dalszövegek és megoldások (gondolok itt az effektekre, a samplerekre és a szintetizátortémákra) az egyik, amiről leginkább fel szokták ismerni a csapatot, illetve onnan, hogy a kemény death és thrash témákat a dánokra jellemző dallamos, modern témákkal keverik úgy, hogy egyszerre maradnak kemények és fogósak. A tavalyi albumon ugyan úgy nézett ki, hogy irányt váltanak, a Burn Me Wickeddel befejezik a kísérletezést, és keményebb, riffcentrikusabb irányba váltanak. Nekem az is tetszett (bár nem az lett a kedvenc Illdisposed anyagom), de nézzük, hogy sikerült az idei album.

A nyitó Blood On Your Parade középtempós riffje egy kicsit meglepett ugyan, de utána már hamisítatlan melodeath témák sorjáznak, immáron újra megtámogatva némi effekttel és samplerrel, ami ez esetben nem lett annyira jó, mint például az 1-800 Vindication esetén. Sok esetben teljesen érthetetlennek tűnik egy-egy ilyen mozzanat (mint például a flanger a “Sale at the Misery Factory” gitárjában, vagy ugyanitt a motorhang, ami mondjuk megmosolyogtatott), a többi zaj, illetve bejátszás sem tűnik mindig odaillőnek. Nyilván poénnak szántak egy-két ilyen dolgot, és végül is így rendben is van, csak szokni kell. A riffek viszont kemények, sokszor a Kataklysmot juttatják eszembe, ha lenne benne néhány gyors blast, egy-két számot simán el lehetne adni a kanadai sebességmániások nevén is. Különösen azért, mert a vokál technikája és hangzása egy az egyben az Epic albuméra hajaz, legjobb példa erre a “Just Come and Get Me” refrénje. Amúgy Bo Summer hangja még mindig brutális, az előző lemezhez képest szerintem most jobban teljesít, remekül variálja a magas és mély hörgést, valamint a kissé hardcore-osabb üvöltést, ami remekül áll neki. A gitártémák nem rosszak, de az a véleményem, hogy kevésbé fogósak, mint az előző lemezeken. Ami meg mégis megmarad az emberben, abban benne van a “hallottam már” érzés. Egy-egy jó tétel azért akad a lemezen, vannak fogós témák, de nincs olyan szám, amire azt mondanám, hogy kiemelkedő. Pedig sajnálom, mert mindent bevetettek: a hardcore-os üvöltés mellett deathcore-os riffelés a “Seeking Truth – Telling Lies”-ban, dán nyelvű dal (ami talán a lemez legjobb dala a Johnny mellett), a szokásos vicces témák (“My Number Is Expired”), de most már ez is kevés. Jó koncepció lehet, nem a gitártémákat fejlesztik, hanem összhangba próbálják hozni a különféle kísérleti elemekkel, de ez csak akkor működik, ha mind az alap, mind az egész kiforrott. Márpedig a sok jó momentum mellett azért érzem, hogy lenne még csiszolnivaló egy-két helyen.

Még nem írom le őket, mert a – csapat bevallása szerint is – gyengén szereplő Kokaiinum után is volt egy kisebb szünet, a zenekar magába nézett, és aztán előrukkolt egy kiváló 1-800 Vindicationnel, valamint egy hajszállal gyengébb, de még mindig erős Burn Me Wickeddel. A tavalyi irányváltás még működött ugyan, de az az album már nem volt kiemelkedő, és a mostani album jóval az alatt teljesít. Stílusában még így is egy jó album született, még mindig az átlag felett alkottak, de ebben a csapatban azért több van. A rajongóknak természetesen ez a lemez is kötelező, de aki most ismerkedik a csapattal, annak inkább a két újrakiadott lemez valamelyikét ajánlom.

————————

ENGLISH VERSION:

For me, the Danish Illdisposed was always a separate category within the Scandinavian metal genre. It’s because each one of their releases is different, but their image and approach haven’t changed a bit. They aren’t taking themselves always seriously but their music wasn’t stupid for a moment. Their lyrics are quite unusual within the death/thrash metal genre and so are the effects, samplers and synth parts. They have a unique style by mixing the heaviness of the death/thrash metal with melodies and modern elements which are the trademarks of nowadays’ Danish metal music. Last years’ effort (‘The Prestige’) showed us a new direction to a riff-centered music without experimental elements, and it sounded great, however it wasn’t as strong as the previous Burn Me Wicked. Now let’s see, what do we have this year.

The mid-tempo blues rock-like riff of the opener ‘Blood On Your Parade’ was quite a surprise for me, but later an army of genuine melodic death riffs came, so I was convinced, that they won’t go too far with their experimental objectives. Because now they use the effects and samplers again, as they did earlier but with weaker result. Some of them were used pointlessly (for instance, the buzzing motor sound or the flanger on the guitar in ‘Sale at the Misery Factory’), at least, they are funny somehow so if you don’t take these things seriously, it won’t disturb you after a few listen. However, the guitar riffs are heavy and great, sometimes they reminded me Kataklysm, if they’d put some blast in the songs, some of the songs would be really similar to the Canadian death horde’s sound, especially, because of the vocals. The technique and sound of Bo Summer’s vocals is sometimes really similar to the vocal sound of Epic, the most significant example is the chorus of ‘Just Come and Get Me’. In this song we could also hear how brutal he is, his hardcore-style shouting is awesome and fits here well. The guitar riffs are okay, but nothing special, the previous albums were better in this case. And even if they are catchy, we have the feeling that we’ve already heard it somewhere else. There are good moments on the album though, but I can’t mention a song that is outstanding from its start to its ending. And that’s sad, because they restarted their experimental approach, beside the hardcore vocal parts we can found some deathcore riffs in ‘Seeking Truth – Telling Lies’, there is a song with full Danish lyrics (which is the best song on the album apart from the track ‘Johnny’), the usual funny topics (“My Number Is Expired”), but that’s simply just not enough. It would be a good conception that they involve many various elements into their music rather than focus on writing more and more complex guitar themes but the rules of composing are the same, it only works when the basics and the structure were written well. And despite the many good moments, I feel there still are some gaps in this case.

I wouldn’t depreciate them yet, because it happened once that they released an album under everyone’s expectation (Kokaiinum), but after that they took a rest, they made an introspection, and they came out with an excellent ‘1-800 Vindication’ and a ‘Burn Me Wicked’ with the same quality. Last years effort was still okay, a good and heavy album, strong in its genre but nothing outstanding, but ‘To Those Who Walk Among Us’ is not as good as ‘The Prestige’ was. I mean, this band can do better, however, this is still a nice release in this style, so the fans and collectors should get this one too. But for those who are just getting familiar with the band, I would highly recommend the two re-released albums.

SAMPLE:
MySpace link

Tracklist:

1. Blood on my parade
2. For the record
3. Just come and get me
4. Seeking truth – telling lies
5. Sale at the misery factory
6. To those who walk behind me
7. If all the world…
8. My number is expired
9. Johnny
10. This unscheduled moment
11. Nu gik det lige sĺ godt

Pontszám: 7

Kapcsolódó cikkek

Hot News: Illdisposed reveal track list of “With The Lost Souls On Our Side”

NorthWar

Hot News: Danish dynamite Illdisposed is ready to go on tour again!

NorthWar

Hot News: Illdisposed – Digital Compilation Out Soon

NorthWar

Illdisposed – Eyes Popping Out Videoclip

NorthWar

Hot News: Illdisposed – Special Offer + Track List

NorthWar

Hot News: Illdisposed – New album

NorthWar

ILLDISPOSED – The Best Of Illdisposed 2004-2011

Morhguel

Hot News: The Best Of Illdisposed 2004-2011

NorthWar

ILLDISPOSED – There Is Light (But It’s Not For Me)

Morhguel

Six Feet Under, Illdisposed, Black-Out Beauty, Scorned – Koncertbeszámoló

MeTaLcIcC

Illdisposed Interjú

Morhguel

ILLDISPOSED – Burn Me Wicked (Re-Release)

Morhguel

ILLDISPOSED – 1-800 Vindication (Re-release)

Morhguel

ILLDISPOSED – The Prestige

xfixbitchx

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár