INCUBATOR – LieBisslieder

Kiadó: Massacre Records

Weboldal: www.incubator-metal.com

Kiadás éve: 2008

Stílus: Death / Thrash Metal

 

 

 

Ismét egy olyan veterán bandával hozott össze a sors, akiket a fénykorukban (a 90-es évek közepén) nem ismertem, holott a német death metal színtérre állítólag ők tették az egyik legnagyobb hatást. Korábbi anyagaikkal ugyan még nem sikerült megismerkednem, a kiadó által küldött promóciós anyag alapján azokban az albumokban az alap death metalt innovatív elemekkel színesítették, és dühvel, haraggal teli hangulattal itatták át. Ezzel nem sokkal árnyaltabb képet kaptam a zenekar munkásságáról, de az érdeklődésemet azért sikerült valamelyest felkelteni, de úgy gondoltam, nem ismerkedem meg jobban a bandával, inkább döntsön a szűz fül pártatlansága.

A kezdést jól eltalálták, a kakas kötelező lelövésével – amely poén azért már el volt sütve párszor – el is kezdődik az oldschool, középtempós death metalos döngölés. Ezek alapján még úgy gondoltam, hogy jó lesz ez, kellemes kis death metal, ám ezután jött a meglepetés. A frontember Christian Mummelthey ugyanis igazi oldschool hardcore-hangon szólal meg (németül), a ritmus is vált, így hirtelen olyan érzésem lett, mintha újjáalakult volna az egyik kedvenc bizarr cseh death zenekarom, a T.O.O.H.. Egyediségben és Mischa Wagner dobos stílusáról is ők jutottak eszembe, illetve néha egy-egy bizarr hangulatú momentumnál is, mint például a Der Weg “zakatoló” verzéje alá kántált torzított szövegénél. Az ének egyébként nem végig tisztán ez a magasabb oldschool-os hc-hang, a lemez második felére már jobban kiereszti a torkából a mély hangokat is a frontember, ami igazából szerintem jobban passzol ehhez a zenéhez egyediség és innováció ide vagy oda. A kísérletezési kedvet egyébként mi sem bizonyítja jobban, minthogy Dirk Weiss másik együttesének, az indusztriális zenét játszó Richthofennek egyik számát, a Der jüngste Tag-ot is feldolgozták, méghozzá nem is rosszul, igaz, death metalos elemeket nem sikerült belecsempészni, de így is egy kellemes kis industrial nóta lett belőle.

A death metal és a fent említett egyéni megoldások mellett a thrash metal az, ami ezen az albumon jelen van hol erősebben, hol kevésbé, azon belül is inkább a középtempós és a groove-os témák. Ezen kívül természetesen dallamokból sincs hiány, sőt, a gothic/doom hatású Stapellauf-ban női ének és szintetizátor is hallható. Olykor nagyon fogós melodikus death riffeket is találunk egy-egy számban, mint például a Für Immer-ben – amely szerintem a legjobban megírt szám az albumon -, az instrumentális Instrumentalstück-ben – amelyről tényleg csak a szöveg hiányzik ahhoz, hogy igazán kiváló legyen -, vagy éppen a Danke végén, amelyik a leginkább eltalált momentum a lemezen, az a téma tele van feszültséggel és mindenféle negatív érzelemmel, egyszerűen hátborzongató! A baj csupán az – és ez az album nagy részére igaz -, hogy hiába egy-egy remekül eltalált téma, amelyek maximális pontot érdemelnének, a dalok sajnos nem egyenletesek, a remek pillanatok előtt és után sajnos kevéssé izgalmas és sokszor kevéssé élvezetes a dal, talán csak a nyitó Narzist, az instrumentális szám és a Für Immer kivétel ezalól. Lehet egyébként, hogy én amiatt nem tudtam átélni egy-egy ilyen szürkébbnek talált témát, mert ott a szöveg lenne a lényeg, de a kiadó nem küldött dalszöveget, én pedig sajnos nem tudok németül, így csak egy-egy szót illetve hangsúlyt elcsípve próbáltam kitalálni, hogy miről is szólhat az adott szám, vagy milyen érzelmi töltet van benne. (Azért mondjuk a F**k mich című szerzeménynél valahogy ez utóbbi egyértelmű volt).

Összességében megérte újjáalakulnia a bandának, hiszen sikerült egy erős albumot összehozniuk, amely sok jó momentumot tartalmaz, és egyedi hangzásvilága valamint a német nyelv használata üdítőnek hat a death metal dömpingben. A jó pontszám átlagolva jött ki: a maximálisan eltalált témák, és a kevéssé eltalált, de azért rossznak semmiképp nem mondható ötletek váltakozása hozta meg ezt az eredményt. Aki már unja, hogy a death metal többnyire angolul szól, vagy kíváncsi a 90-es évek Németországának egyik metalzenei gyöngyszemére, annak mindenképp kellemes és érdekes hallgatnivaló, de mindenki tehet egy próbát, aki szereti a death metal alapú változatos zenéket.

SAMPLE:
MySpace link

Tracklist:

1. Narzist
2. S
3. Schön
4. Für Immer
5. Der Weg
6. Danke
7. Frei
8. F**k mich
9. Stapellauf
10. Der jüngste Tag

Pontszám: 8

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár