Kiadó: Deathwish Inc.
Weboldal: myspace.com/integrity
Kiadás éve: 2010
Stílus: Punk / Hardcore
Nem tudom miért, de a korong címe alapján jófajta black metalra gyanakodtam. Még jó, hogy előtte tájékozódtam az információs lap alapján, ugyanis nem black metalról, hanem hardcore/metal vegyületről van szó.
Az 1988-ban Clevelandben alakult zenekar régi motoros a szakmában, hardcore/metal fanatikusoknak gyanítom nem kell bemutatnom a csapatot. Meglepődtem, amikor diszkográfiájukkal szembesültem, hiszen az eltelt 22 év alatt tengernyi split kiadványt illetve kilenc lemezt (ha jól számoltam) adtak ki, a válogatásokról már nem is beszélve, tehát alaposan bedolgozták magukat a szakmába, az undergroundba. Ami engem illet, eddig még sosem volt hozzájuk szerencsém, ez volt az első alakalom, hogy meghallgattam egy Intergrity albumot. Erre mondják azt, hogy nincs új a nap alatt, pedig az infolap dicsőíti (mi mást tehetne) a bandát.
Brutálisan, kompromisszummentesen kezdődik a lemez a Process Of Illumination-nel, mellyel kirajzolódik előttünk a zenekar által képviselt zenei világ, mintegy képet kapunk a folytatásról. Nincs irgalom, nincs kegyelem, vadul jönnek a nóták, legyen szó a Through The Shadows Of Foreverről, a Secret Schadenfreude-ról vagy a Spiderwovenről. A Simulacra és a Learn To Love The Lie thrashes, Slayeres tekerései, a gyorsan lezavart, sivító szólók a metal oldalt, a hozzáállás, a Sick Of It All-lal párhuzamot mutató zene és Dwid Hellion agresszív üvöltései pedig a hardcore-hoz való kötődést igazolják. Nem feledkeznek meg a srácok a szaggatott riffelésről, a középtempóba hajló váltásokról sem, tehát mindent bevetnek, ami erre a muzsikára jellemző, ennek megfelelően, újra, meghökkentőre senki se számítson.
Két kakukktojás is helyet kapott az anyagon, mégpedig a 8 perces, az elején gyászos hangulatot sugárzó, akusztikusan kezdődő, majd a közepe fele súlyosba váltó Before The World Was Young és a 6 perces, lassan induló Invocation Of The Eternally Coiling Serpent, mely az előbb említett 8 perces felvételre hajaz, tehát agresszivitásban nem egyenrangú partnerei a többi szerzeménynek. A záró Take Hold Of Forever amolyan outro, zajból, beszédből áll, semmiképpen sem tekintendő teljes értékű dalnak.
Mivel -ahogy fentebb jeleztem- nem ismerem a csapat korábbi műveit, nem tudom megmondani, eldönteni, hogy fejlődtek-e eddigi munkáikhoz képest vagy pedig stagnálnak. Amit hallottam az számomra egy közepes teljesítmény.
Tracklist:
1. Process Of Illumination
2. Through The Shadows Of Forever
3. Simulacra
4. Learn To Love The Lie
5. Secret Schadenfreude
6. Before The VVorld VVas Young
7. The Last Great Seance
8. Spiderwoven
9. Invocation Of The Eternally Coiling Serpent
10. Take Hold Of Forever