Kiadó: Edge Records
Weboldal: www.istenhatamogott.hu
Kiadás éve: 2008
Stílus: Stoner Rock / Alternative Metal
(scroll down for English Version)
Azt hiszem, azt nem kell ecsetelnem, hogy az Isten Háta Mögött hazánkban több, mint egy egyszerű együttes, szinte már jelenség. Szinte nincs olyan, aki ne hallott volna legalább róluk valamit, és nem azért, mert divat szeretni a „szokatlanságukat”, egyszerűen érződik, hogy értik és érzik a zenét, és ők valóban nem kötnek kompromisszumot senkivel. A zenekar mindig más és más zenét ír, a saját feje után halad, és mégis van valami, amiről rá lehet ismerni, hogy igen, ez az Isten Háta Mögött. Hogy ezt hogy csinálják, az legyen az ő titkuk – bár az egyik ilyen komponens nagy valószínűséggel a szöveg -, mi pedig próbájuk meg befogadni a már három éve várt harmadik nagylemezt. Nehéz, de megéri!
Éppen a fent említett dolgok miatt róluk írni nemes, de szinte mindig nehéz feladat. Sőt, szinte lehetetlen igazán jól elemezni. Még csak azt a könnyebbséget sem adják meg, hogy legalább zeneileg kövessenek el hibákat, mert remek zenészek, így ezen a területen sem lehet fogást találni. A sajátos szövegek szinte a zenekar védjegyévé váltak, így még csak indokot sem tudnék találni, hogy miért nem tetszene bármi is, ha lenne egyáltalán valami. De nem így van, és ezen nem változtat az sem, hogy élőben csak fesztiválon láttam még a csapatot, általában kivehetetlenül gyenge hangzással, ezért ez nem mérvadó. A másik probléma a stílusmeghatározás. Ez az, ami nem lehetséges ennél a formációnál. A fenti jelzőket szokták ugyan leggyakrabban használni a csapattal kapcsolatban (a progresszív doom mellett, de az maximum csak a régebbi anyagaikra lehetne igaz, de még az is kétséges), és most én is ennél a kettőnél maradok, mert ezek a jegyek szerepelnek leggyakrabban zenéjükben. De most nézzük magát a két korongot – mert a türelmünket most több mint másfél órai anyaggal jutalmazták -, amiből az egyikre egy J, míg a másikra a Z betű van ráírva. Ugyan nem tudom, ez mit jelent, de a zenekar csavaros észjárását ismerve önkéntelenül a Z-t raktam be elsőként (helyesen), és kezdtem elmélyülni a csapat furcsa és sajátos zenei világában.
Érdekes, de már elsőre megfogott az album annak ellenére, hogy valóban nehezen emészthető. Mindjárt az első 4 dal majdnem fél órát tesz ki, de ez egyszer sem tűnt fel, mivel talán az album legerősebb tételei – legalábbis nekem ezek tetszettek leginkább az első lemezről. De mégis, folyamatosan kíváncsi voltam, hogy mi következik még, egy számon belül annyi minden történik, és nem kiszámítható, hogy mikor és hogyan lesz vége. Így könnyedén belefér egy rikoltozó vokál vagy egy ajtócsengő az „Eszem éjjel és baglyot”-ba, vagy például váratlanul érhet a „Három” vagy a „Robot feláll a” váratlan lezárása. A tempó folyamatosan változik, akár egy számon belül is, ezzel is még izgalmasabbá téve az amúgy sem unalmas albumot. És hogy feltegyék a koronát művükre, nem kisebb legendától, mint a Vágtázó Halottkémektől feldolgozták az „Aláírhatatlan történelem” című opuszt, amely elsőre ugyan meglepő lehet – mármint a VHK-t feldolgozni -, de ha jobban belegondolunk, a zenekarnak ez abszolút testhezálló feladat. És mennyire jól sikerült! Ám a feldolgozások nem merülnek ki ennyiben, a második lemez ugyanis régi dalok újragondolásaiból áll, amelyek ebben a formában sokkal jobban szólnak, bevallom, eleinte többet hallgattam ezt a korongot, mint azt, amin az album szerepel. Igaz, talán ezek már jobban megértek az idő során, és talán ezért tűnhet így, mindenesetre két dalt kiemelnék innen is. Az egyik az „Az orionaranyadért” című szám a legutóbbi albumról, amely ezzel a megvalósítással nálam a kedvenc IHM számmá nőtte ki magát, a másik pedig a kritikus hangvételű Élettér-elmélet, aminél nem tudtam eldönteni, hogy ez most tetszik vagy nem. Ugyanis egy hip-hop (!) számot kerítettek belőle, abból is azt az igényes fajtát, amilyet például a Fankadeli játszik, és amennyire szokatlan volt elsőre, annyira elkezdett tetszeni sokadikra, bár azért nem ezt fogom kedvencemnek tartani. A merész stíluskeverés nem csak itt jelenik meg, a sok apró fúzió mellett kiemelhető az „Itt valami megült” végén a funky-s/80s diszkós rész, amely nagyon szórakoztató, igencsak el lett találva.
Elsőre úgy éreztem, hogy ez egy fokkal hallgatóbarátabb lemez az elődeinél, de azután sokadik hallgatásra már körvonalazódott bennem, hogy ezzel mekkorát tévedtem! Én nem tudom, mennyit kellene hallgatnom „A kényelmetlen lemezt”, hogy – a lemezzel kapcsolatban többször elsütött gyenge viccel élve – kényelmesen kiismerjem magam, vagy hogy legalább ténylegesen tudjam értékelni, mert még pár hétnyi hallgatás után is nehézségeim adódnak az album tiszta értékelésével, és bevallom, mivel csak azt érzem, hogy ez egy erős, fontos album, ezért ezt is tartottam végig szem előtt, és nem is próbáltam meg úgy kielemezni. Az biztos, hogy a tagcsere nem gyengített semmit a formáción, sőt, szerintem most vannak erejük teljében, és ez az album a legjobb anyaguk lett! Jól próbára tett, az igaz, és még jó párszor próbára is fog. Elvégre nem fogom csak úgy a szekrény mélyére süllyeszteni 2008 egyik legjobb magyar rock/metal produkcióját! A magyar keményzenei underground, az elvont szövegek kedvelőinek és minden, igényes zenét kedvelő egyénnek több mint kötelező ez az album! Már csak az frusztrál, hogy vajon mit ábrázolhat a borítón levő rajz!
————————
ENGLISH VERSION:
In Hungary, the formation Isten Háta Mögött is more than a simple band, it”s sort of a phenomenon. I’m not sure if there is somebody who is familiar with the Hungarian underground but haven”t heard anything about this band, and it”s not because that it”s trendy to like their „weirdness”, it”s simply because this formation truly knows and feels the music and they surely don”t make compromises. They always follow their own path but in spite of this there is always something that is similar in every album from time to time which can be best described as the „Isten Háta Mögött” sound. I don”t know how can they do that, and I don”t mind if they keep their secret – but I think one of these components are the unique lyrics -, my job here is to focus on their long awaited third full-length. It”s hard but worthwhile.
It”s a pleasure that I have the opportunity to write a review on their album, it”s a bit hard though. It”s almost impossible to write about them detachedly, and they don”t do a favor for me by making mistakes or doing something wrong because they are great musicians. Their unique lyrics are also their trademark, so I cannot put my finger on their weak spot because there is no such a thing. The other tough nut to crack is to describe their genre. It”s impossible. They are often labeled as „Stoner”, „Alternative Metal” or „Progressive doom”, but none of them is descriptive. I chose the first two, because they have lots of stoner and alternative influences, and their soundscape is closer to metal than rock. But let”s see what we have on these two discs – because they weren”t lazy to create more than one and a half hour material -, one of them called „J” and the other called „Z”. I don”t know what do these letters mean but according to the band”s crookedness I put „Z” into my audio system first – not to mention correctly -, and I started to get acquainted with their last effort”s strange and special musical world.
Despite that it”s a really stodgy album, it caught me for the first time. The playing time of the first four tracks is almost half an hour but they won”t bore you because – in my opinion – they might be the strongest tracks of this album. These songs are diverse and unexpectable, so hearing a strange screeching vocal in „Eszem éjjel és baglyot” (which doesn”t make any sense like most of their titles but it means literally „I eat at night and owl”) won”t surprise you here and neither do the sudden ending of „Három” („Three”) or „Robot feláll a” („Robot stands up the”). The tempo is always changing and it makes this album more exciting. And on the top of everything, they made a cover of a song originally written by Vágtázó Halottkémek which is a legendary band in Hungary, and this track „Aláírhatatlan történelem” („Unsignable history”) is just as great as the original one but it”s a way different. The second disk contains a bunch of re-recorded and re-written songs, and to tell the truth, until now, I”ve played this disc more because I”ve already liked those songs and this new form made them awesome. Maybe this is because these songs have been mellowed a lot since their first release, and I have to mention two songs of these. The first is a highlight, it is the last track of the second disc and it was previously featured on the band”s last album „Szokásos hátborzongató kora reggeli ordítás” and it”s called „Az orionaranyadért” („For your oriongold”). This song became my absolute favourite IHM song with it”s lyrics, melody and everything, I love that so much! The other song is a bit strange but it”s okay for this band. This song is called „Élettér-elmélet” („Territory-theory”) and in my opinion, the original wasn”t a good song, but they re-wrote it and made a really good hip-hop(!) song of it! It”s of high standard musically, a bit like to Fankadeli”s work, who is a hip-hop musician in Hungary. It was really unusual even from them but as I got used to it I started to like it, although, this wouldn”t be my favourite song from them. They cross the metal and rock genres with other musical styles well but fortunately they don”t do that often. However, I really liked the funky/80s disco part at the end of „Itt valami megült” („Something have sat here”).
After the first listen I felt that it”s a more listenable record than their previous albums, but somehow, I was wrong. Surely it is more diverse and exciting than any of their records, but it has more layers also. I don”t know how much time should I spend on listening to „A kényelmetlen lemez” („The uncomfortable record”), but I”m sure that a few weeks is not enough to review it properly. This is certainly their best effort and it seems that fortunately the line-up change didn”t affect their performance. This is the one of the best Hungarian rock/metal production of 2008 but I”m afraid only for Hungarians (or for those who know the language very well), because the most important part, the lyrics were written in Hungarian. Without that it”s still a unique band but that makes them very special. Sadly it”s hard to understand even in Hungarian, the translation is almost impossible. If you are in a search for a diverse music of high standard with metal, rock and alternative elements in it, then this album is for yours. And tell me if you know, but I am still not sure about what the heck could that cover picture illustrate!
SAMPLE:
MySpace link
Tracklist:
A-lemez
1. Tipikus Árvajelleg
2. Megbántani egy Szabót
3. Eszem Éjjel és Baglyot
4. Három
5. És
6. Robot Feláll a
7. Berepülés
8. Aláírhatatlan Történelem
9. Közelítő Távolító Kettő
10. Jósolni Bélből
11. Itt Valami Megült
B-lemez
1. Változzunk Késekké
2. Páros Lábbal Fejbe
3. Lélektelenné-Tétel
4. Istenszabású
5. Élettér-Elmélet
6. Távirányító
7. Az Orionaranyadért