KERASPHORUS – Cloven Hooves At The Holocaust Dawn MCD

Kiadó: Nuclear War Now! Productions

Weboldal: myspace.com/kerasphorus

Kiadás éve: 2010

Stílus: Black / Death Metal

 

 

 

Az amerikai Kerasphorus személyében az egyre inkább felkapott black/death hibridstílus egyik új csapatával van dolgunk, a Cloven Hooves At The Holocaust Dawn pedig az első hanganyaguk. Ugyan stíluskeveréket említettem, az ő esetükben ez inkább a black metal felé tolódik, némi death metalos elemmel megspékelve, kellően sötét hangulattal, és az ezt támogató hangzással. Bár én a promóciós csomagot digitális formában kaptam meg, de utánajártam a CD-nek, és azt láttam, hogy a kivitelezése nagyon szép, amiért a zenekarhoz való hozzáállásom máris pozitívabb lett. Bár, mint később kiderült, ez édeskevés volt.

Mindjárt a meghallgatás után az volt az első gondolatom, hogy: rendben, ezzel most végeztem, de tényleg szükség van még egy ilyen zenekarra a mai dömpingben? A képlet ugyanis egyszerű: blastbeat, és disszonáns, black alapú riffek. Amikor pedig a ritmusszekción megpróbálnak variálni, azt kívánja az ember, bár ne tennék, mert sajnos a végeredmény nagyon erőltetett lesz, igaz, ez nem sokszor fordul elő. Ugyanakkor nem tudom, hogy valódi dobos vette-e fel a lemezt, avagy dobgép, de néhol elég művi, és sokszor eléggé zavaróan ismétli önmagát. A gitárriffek sötétek és brutálisak, de – egy-egy modernebb témát eltekintve – olyan szürkék, hogy tizedik meghallgatás után sem tudtam megjegyezni egyet sem belőlük. Pedig az együttes koncepciója nem lenne rossz, erre a gonosz, de nagyon gyors black-es death-es image-re lehetne építeni, de sajnos a dalírási készség hiányzik a csapatnál. Vannak ugyan jó momentumok (pl. a Swarm Intelligentsia végén a kicsit új Satyriconos beütésű téma), de kevés, a legtöbbje beleszürkül a mezőnybe. Persze ez nem azt jelenti, hogy a riffek között – ha kivesszük őket a zenei környezetből – ne akadnának jók, egyszerűen csak rosszul vannak összedolgozva és kivitelezve. Ráadásul még a jobb riffekben is van néhol Mayhem utánérzés, máshol pedig más black vagy death metal-csapatot idéz. A hangulattal is az a baj, hogy egyszer meghallgatva jól átjön, de többször lejátszva már kifejezetten idegesít.

Engem egyáltalán nem tudott meggyőzni ez a csapat arról, hogy lenne létjogosultságuk ezen a színtéren. Nem leszek nagyon szőrös szívű, hiszen ez mégiscsak az első lemeze a csapatnak, és megemelem a kalapom a kivitelezés miatt, de ez kevés ahhoz, hogy az “átlagos” alsó határánál feljebb kússzon a képzeletbeli ranglétrán. Viszont akinek mindegy, hogy mi szól, csak gonosz riffek legyenek, lehetőleg blastbeat aláfestéssel, és sötét atmoszférával, annak lehet, hogy tetszeni fog. Akik valamiféle zenei élményt is keresnek, azoknak ez a közel 20 percnyi csépelés viszont teljesen felesleges.

Tracklist:

1. The Abyssal Sanhedrin
2. Aesoth Paradigm
3. Disturb the Furthest Stars
4. Swarm Intelligentsia

Pontszám: 5

Szólj hozzá!