Kiadó: Relapse
Weboldal: myspace.com/killtheclient
Kiadás éve: 2010
Stílus: Grindcore
Brief Sum: I don’t really see the point in publishing this album, it’s one of the most boring ones that I’ve heard in the last few years. They need a lot of practice, demos, and minimum an EP before they release their next full album.
A grindcore stílus kialakulása körülbelül a 80-as évek közepére tehető, mikor néhány zenekar megunta a punk zene igénytelenségét, tingli-tangli hangzását és megszületett a stílus a hardcore, a punk, a kezdetleges death metal és a különböző ipari, noise hangzások keverékeként. Az új „szörnyeteg” elindult hódító útjára az Egyesült Királyságból és mára már megkerülhetetlen zenei irányzat, mely óriási hatással van szinte az összes extrém zenekarra. A stílust mint legtöbben, én is a Napalm Death jóvoltából ismerhettem meg és a mai napig ők jutnak eszembe elsőként ha grindról van szó. Mellettük nagy népszerűségnek örvendett a beteg borítóiról elhíresült Carcass, a Brutal Truth vagy a Nasum. Miután ezek az alapbandák megvannak, valljuk be a többi próbálkozás már nem fog újdonsággal kecsegtetni, ezért én is így álltam a Kill The Client új lemezéhez.
Sajnos így is csalódnom kellett a bandában az album üressége és ötlettelensége miatt. Évek óta rengeteg grindot hallgatok és nincs olyan hét, hogy ne kerülne be egy korong a lejátszóba valami őrlő arcoktól, de a Set For Extinction teljesen hidegen hagyott. A klisék pufogtatásán kívül a fiúk nem villantanak semmit és kissé fantáziátlannak tűnnek ez alapján. Rengeteg hallgatás után sem tudnék kiemelni egy olyan témát, ami megragad, vagy csak érdemes odafigyelni rá. Nyilván nem úgy indultak neki, hogy ezzel a lemezzel váltják meg a világot de azért ez a zene nem csak arról szól, hogy zúzunk mint az állat és mekkora grindcore fenegyerekek vagyunk. Ezen kívül, ha nagyon rosszmájú akarnék lenni, egyenesen azt mondanám, hogy ez egy Nasum kópia.
Elnézve a számcímeket úgy látszik egy politikus albumról van szó, ami persze nem meglepő. A borítóról megintcsak a Nasum jut eszembe, lehet ugyanaz a grafikus munkálkodott itt is. Szám szerint 19 tétel található a lemezen, átlagosan egy perc hosszúságúak, a vége felé néhol fölüti a fejét egy-két lassulás, középtempós téma, de ez sem menti meg a Kill The Clientet.
Lehet, hogy az igazi grindcore veteránok meg fognak őrülni a Set For Extinctionért, de nekem valahogy nagyon nem talált be.
Tracklist:
1. No Leaders
2. Questions To A Brick Wall
3. Dig Two Graves
4. As Roaches
5. Pressing The Flesh
6. Conflict Within
7. Pandemic
8. Vicious Slaughter
9. Final Days
10. Postmortem Exoneration
11. Industry of Fear
12. No Justice No Fear
13. Targets In Straightjackets
14. Primetime Dogma
15. Death of Reality
16. The Walking Dead
17. Purveyors of Death
18. Customer Service
19. Cull The Herd