Kiadó: Metal Blade Records
Weboldal: www.kingofasgard.com
Kiadás éve: 2014
Stílus: Melodic Death / Viking Metal
Brief Sum: King of Asgard’s third album arrived in a surprising package. The logo and the cover artwork style changed. In my opinion, the cover and as I’ve later found out, the songs are the best so far. The songs develop excitingly, with tiny solutions hiding the new elements, but the result is true to King of Asgard!
Úgy vélem, nem sok bemutatásra szorul a svéd King Of Asgard. Pályafutásukat a Kronosmortus olvasói figyelemmel kísérhették. A Mythotyn-ből eredeztethető a csapat, visszatérésük King Of Asgardként az első megmozdulásuktól fogva érdemleges volt a figyelemre. Az általuk játszott viking metal kompromisszummentes, karakteres, modern megszólalású és földön túli erő lakozik benne. Megvan a koncepció, amit az első két lemezzel követtek, most pedig itt a harmadik és a külsőségekben nagy változást tapasztalni. A zenekarlogó változott, a kissé jellegtelen gótikusra utaló betűket felváltotta a mostanában divatos rovásírás. Ezzel nem léptek előre, de az tény, hogy a lemezborítóhoz most jobban illik ez. Ugyanis a borító egy hihetetlenül szép kompozíció. Ez együtt egy természetközeli, pogány black metal lemezre utal.
Első hallgatás után két ellentmondó gondolatom volt. Egyrészt a bevett recept nem változott, másrészt azért volt némi meglepetés az emlékeimben élő King Of Asgard képhez képest. Vagyis vannak finom léptékű változások, de az alapkoncepció ugyanaz maradt. Itt persze nem csak arra gondolok, hogy ismét Andy LaRocque-vel dolgozott a csapat.
Ha nem ismered a King Of Asgard-ot, hallgasd meg az adott lemez legelső dalát és mindent tudsz az albumról. Azt hiszem, ezzel elég jól jellemezhetem őket, hiszen ismét egy markáns riffel felvértezett nyitószámot kapunk. (Amihez ismét készült videoklip.) Továbbra sem hiányoznak a black elemek színesítés gyanánt, de a viking jelző sokkal jobban bemutatja őket, még akkor is, ha ebbe zeneileg sok minden belefér. Dalaik alapja általában egy egy jól eltalált riff, ami a megszólalásnak köszönhetően szép vaskosan dörög. A Highland Rebellion remek példa, hiszen itt erre épül az egész dal, mégis olyan jól össze van pakolva, hogy ehhez bármit hozzátenni teljesen felesleges volna.
A Remnant of the Past-ban tiszta énekhangot hallani, ez elsőre meglepett, de annyira szerves részét képezi a zenének, hogy a meglepetés ereje hamar szertefoszlott. Aztán a folytatásban, az Omma-ban a torzított ének is okoz némi újdonságot. Valahogy ebben a hangulatban, amit a zenéjükkel keltenek, különösnek hatott eleinte. A dal a kezdeti kísérletezős irányt egy tempós, megszokott vonalra váltja. A refrénként szereplő kántálás szintén meglepő.
A The Heritage Throne hagyományos dal, aminek, nem először a lemez folyamán, hihetetlen eltalálták a háttér kórussal is támogatott refrénjét.
A befejező Rising megint nagyon jellegzetes dal lett, főleg a kezdés mondható tipikus King Of Asgard-nak, ez az a rész, ahol az albumborító legjobban lefesti a zenét.
A lemez folyamán sokszor hallani egész apró megoldásokban a Bathory hatását, így nem meglepetés, hogy egy feldolgozást is kapunk tőlük, de ami meglepő, az az, hogy a The Return lemez Total Destruction-ját adják elő, ráadásul abban a felfogásban, ahogy az eredeti is hallható. Véleményem szerint érdekesebb lett volna egy saját felfogás szerinti előadásmód.
Elsőre nem gondoltam volna, de pár hallgatás után megint megfogott a lemezük. Hibát nem találok benne, nagyszerű dalokat annál inkább. A hangzás nagyon precíz, nagy kedvencemet, a basszusgitárt is rendesen hallani. Az izgalmasan kibontakozó dalok, apró megoldásokban rejtenek új elemeket, de a végeredmény így is vérbeli King Of Asgard!
SAMPLE:
YouTube link
Tracklist:
1. The Runes of Hel
2. The Trickster
3. Highland Rebellion
4. Remnant of the Past
5. Omma
6. The Heritage Throne
7. Huldran
8. Rising
9. Total Destruction (bonus track)
