Kiadó: Napalm Records
Weboldal: www.kontrust.info
Kiadás éve: 2012
Stílus: Crossover
Brief Sum: Third full length of the Crossover six. Atmospheric songs, happy refrains and musical elements. Turn up the volume!
A keményzene híveivel néhanapján előfordul, hogy sarokba teszik a zúzós cd-iket, és átmeneti időre keresnek egy olyan műfajt, amely kirángatja kicsit őket a jól megszokott zenei környezetükből. Nem vitatom ennek a szükségességét, hisz velem is előfordul, ám abban az esetben előtérbe helyeződik az a szempont, hogy csak a normális mértékben „vonjon ki” a metal világából. Egy délután erejéig a Kontrust nevű együttes ugyan elérte nálam ezt, de az 55 perces játékidejük mégsem volt képes hosszútávra szóló barátságot köttetni…
Félreértés ne essék, hisz a csapattól elvárható, keresztezett zenei stílus a legjobb formáját hozza. Jómagam csak azért nem érzem „megfelelő különcnek” az idei albumukat, mert semmilyen módon nem tudtam azonosulni vele. De lássuk a tartalmat! A dalok javarészében Agata és Stefan énekösszjátéka remekül hozza a formáját: a Monkey Boy-ban szó szerint „majomkodnak”, míg a The Butterfly Defect refrénjében külön-külön alkotnak egy egységes egészet. Ez a megosztott szerepük egyesül a Bad Betrayel vidám refrénjében, amely még az én laikus fülemet is meggyőzte. Az énekesek teljesítményén túl azonban nézzük az egyéb érdekességeket: sok helyen a csapat a svéd Roxette hangulatát idézi fel, ugyanolyan popzenei érzésekkel átitatva. Agata hangja nagyon hasonlít Marie Fredriksson-éra, bár Stefan-tól semmiképp ne számítsunk egy Per Gessle hasonmásra. Szintén erős vonása a lemeznek, hogy sok helyen metalos alapütemeket és szemöldökfelvonó elemeket tartalmaz, ilyen pl. a Monkey Boy dzsungelütemű indítása, a U Say What arabos dallamai, a Rasputin rasputin-os részei (máshogy nem tudom nevezni :P), vagy a Hocus Pocus „cirkuszi mutatványai”. Furamód a borító is mintha azt közölné velünk, hogy ez az album elsősorban a gyerekeknek szól, vagy csak a Kontrust „gyermeki ártatlanságát” akarja tükrözni. Rejtély a javából, de pont ettől, és az imént felsorolt tulajdonságaitól érdekes az egész produktum. Hallgatásra tehát mindenképp érdemes!
Értékelés: Augusztus egyik délutánján idegen vizekre hajóztam metalföldtől, mégsem gazdagított annyi élménnyel, amitől lelkes elkötelezettjévé váltam volna a Kontrust-féle műfajkeresztezésnek. Ennek ellenére bátran ajánlom mindenkinek, aki szeretne próbát tenni a saját ízlésétől eltérővel.
SAMPLE:
YouTube link
Tracklist:
1. Sock ‘n’ Doll
2. Falling
3. Monkey Boy
4. U Say What
5. The Butterfly Defect
6. Rasputin
7. Bad Betrayer
8. Adrenalin
9. Hocus Pocus
10. Raise Me Up
11. Hey DJ!
12. Police
2 hozzászólás
Black kolléga!
Miután elolvastam a fenti lemezismertetőt, azonnal megjött az étvágyam.
Soha sem hallottam erről a csapatról, így még inkább szenzáció számba megy, ahogy alig 10-15 perc alatt beléjük habarodtam.
Még hogy manapság nincsenek friss, ötletes zenei megoldások… A klipjeik is totál őrültek:)
Igaz, nekem a Roxette párhuzam egyszer sem merült fel…
Üdv 🙂
Ízlések és pofonok – szokták mondani. Egyébként, ahogy azt az ismertetőben írtam, velem is előfordul, hogy a megszokottól eltérővel teszek egy próbát. Akadtak fenn ezen a horgon szép számmal, pl. a The Seven Mile Journey vagy a Darkseed, de a Kontrust valamiért sajnos nem került be ebbe a körömbe. Mindenesetre örülök, ha neked tetszik 😀 A Roxette-párhuzamot pedig valamiért Agata hangja miatt érzem a zenéjükben, bár az valóban tény, hogy a két együttesnek szinte semmi köze egymáshoz.