Lemezismertetők

LILYUM – Ultimatum

Kiadó: Salute Records

Weboldal: myspace.com/lilyum

Kiadás éve: 2009

Stílus: Black Metal

 

(scroll down for English Version)

 

Azért azzal mindenki egyet érthet, hogy a metal piac eléggé túltelített mostanság. Rengeteg zenekar mozog és felhígultak a stílusok. Sok az olyan banda, aki nem üti meg az elvárt szintet. Vannak ilyenek az undergroundban éppúgy, mint az ismertebb közegekben. Azonban mindig összehoz a sors olyan zenekarokkal, akik maradéktalanul visszaadják a bizalmamat abban, hogy igenis érdemes a bandák után kutatni. Ilyen zenekar az Olaszországból származó Lilyum. Az eléggé furcsa hangzású zenekarnév mögött viszont kegyetlen zene lakozik, melyet egyszerűen black metalnak lehet aposztrofálni. A banda 2002-ben alakult, viszont csak 2007-ben jelent meg egy nagylemezük, de aztán a stílusváltás mellett döntve Kosmos Reversum egyszemélyesre formálta a zenekart és megjelentette a második lemezt „Ultimatum” címmel.

A lemezen szereplő muzsika tipikusnak is nevezhető black metalt rejt maximálisan underground megközelítésben. A ráspolyos gitárhangzás éppúgy alapját képezi a zenének, mint a gonosz károgós ének. A hangzás is nyers és koszos. Billentyűs hangszert is hallani a dalokban, de szerepe alapból csak színesítő jellegű, és néha bújik csak elő a horzsoló riffek közül. A dobolás is változatosra sikerült, természetesen nem hiányoznak a szélvész tempók sem. Így indul a rövid „intro” után felcsendülő lemezt nyitó „Finally It’s The End”. Itt érdekes gitárhangzások néha szinti betétek oldják fel a tempót. A „Regimental Thanatocracy” is hasonló lendülettel kezd, bár itt a süvítő riffek mintha kicsit dallamosabbak lennének. A legnagyobb dal viszont a majdnem tízperces „Seclusion”. Kegyetlenül sötét hangulat uralkodik a nótában, melyre a monoton suttogós szavalás még jobban rátesz. A billentyűs hangszer még egy plusz aurát is kölcsönöz a nótának.

A „Not Of This Breed” nóta közepén is furcsa szinti témákat hallhatunk, mely egybeforrva a gonosz atmoszférával szintén egy sötét elegyet alkot. Aztán a „Banished To Life”-ban már az akusztikus gitáré a főszerep. Ez a lassan hömpölygő dalfolyam szintén az „Ultimatum” legjobb pillanata. Olyan szinte éteri hangulata van, melyet nagyon nehéz szavakkal leírni. Még tiszta ének is akad benne, természetesen csak mértékkel.
A lemezt záró „A Ghost Along My River” pedig ismét egy hagyományosabb gyors tétel. A korong 50 perce nem tűnik hosszúnak, és az ember okvetlenül is újra átakarja élni a lemezen lévő hangulatot. Aki kíváncsi egy igazán jó underground black metal bandára, az keresse a Lilyum korongját. Minőségi munka.

————————–

ENGLISH VERSION:

Well, everyone could agree with the fact that the metal market is rather over-saturated nowadays. There are a lot of bands and the genres are watered down. There are many bands who do not reach the required standard. There are such bands both in the underground and in the more well-known media. However, fate always brings my way bands that give back the confidence in the fact that it’s truly worth searching for bands even today. Such a band is Italian Lilyum. However, quite cruel music hides behind this rather strange name and the music can be simply labelled as black metal. The band was formed in 2002, but they only released a full-length in 2007, and after deciding to change style Kosmos Reversum turned the band into a man-man act and released the second album titled Ultimatum.

The music presented on the album can be named as typical black metal, with an absolutely underground approach. The raspy guitar sound and evil, crowing vocals both form the base of the music. The sound is also harsh and dirty. There are also keyboards in the tacks but its role is only to colour the material, and it only crawls out of the grazing riffs at times. The drumming also turned out to be varied, and there are of course whirlwind tempos. The opening Finally It’s End after the intro starts like that. Here interesting sounds, and, at times, synth parts ease the tempo. Regimental Thanatocracy also open with similar dynamism, though as if the whizzing riffs were a bit more melodic. But the greatest track is the almost ten-minute long seclusion. A cruelly dark mood dominates in here, making it even darker by the whispering parts. The keyboard provides a plus aura to the song.

Also, in the middle of Not of This Breed we can hear strange synth themes which, blending one with evil atmosphere, make a dark mixture also. Then, in Banished To Life, the acoustic guitar has the main role. This slowly streaming song-flow is also one of the best moments of Ultimatum. It has such an almost ethereal mood which is hard to describe with words. There”s even some clean vox here, but of course not too much.
The closing A Ghost Along My River is again a more traditional fast track. The 50 minutes of the disc do not seem much and you are tend to re-live the mood of the album unintentionally. Those interested in a good underground black metal band, check out Lilyum. Quality work.

Tracklist:

1. Overture – Casus Belli
2. Finally It’s The End
3. Regimental Thanatocracy
4. Seclusion
5. Not Of This Breed
6. Banished To Life
7. A Ghost Along My River

Pontszám: 9

Kapcsolódó cikkek

LILYUM – Fear Tension Cold

A honlap alapértelmezése

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Elfogadom Részletek