Lemezismertetők

MALEBOLGIA – Requiem For The Inexorable

Kiadó: Comatose Music

Weboldal: www.malebolgia.com

Kiadás éve: 2009

Stílus: Brutal Death Metal

 

(scroll down for English Version)

 

Mostanában kezdek rájönni, hogy mennyit is számít, ha egy csapat mögött egy megbízható kiadó áll. A Malebolgia ugyanis 2000 óta létezik, én azonban nem hallottam még felőlük (illetve egy másik, hasonló nevű csapatról, a Disgorged dobos side-projectjéről igen, de ők már nevet változtattak Malecodára, úgyhogy már nem fenyeget az összetévesztés veszélye), viszont rögtön meg akartam őket ismerni, amint láttam, hogy az egyik kedvenc death metal kiadómnál, a Comatose Musicnál vannak. Tőlük még rossz kiadványt nem hallottam, így abszolút pozitívan álltam hozzá az észak-karolinai csapat debütáló albumához.

Nos, ismét nem kellett csalódnom, ugyanis már az első perctől kezdve igen magas színvonalú és tempójú death metal muzsikát hallhatunk, melyben keverednek az olyan klasszikus bandák hatásai, mint az Immolation, a Suffocation az olyan modern bandákkal, mint a Krisiun vagy a Cryptopsy, sőt, gyakran érződik a Dying Fetus és a grindcore hatása is, néhol pedig – például az Infesdead című számban – egy kis deathcore-t is elcsíphetünk, ami nekem például kifejezetten tetszett. A csapat zenéje egyébként két dologra épül látszólag: a brutalitásra, és az extrém sebességre. Ezért főként a csapat két alapítótagja, Joseph Darling gitáros, és a dobos körökben sebessége miatt egyre ismertebb Kevin Hedgecock felel, de ennek ellenére nem csak egy hallgathatatlan darálás lesz az egészből, ugyanis mind a megjegyezhető és nagyon jól felépített gitárriffek, mind a feszes, de változatos dobolás egyszerűbben befogadhatóvá teszi az albumot. Ami engem egy picit azért frusztrált, az a triggerelt dob hangja, eleinte lefárasztotta a fülemet, különösen, mivel Kevin rengetegszer alkalmazza a gravity blast technikát. Így például a Discordant Splendor elejét csak sokadjára tudtam megszokni, viszont most már hiányozna, ha nem így szólna. Sőt, igazából ez is rengeteget hozzátesz a kemény atmoszférához, de mindezt úgy, hogy az éneket és a többi hangszert nem nyomja el, nagyon szépen, arányosan szól minden. Többen is részt vállaltak a vokáltémák feléneklésében, így az énekes mellett a két alapítótag is hallatja a hangját, valamint két számba meghívták vendégénekesként az ex-vokálosukat, Josh Albrightot is. A lemez törzsanyaga alig félóra, amire én még rátettem volna szívem szerint egy-két számot, de kárpótoltak két bonus trackkel, amelyek közül az első, a Pissing Pus egy régi szám újragondolása, a Cock Rockin’ Fever pedig egy prímán eltalált hard rock (!) opusz, amelyben a vokálos megmutatja, hogy tud énekelni is, de még hogy! Nem fél felmenni a “bőrnadrág-szorított” tartományokba sem, de a többiek is megmutatják, hogy zeneileg mennyire nyitottak más stílusok iránt is. Bonus track ide vagy oda, remek darab lett ez is, még akkor is, ha sokak valószínűleg csak nevetnek rajta egyet vagy éppen kifejezetten idegesítőnek találják.

A zenekar az alapítástól kezdve szépen, türelmesen végigjárta a fejlődés rögös útjait, egy EP, egy promóciós demo és egy split után 2009-ben egy kiforrott, zeneileg érett, magas színvonalú anyaggal rukkolt elő. A Comatose szintén tette a dolgát, vette ezt a viszonylag ismeretlen zenekart, és leszerződtette őket, hogy egy új potenciális kedvencet juttathasson el hozzám, és mindazokhoz, akik szeretik a brutális muzsikákat, az extrém tempót, és a sok-sok gravity blastot. Köszönet jár érte nekik!

—————————

ENGLISH VERSION:

Recently I”m beginning to discover that how much it matters if a steady label stands behind a band. Malebogia has existed since 2000, but I did not heard about them (or, better to say, I heard of a band with a similar name, which is the side-project of Disgorged”s drummer, but they changed their moniker to Malecoda). After noticing, they”re on one of my fave death metal label, Comatose Music, I wanted to know them. I have not heard a weak release by them so I was really positive concerning the debut of the North Carolina band.

Well, again, I did not have to get disappointed since, from the very beginning, we can hear high-quality and -tempo death metal music, in which the influence of old classic bands like Immolation, Suffocation blends with more modern band”s influence such as Krisiun, Cryptopsy, or Dying Fetus. Some grindcore can also be heard, and here and there, for instance, in Infestdead, some deathcore is also present which I like very much. The music of the band, by the way, is seemingly built on two things: brutality and extreme speed. For this, the founding members Joseph Darling guitarist, and Kevin Hedgecock drummer (whose name is becoming more well-known due to his fast drumming) are responsible, but the whole thing is not a messy chaos but it the memorable and well-written guitar riffs, tight but varied drum parts make the music easy to digest. What was a bit frustrating first is the use of triggered drums, especially since Kevin often uses the gravity blast technique. Thus, it took some time for me to get used to the opening of Discordant Splendor, but now I”d be missing this if it sounded different. Moreover, it even adds something to the heavy atmosphere in a way that it does not override the vocals and other instruments. The sound is good, and balanced. There are more people contributing to the vocal themes, so beside the vocalist, the two founding member also sing, and their ex-vocalist, Josh Albright also appears in two tracks. The main body of the material is half an hour and I”d have added some more songs to it but they compensate that with two bonus tracks, one being a remake of an older song, Pissing Pus, and the other, Cock Rockin’ Fever, is a good hard rock (!) opus, in which the vocalist shows us his talent! He does not afraid of higher regions and the others also show they are open-minded musically. Bonus or not, it”s also an excellent song even if some people will find it ridiculous or annoying.

The band, starting from their formation, has walked the usual path patiently, and, after an EP, a promotional demo and a split, they came up in, 2009, with a mature, high-level debut material. Comatose also did their thing, took this relatively unknown band, signed them to deliver another potential favourite band to me, and to those who like brutal music, extreme tempos, and lots of gravity blast. Thanks for that!

SAMPLE:
MySpace link

Tracklist:

1. Degrading Succession
2. Born of the Nephelim
3. Veiled Impurity
4. Involuntary Recollections
5. Discordant Splendor
6. Requiem
7. Infesdead
8. Beast of Euphoria
9. Cultus Parasiticus
10. Dominion of Alchemy
11. Pissing Pus
12. Cock Rockin’ Fever

Pontszám: 9

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár

G-G7HMZP452Z