MARBLE – A.t.G.o.d.

Kiadó: Y Records

Weboldal: myspace.com/marblepower

Kiadás éve: 2008

Stílus: Traditional Heavy metal

 

(scroll down for English Version)

 

A zenekar gyökerei 2003-ra nyúlnak vissza, amikor is a dobos, Mirko és a basszer, Daniel találkoztak Mortarában pár sör mellett és egy Strato, Sonata, Symphony X tipusú bandáról beszélgettek. Daniel korábbi társa, Omar lett a gitáros, Jacopo a billentyűs és Annalisa az énekes. Később Paolo csatlakozott még gitárosnak, majd 2005 telén rögzítették első demójukat Trails Of Dreams And Reality címmel. Ezek után elég sok bulit nyomtak többek között az Elvenking és a Drakkar társaságában is. 2006-ban Annalisa, Mirko és Jacopo is elhagyta a bandát, így az új tagok megtalálásáig szünet következett a csapat életében. Először egy technikás dobos, a death metalos előéletű Gianluca érkezett, majd a Winteropera vokalistájára, Jack Cherubinira akadtak rá a srácok. Új szintisre nem volt szükség, úgy gondolták, a nélkül kicsit agresszívebb lehet a hangzásuk. 2007-ben végre felvették első lemezüket, mely nemrég jelent meg CD-n és az I-Tunes forgalmazásában is.

Lendületes, kétlábgépes témával indul a húsos hangzású Ruins, melynek középtempós refrénjéből hamar kiderül, hogy fülbemászó dallamokra és jól kimunkált vokálokra számíthatunk a CD-n. Tetszetős a galoppozós alapra eltekert harmonikus szóló is. A középtempós In Death Of Love-ban dominánsabb szerepet kap a szintetizátor, akusztikus belassulás is felbukkan és újra említésre méltó a refrén és az énekszólamok. A Broken Promises szintén egy nem túl gyors, de melodikus nóta s bár igazából semmi különleges nem történik benne, sőt a szólói a gyengébbek közül valók, a fantasztikus, már-már popos refrén úgy megragadt bennem, hogy számomra ez a legtutibb dal az anyagon! Döngölős kezdés és középrész, refrénnel felérő verze, sodró, kétlábgépes refrén, korrekten előadott gyors és lassú szóló alkotja az At The Gates Of Destruction-t. Szintivel és akusztikus, akkordbontós gitárral nyit a zakatolós verzésjű Black Robes Order, melyben van harapós, technikázós betét és egy király dallamos szóló is a végjáték előtt.

Darálós, speedelős nóta a Chaos To Control erős Helloween, Future World utánérzéssel. Sajnos az énekben többször is némi bizonytalanságot véltem felfedezni ebben a dalban. A lemez klasszikus lassú nótája az Alaska, akusztikus gitáros, vonós aláfestéssel felépített szerzemény. Sajnos mind érzelmileg, mind zeneileg hiányzik belőle az a fajta katarzis, ami egy ilyen nótát kiemelkedővé tud tenni. Amiért leginkább kár, hogy a dallamai sem oly átütőek, mint elvárható lenne, és talán a szóló adja a nóta csúcspontját. Gyors szólót, szaggatós riffeket hozó, majd a csendes, zongorás verzéből új lendületet kapó dal a Truth. Érdekes, a címének megfelelően karácsonyi hangulatú, billentyű alapú zöngemény a Christmas Toy. Egészen pofás, bár nem biztos, hogy illik a lemezre. Főleg, hogy ezzel együtt van rajta összesen tíz tétel. A záró Traveling Alone végre újra a CD első felében megszokott minőséget és dallamokat hozza. Egyszerű, de a fejeket és a lábakat egyaránt mozgásra késztető, együtténeklős nóta. Méltó zárása az anyagnak.

Jó kis tradicionális heavy metal lemezt rakott össze a Marble, bár olyan érzésem van, mintha az anyagból kb. félúton elfogyna a szufla. És ez zenei és hangzásbéli értelemben is így van. Utóbbi főleg akkor szembeötlő, ha az utolsó dal után rögtön meghallgatja az ember az elsőt, és az berobban a fülbe ugyanolyan hangerőnél is. Azt hiszem, ilyesminek nem lenne szabad előfordulnia. Mivel írott CD-t kaptam, bízom abban, hogy ez egy master előtti verzió és a boltokba már egy egységesebb hangképű lemez került. Az anyag második fele kicsit gyengébben indul s csak a Truth-tól kezd újra felívelni. Végül a zárás, ha nem is bombasztikus, de legalább a csapat jobbik oldalát mutatja.

A számomra nem ritkán a 80-as éveket idéző, szikár muzsikát kiváló dallamérzékkel megáldott arcok hozták össze, kár, hogy a dalok színvonala nem egységesen magas. A szólók a tételekhez hasonlóan változóak, vannak kifejezetten jók és sajnos elnagyoltnak, összecsapottnak tűnők is. És ahogy már említettem, a hangzás sem az igazi, lehetne kicsit testesebb, harapósabb. Összességében nem rossz anyag ez, ha kicsit kiegyensúlyozottabb lenne a produktum, vastagabban is foghatna a „tollam”. Így a kiváló melódiák miatt: 7.5

—————-

ENGLISH VERSION:

The roots of the band reach back to 2003, when the drummer, Mirko, and the bassist, Daniel met in Mortara, had some beer and chatted about a possible band in the veins of Strato / Sonata / Symphony X. Daniel`s former band mate Omar became the guitarist, Jacopo the keyboardist and Annalisa the vocalist. Later Paolo joined also as a guitarist, then they recorded their first demo in 2005 with the title ` Trails of Dreams and Reality`. After that they had a number of gigs with bands like Elvenking and Drakkar. In 2006 Annalisa, Mirko and Jacopo left the band, so there was some pause until they have found the new members. First came Giancula, a technical drummer with death metal record, then the vocalist of Winteropera, Jack Cherubi. There was no need for a new synth player as they thought their sound could be a bit more aggressive without it. In 2007 they released their first album which recently has been released on CD and in I-Tuned version.

The fleshy-sounding Ruins starts off with a dynamic double bass theme; from the midpaced chorus it quickly turns out that we can expect catchy melodies and well-developed vocals on the CD. Also admirable is the harmonic solo wired up on the galloping bases. In Death of Love, a midpaced one, synth has a more dominant role and there also is an acoustic deceleration. Again the chorus and the vocal themes are notable. Broken Promises is again not quite fast but a melodic song in which there is actually nothing extraordinary, what”s more, its solos are amongst the weaker ones; yet the fantastic, almost pop-ish chorus stack into my ears so much that it”s my fav on the whole material! Ramming start and middle part, a verse worth a chorus, rolling, double-bassed chorus, correctly displayed fast and slow solos constitute At the Gates of Destruction. Black Robes Order starts with synth and chord dissociating acoustic guitars; there also is some raspy, technical lining before the endgame.

Grinding, speedy song is Chaos To Control with heavy afterimages of Helloween`s Future World. Unfortunately I feel some inconfidence in the vocals of this song. The classic ballad of this album is Alaska, a piece based on acoustic guitars underpinned with some string instruments. Unfortunately the catharsis that could make such a song outstanding is missing from here, both musically and emotionally. Too bad its melodies are not as smashing as one would expect, and perhaps the solo is where the song is peaking. Truth delivers fast solo and torn riffs, and then gets new zest from the piano-based verse. Interesting, keyboard-based piece with a Christmas feeling fitting the title is Christmas Toy. Pretty nice, though I”m not sure it”s consistent with the album, especially that there is ten pieces there, including this one. The closing track, Traveling Alone brings back the quality we got used to in the first half of the CD. Simple yet headbanging, dancing, sing-along song. An ending worthy of this material.

Marble brought together a good deal of traditional heavy metal, but I have the impression that they ran out of ideas in the middle of it, regarding both music and sound. This is especially notable when you are listening the first track right after the last one, which former one explodes into your ears at the very same volume. I believe that things like that should not happen. Since this is a written CD, I hope this is a pre-master version and the one that will be in stores is going to have a uniform sound. The second part of the material is weaker and gets better only at Truth. And finally the ending, if not bombastic, still showcases a better side of the band.

These guys have a great sense of melody and they managed to combined it with some haggard riffs. Too bad the quality of the songs is waving. The solos are also of diverse quality, some are definitely good but some are slubbered. And as I have already mentioned, the production could be somewhat stronger, raspier. All in all, this is no bad stuff, if the end product were a bit more balanced, my `pen` would hold thicker. Hence, because of the superb melodies: 7,5

Tracklist:

1. Ruins
2. In death of love
3. Broken promises
4. At the gates of destruction
5. Black robes order
6. Chaos to control
7. Alaska
8. Truth
9. Christmas toy
10. Traveling alone

Pontszám: 7.5

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár