Kiadó: Worm Hole Death
Weboldal: www.mechanicalgodcreation.it
Kiadás éve: 2010
Stílus: Technical Death Metal
Brief Sum: Only three or four songs are satisfactory from the Italian five”s first album, the rest fall victim to the clichés of the genre. There is power, there is dynamics, the instruments are precise and strict, but these aren”t enough for good songs. The mentioned three or four songs are promising, those are extreme, much more worked out than the rest, though the good ideas lose to the average of the genre”s trademarks. The band worth monitoring though, they could cause surprises!
Az olasz ötösfogat – Alessandro (gitár), Lucy (ének), Manuel (dob), Simo (gitár, ének), Veon (basszusgitár) – négy éve alakult, és ez előtt a lemez előtt egy demojuk jelent meg 2007-ben, az „…and the Battle Becomes War” címmel. Mostani korongjukon kilenc szám található deathcore stílusban. Hát lássuk, mit rejt a borító.
A nyitó MTBF kezdő hangjai valakinek a fájdalmas könyörgése, amire azután egy sokat sejtető mély férfihang válaszol, majd beindul az intenzív deathcore zúzás, a súlyos, feszes női énekkel a már jól ismert stílusalapokon. Megvan itt minden ami kell egy közepesen jó deathcore dalhoz: dinamikus, pontos játék, beteg riffek, belassuló zúzás, pörgős post punk/HC témák, vastag hangzás, de ez akkor sem lesz több, mint „egy a sok közül”. A Project Kill szintén kőkeményen hozza a jól ismert formulákat, magabiztos kézzel és torokkal szórva bőven a hangokat – a súlyos, dallamos darálás, az erre épülő nagyon jó ének (arról a Lucy-ről beszélünk, aki az Art of Mutilation és a The Anger tagja) egy korrekt dalt pakol elénk, nem mondom hogy meg lehetne koncerten állni különösebb headbang nélkül. Itt azért már akadnak figyelemre méltó részek, de sajnos itt is többségében a stílus alapjai köszönnek vissza. A 2012 nyitó része fasza thrash/death metal témában bontakozik ki, és a gerinc nagy része a továbbiakban is ezen a vonalon marad. A beépülő HC elemek is jól szólnak, beleillenek a keretbe, és egy pörgős, súlyos nótát kapunk a végén. A feszes tempó persze kötelező ebben a stílusban, ezzel nincs is semmi probléma itt, gördül és zúz a szám, ahogy kell. Ez már nem a sablonkategória része, itt már érződik a több munka, és a figyelem a kidolgozott művön.
Az I Shall Remain Unforgiven is jó felé formálódik – az ének a Crisis és a Temple of the Absurd hatásait hordozza magán -, a zenei felépítés az előző track vonalát vinné tovább, de itt azért akadnak visszafogottabb témák, a tempó sem olyan halálos. Nem rossz ez, csak nem lett kidolgozva rendesen, vagy legalábbis egy-egy helyen ez érződik. A basszusszóló nagyon fasza benne például, és a refrén is nagyon ütős, szóval nagyrészt össze van ez rakva, ahogy kell, de vannak benne ezek a labilis részek… Az Inhuman Torture Surgery már sajnos visszaesik a sablonok felé újra – átlag deathcore témák váltakoznak – igaz el kell ismerni, hogy a pontos, dinamikus játék nagyon ott van a helyén, az se kétséges, hogy a témák is össze vannak rakva, de ez akkor is csak egy a sok tucat ilyen dal közül. A Divinity már újra felkorbácsolja a kedélyeket és az állóvizet, a témák sokkal átfontoltabbak, a súly is megvan benne, a jó kis kattanás pláne rendben van benne! Ez már sokkal extrémebb, mint például az előző dal, ebben van egy olyan húzás, ami nem kikerülhető. Akad persze egy-egy tipikus téma, de ez semmit nem változtat azon, hogy egy ötletes, enyhén egyedi ízű dalt kapunk, ha az egészet nézzük. Na, ez odateszi magát, és hát bizony errefelé tendálva többet elérnének, az biztos.
A Process of Mental Killings egy közepes dal, félig jól összepakolva, félig meg szinte úgy hagyva. Ez a legnagyobb baj – a sablonoknak felel meg inkább ez a szám is, mintsem egy erőteljesebb zenei közegnek – így jár manapság a stoner és a post rock stílus is, ma épp ez a divat… tucatra készülő dalokkal megtölteni egy lemezt szerintem elég kellemetlen, még akkor is ha jól tudnak játszani… A Trespass and Kill sem emelkedik ki túlságosan ebből a közegből, bár észrevehetően jobban szól, jobban össze van rakva a témavezetés benne, valahogy érződik, ha kicsit is, az odafigyelés. Talán túl korai volt még nekiszaladni ennek a lemeznek – vannak rajta értékelhető számok, és a többi dalban is találhatóak előremutató pontok, részek, variációk, ötletek – de valami mégis hiányzik belőle, amitől csak a többi ugyanilyen lemez mellé tenném be ezt a CD-t. A záró Death Business még tartogat azért egy-egy finom meglepetést, és tartalmas is, mint egy-két hasonszőrű társa, de itt is az alapokon van a fő hangsúly. Nem tudom – van benne valami, ami nem hagy nyugodni, az extrém részek például tök jól fekszenek a szerkezetben, az alap verze is vastag hangzással, húzós tempóval tör előre, a középrészen az a kis thrash metal-os betét is jól jön be, szóval talán még ez egy kiemelhető szám a kilenc közül szintén.
Összességében egy közepes lemezt hallgathat végig a kíváncsi érdeklődő – van ebben tűz, de ez kevés még, remélem az említett jobb dalok útját követik majd, és nem tűnnek el a süllyesztőben.
Tracklist:
1. MTBF
2. Project Kill
3. 2012
4. I Shall Remain Unforgiven (feat. Cadaveria)
5. Inhuman Torture Surgery
6. Divinity
7. Process of Mental Killings
8. Trespass and Kill
9. Death Business