MINOTAUR – Power Of Darkness (Reissue)

Kiadó: I Hate Records

Weboldal: http://minotaur-thrashers.de/

Kiadás éve: 2010

Stílus: Thrash Metal

Brief Sum: With a better production work and smarter songs, a much better album could have been made. It’s not only the band’s fault that this disc didn’t become a classical.

 

A ’80-as évek közepén elképesztő méreteket öltött a thrash metal, melynek európai fellegvára Németország volt. Tudja mindenki, hogy a Destruction, Kreator, Sodom trió felbecsülhetetlen hatással volt a feltörekvő, felnövő thrash generációra, egyben feltették Németországot az extrém zenék térképére. Hatásukra valóságos zenei forradalom zajlott le, hiszen a ’80-as évek második felében szinte naponta tűntek fel az új thrash bandák Németországban.

Amikor az első generációs német thrash-ről beszélünk, feltétlenül meg kell említeni a Necronomicont (a Destructionnal egyetemben ők is Lörrachból jöttek) valamint két hamburgi alakulatot, a Holy Mosest és a Minotaurt. Ez utóbbi banda 1983-ban jött létre, de csak három évvel később jelentették meg első felvételeiket, a The Oath Of Blood és a The Slaughter Continues demókat, addigra azonban pálya- és honfitársak elszaladtak mellettük. 1987-ben egy újabb demót vettek fel, ez lett a The Power Of Darkness, mely három dallal megtoldva 1988-ban a Crazy Music jóvoltából debütáló korongként látott napvilágot. Eme, a svéd kiadó által újra megjelentett anyag a demo hét számát tartalmazza, négy tavaly rögzített tétellel megtoldva. Szubjektív vélemény kérdése, hogy mi a klasszikus és mi nem, a Power Of Darkness nem véletlenül nem keltett túl nagy feltűnést akkoriban.

A Sodom kaotikája keveredik a Kreator agresszivitásával, melyhez itt-ott a Slayerre jellemző kapkodós részek illetve az Assassint idéző váltások csatlakoznak, minőségileg azonban nem veszik fel a versenyt az olyan anyagokkal, mint az Infernal Overkill, a Pleasure To Kill, a Pesecution Mania vagy a Riders Of Doom. Thomas Witte basszusgitáros/énekes hangja nagyon hasonlít a fiatal Mille Petrozza orgánumára, noha a Mille-re jellemző gonoszság hiányzik belőle. Megszólalását tekintve sem vált etalonná a Power Of Darkness az eltelt évek során, a hamburgi White Noise stúdióban felvett anyag hangzása elmarad a fentebb említett korongok (és még rengeteg thrash lemez) megszólalásától. Tulajdonképpen ez az első hivatalos újra kiadása az anyagnak, mert a No Colours által megjelentetett verzió kalóz volt. A tavaly rögzített felvételek modern hangzásba ágyazott thrash nóták, ezek sem döntöttek le a lábamról. A lemezt a Wasted, egy Def Leppard feldolgozás zárja, ami a brit csapat 1980-as bemutatkozásán, az On Through The Nighton szerepelt.

Mint minden zenében, így a thrashben is voltak (vannak, lesznek) klasszikusok, közepes illetve hitvány teljesítmények. Ez a korong a közepes kategóriájába tartozik, amelyet kizárólag a legfanatikusabb thrashereknek ajánlok.

SAMPLE:
MySpace link

Tracklist:

1. Into the Temple
2. Fierce Fight
3. Incubus
4. Maggots in My Body
5. Apocalyptic Trials
6. Prelude
7. Necromancer
8. The Power of Darkness
9. Praise Hell
10. Banished and Forsaken
11. Metal Mayhem
12. Wasted (Def Leppard Cover)

Pontszám: 7

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár