Az egyszemélyes black metal zenekarok számomra régebben a legjobb esetben is a hobbizenélés kategóriájába estek. Egy kezemen meg tudnám számolni, hogy az ezredforduló környékén alakult „csapatok” közül hányat hallgattam. Ma már más a helyzet! Az irányzat sokat csiszolódott, fejlődött, ezért minőségét tekintve manapság nem jelent kevesebbet, ha az adott előadás „one man band”. Pontosan így van ez a lengyelhoni Moonthoth esetében is.
Nocturnal projektjét – annak ellenére, hogy 2001-től egy ideig rendszeresen jelentkezett demókkal – szerintem nálunk csak nagyon kevesen ismerik. Ezen felül 2010 után tíz esztendeig nem adott jelet magáról, mígnem 2020-ban a Wolfspell Recordsnál 500 példányban megjelent első albuma, a Zmora. Ezután 2021-ben és 2022-ben is feltűnt egy Single-el, most pedig a lengyel EastSide kiadó jóvoltából itt az Uroczysko.
Ahogy az 50 perc elkezd lepörögni, nyomban nyilvánvalóvá válik, hogy nem mindennapi anyaggal van dolgunk. Azonnal meg kell említenem a durva, organikus és hihető hangzást, amivel a CD rendelkezik. Az első koponyahasító atmoszférával bíró tételtől az utolsóig olyan érzés hallgatni, mintha a hangszeres technikák tapintatos használatán keresztül a dalok elvezetnének minket valahova. A jajveszékelő kromatikus szólók és riffek szépen húznak előre, mígnem néhol diadalmasan ütköznek egy szimfonikus zeneszerszámmal. Ennek a sötét veremnek, azonban nincs mélypontja, mert a trackek egyenletesen hozzák ugyanazt a rémisztő, koszos, démoni megszólalást. A gyors és lassú ütemű ritmus kiszámíthatatlan váltakozása disszonanciát, egyben rituális miliőt eredményez, garantáltan lekötve a figyelmet. Ezt tetézik a lengyel nyelven előadott monológok, melyekre a hangsúlyosság jellemző. Néhány könnyebb pillanat – valójában ez is a kiszámíthatatlan forma része – csak elvétve akad. Vigyázat, az Uroczysko könnyen megigéz!
Ahogy korábban, úgy a mostani album elkészítésében is többen Nocturnal segítettére voltak. A szentségtelen dalok torokhangú elhörgését Mateusz Sibila (Imperial Sin, ex-Vishurddha) vállalta, de rajta kívül egy-egy szám erejéig még két vendégénekes és egy vendéggitáros ugrott be a produkcióba.
A 9 kegyetlen suhintás közül az én lelkemnek legkedvesebb a gyorsabb ütemű, kántálós Pomrok, továbbá a lendületes kezdéssel nyitó Żercy pieśń krucza, amelyben a démonidéző imára emlékeztető mormogásokat-hörgéseket Witek Nowakgitárszólói még félelmetesebbé teszik. A hátborzongató pogány rituálét idéző, gazdagabb hangszerelésű Wołchwowe widziadła a projekt komplexebb oldalát mutatja meg. A valamivel talán morózusabb, de a hármas vokálsáv (Mateusz károgását és üvöltéseit Kyrake gyönyörű női éneke egészíti ki) következtében mégsem lehangoló, mi több, valahol az epikusság nyomait is magán viselő Popielnik, az ötletes ritmusképletével egyaránt emlékezetes. Ugyanígy nem kevésbé különleges, sablonoktól elszakadó a Chram Chorsa. A neofolkos témára és Hanna ’Meren’ Przybylska dalára ráépülő sötét támadás, úgy hiszem, méltó lezárása a korongnak.
A lengyel metálszintér örömére a zene végig kiemeli a dalszövegeket. A démonológia, a magány, az elmúlás, az üresség, a sötétség, valamint a gyűlölettől vezérelt elme lehangoltsága mind-mind árad az Uroczysko-ból, amely eddigi leglenyűgözőbb zenei megnyilatkozásuk.
A felvételeket 2021–2022 között rögzítették az AstralGate Stúdióban, míg a mixet és a masteringet Witek Nowak végezte a Devil’s Tail Productionban. Az albumhoz illő nyomasztó borítót Paulina Przybylska készítette.
A Moonthoth egy igazi black metal lemezt hozott össze, amit elsősorban a nyersebb, komorabb hangzású fekete fém kedvelői élveznek majd, valamint azok, akik nem riadnak vissza a nyelvi akadályoktól és szeretik a kihívásokkal teli zenét. Számukra garantált lesz a népszerűsége!
Kiadó: EastSide
Kiadás éve: 2023
Stílus: Black Metal
Web: facebook.com/MoonthothBand
Tracklist:
- Uroczysko
- Pomrok
- Brzask odmętem zgaszony
- Żercy pieśń krucza
- Żalnik
- Wołchwowe widziadła
- MARtwe TWe żywOTA
- Popielnik
- Chram Chorsa
Pontszám: 9