Kiadó: Dark Balance
Weboldal: www.morrigu.ch
Kiadás éve: 2009
Stílus: Atmospheric Doom / Death
(scroll down for English Version)
Bő tíz évvel ezelőtt alakult a Morrigu nevezetű svájci formáció. Eddig még egyáltalán nem hallottam a nevüket, de ez valamilyen szinten érthető is, hisz még csak most jelentkeznek második lemezükkel. Viszont a tagságuk a kezdetektől fogva változatlan, így joggal gondoltam, hogy itt egy zeneileg teljesen kiforrott bandát fogok hallani. Ha már a tagoknál tartunk talán megemlíthető az egyik legismertebb közülük, aki itt is, és a sokak számára kedvenc Eluveitie-be is a dobszerkót püföli. Már a borítóra ránézve is valahogy éreztem, hogy itt nem egy szokványos zenét játszó zenekarról lesz szó. Azonban a The Niobium Sky című korong 13 dalának minősége még így is váratlanul ért. Megmondva az őszintét nem egyszerű írni erről a lemezről. Már csak azért sem, mert annyiféle hangulati és zenei stílus keveredik benne. Szinte egyetlenegy kategóriába sem lehetne belepréselni őket. Jó, persze rájuk lehet aggatni egy-két stílust (például dallamos death metal, vagy atmoszférikus doom metal, prog. ízekkel keverve stb.), de a zene egészéről mindenképp egy egyedi hangvételű muzsika körvonalazódik ki. Ami valljuk be őszintén a mai világban mindenféleképpen erénynek számit. Ellenben ez a fajta erény nem mindig eredményez jó zenét, de a Morrigu esetében a „jó” kifejezés, az csak nagyon kis mértékben fedi az ebben a zenekarba szorult zenei potenciált.
A Morrigu fő erejét az énekes és egyben gitáros Sevi Binder hihetetlenül egyedi orgánuma adja. Nagyon kevés zenekar mondhatja el magáról, hogy ilyen önálló karakterrel rendelkező énekese van. A hangja rokonságban áll a szintén zseniális Primordial dalnok Nemtheanga hangjával. Azt a fajta éteri és atmoszférikus hangulatot, amit teremt maga köré ez a hang, szavakkal szinte leírhatatlan. Így már a rövid bevezető után feldörrenő nyitó „Black Dust” is hatalmasra sikerült. Ez a dal hangulatilag is jól tükrözi a lemez egészére jellemző atmoszférát. Nem csak az énekes alakít benne nagyot, hanem a nótában fellelhető harmóniák is nagyszerűek. Az énekes mellett természetesen a többiek is kiveszik a részüket, gyakorlatilag az összes dalban a maximumot nyújtják. Már itt feltűnik, hogy azért billentyűs hangszert is rengetegszer használnak, mely kiválóan egészíti ki a muzsika egész hangulatát. Hol a háttérben (különböző effektekkel, hangokkal), hol pedig önálló karakterét megcsillogtatva kúszik a nóták elemi közé.
A második „Against The Sun” hibátlan fő dallama is rögtön beleég az emberbe. Aztán a címadó kicsit old a zene komor hangulatán, és itt már enyhe hörgés is felüti a fejét. A zenei alap természetesen itt sem egyszerű témákból tevődik össze.
A lazább hangvételű „Wallow In The Past” is jól áll a csapatnak. Ez a nóta szinte vidámnak mondható refrénje is egyből hat, de mégis jól illeszkedik a többi nóta közé. Az egyszerűbb riffelésű szellősebb felépítésű „The Heritage Of Mankind” is a lemez legjobb pillanatai közé sorolható. Aztán a korong egyik csúcspontja a hatalmas zeneiséggel felruházott instrumentális „At The Gathering Of Stars”. Itt minden megtalálható a Morrigu zenei palettájáról.
A „The Great Finding” aztán sok doom metal hangulatot hordoz sötét hangulattal. Az utána lévő „The Great Acces” a kezdő nótával rokonítható atmoszférával rendelkezik, mely szintén zseniálisra sikerült. A rövid átvezető utáni két nóta már kicsit nyugodtabb vizekre evez. Ezen dalok kicsit szokványosabb felépítésűek, de a hangulat itt is megvan. Egyedül a hangzással nem vagyok maradéktalanul elégedett. Jól szól a cucc, de a hangszeres szekciót kicsit keverhették volna szellősebbre. Így véleményem szerint egy-két finom részlet elveszik.
Összességében azonban, szinte hibátlan a „The Niobium Sky”, mely az egyedi néha melankolikus, sötét, néha kicsit dühödt hangulata miatt sokaknak kedvence lehet. Még pluszba pedig nagy adag zeneiség is fellelhető a korongon, mely egy igazi zenei utazás. Aki egy nem szokványos és nem feltétlenül könnyen emészthető sok stílust keverő banda kiváló lemezére kíváncsi az ne kerülje meg a Morrigu-t.
—————————
ENGLISH VERSION:
This Swiss formation was formed more than ten years ago. I haven”t heard their name before, but it can be understood, it’s only their second album. But their lineup hasn’t changed since the beginning, so I could expect a musically mature stuff. As for the members, I can mention the most familiar one, the drummer of a popular band, Eluveitie, who plays there, too. Even after checking the cover, I felt that this will be a band which doesn’t play usual music. But still I was surprised when I experienced the quality of these 13 songs. To be honest it’s a hard job to write about this CD. Mainly because they were influenced by many musical genres, and they use various atmospherical elements. It’s almost impossible to cathegorize them. Okay, we can say that it’s melodic death metal, or atmospheric doom metal with prog elements, but as for the whole, it’s a very uniquely sounding music. Let’s admit, it’s a big asset on the current musical scene. Though not every attempts like this result in a good music, but as for Morrigu, saying „good” doesn’t really express the potential of the band.
The main force of Morrigou is the unbelievably unique voice of Sevi Binder, who is playing the guitar, too. Only a very few bands have such a very characteristic vocalist. It’s a bit like Nemtheanga’s (Primordial) voice, who is a genious, too. It’s quite impossible to describe his atmospheric, penetrative voice. So even the first song, „Black Dust” is a great one, following a short intro. This song reflects well the atmosphere of the whole album. Not only the vocalist is great there, the harmonies in the song are also excellent. The others do their job, too, moreover, they give the maximum in all songs. We can notice even here that they often use the keyboards, which perfectly contributes to the whole atmosphere of the music. It’s sometimes in the background (with various effects, sounds), but sometimes we can here the keyboard as an own character in the songs.
The second song, „Against The Sun”, has a perfect lead melody, which immediately burns into us. Then comes the song with the title of the album, which breaks the gloomy mood of the music, we can even hear some light growl. The frame of the music is also of complex themes there.
„Wallow In The Past” sound a bit softer, but it also suit the image of the band. The chorus can be called bright, it hits us directly, this song is also well at home on this album. „The Heritage Of Manking” uses simple riffs, it’s construction is also a bit soft, and one of the best moments of the CD. One of the highlights of the album is the musically excellent instrumental song, „At The Gathering Of Stars”. Here we can find everything what Morrigou is musically. „The Great Finding” has a doom metal atmosphere like the first song, it”s great again. After a short bridge song, we can hear two more relieving-like songs. The construction of these songs are more usual-like than the previous ones, but the atmosphere is still there. My only complaint is the sounding there. It sounds well, but the instrumental section is a bit to dense, we cannot hear out everything.
But in general, „The Niobium Sky” is close to perfect, it’s unique, sometimes gloomy, dark, sometimes a bit raging, and because of its atmosphere, it can be a favourite of many. The musical elements bring some extra to the album, which is a great journey in the world of music. If you are interested in an unusual band playing a deep, mixed genre music, I can recommend you Morrigu.
SAMPLE:
MySpace link
Tracklist:
1. Last embrace
2. Black dust
3. Against the sun
4. The niobium sky
5. Wallow in the past
6. The heritage of mankind
6. At the gathering of stars
7. The great finding
8. The great acces
10. Under the sun
11. 6.15: the day after
12. The golden sphere
13. Pristine dream