MORTEMIA – Misere Mortem

Kiadó: Napalm Records

Weboldal: www.mortemia.no

Kiadás éve: 2010

Stílus: Symphonic Gothic Metal

 

 

 

Aki figyelemmel kíséri a gothic metal stílus bandáit, minden bizonnyal találkozott már a Tristania és a Sirenia nevével. A norvég színtér két igen erős bandájának egykori, illetve jelenlegi oszlopos tagja, a gitáros és zeneszerző Morten Veland úgy döntött, alkot egy monumentális szólóprojektet. Célja, hogy a klasszikus zenét és a gothic metalt oly módon keverje, hogy az érdekes és új színezetet adjon az általa eddig képviselt zenei irányzatnak. A zenész olyannyira a saját nevével akarja fémjelezni a Misere Mortem-et, hogy az összes hangszeren ő játszik, és a hörgést, valamint a tiszta vokált is ő énekelte fel. Az egyetlen külső segítsége a felvételek során egy francia kórus volt, mely igen sokat hozzáadott az album élvezhetőségéhez.
Akármennyire igényes és részletesen kidolgozott anyagot is adott ki a kezéből a norvég legenda, mely ráadásul idézi a klasszikus Tristania albumokat is, érzésem szerint ebből a lemezből nem lesz egy időtálló klasszikus.

A gitártémák abszolút a Morten Veland -féle, könnyen felismerhető dallamvilágot közvetíti. Szép, többnyire középtempós, szomorkás gitártémák, melyek alá egyszerű, szintiből kicsalt, epikus akkordok vannak pakolva. Ezzel eddig semmi baj, viszont a ritmushangszerek zavaróan gyengén szólnak. Főleg a dobtémák terén éreztem azt, hogy túlságosan leegyszerűsítettek és nélkülözik a technikás, fantáziadús megoldásokat. A basszusgitárról hasonlóak mondhatóak el, azok a finomságok, amiket egy technikás zenész ki tud hozni a hangszeréből, nagyrészt hiányoznak a ritmusszekcióból. Az ének terén a legszembetűnőbb a gitáros korábbi zenekaraiból megszokott erőteljes női vokál, és ezt a kórus valahogy nem tudja pótolni. Morten hörgése jól szól, de tiszta hangja inkább szavalásba hajlik át, és önmagában eléggé középszerű.

A Misere Mortem leginkább a Beyond The Veil világának egy kicsit más nézőpontból való megközelítéseként is tekinthető, de valahogy a Tristania klasszikusban sokkal több a tűz, az érzelem, a fantázia. Ez az album kicsit túlzottan megszerkesztett, a dalok sokszor pont az egyéni öltetek rovására vannak kínos precizitással kidolgozva. Az egyéninek szánt megoldások is már többször fel lettek használva más zenekarok által. Lehet, csak én vagyok túlzottan idealista, de sokkal többet vártam ettől a lemeztől, ehhez képest egy erős középkategóriás eredményt hallhattam.
Ez nem töltött el maradéktalan elégedettséggel, főleg mivel a metal médiában valamiféle gothic metal revolúcióként emlegették az anyagot.

Igényes, de mérsékelten egyéni produkció, melyet egyre nagyobb mennyiségben termel ki magából az underground zeneipar.

Tracklist:

1. The One I Once Was
2. The Pain Infernal And The Fall Eternal
3. The Eye Of The Storm
4. The Malice Of Life’s Cruel Ways
5. The Wheel Of Fire
6. The Chains That Wield My Mind
7. The New Desire
8. The Vile Bringer Of Selfdestructive Thoughts
9. The Candle At The Tunnel’s End

Pontszám: 7

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár