MOUGA – The God And Devil”s Schnapps

Kiadó: Mystic Prod.

Weboldal: myspace.com/mougaspace

Kiadás éve: 2010

Stílus: Modern / Alternative Metal

Brief Sum: I don’t think this album would cause deep wounds in the fans of modern metal/melodic/emo core. Not a milestone, but not that bad. Time (and record sales) will tell whether the fans need it.

 

Az utóbbi időben úgy érzem, kevés az értékes, tartalmas, valami újat, szokatlant, váratlant felvonultató muzsika. Lehet, hogy a hiba csak bennem van és kihagytam valami szenzációsat, amelynek az az oka, hogy a nyarat végigrobotoltam, így kevés időm jutott új zenék megismerésére, felfedezésére. Nem baj, majd ősztől…

A Tarnowskie Gory-ban (Lengyelország déli részi) 2005-ben alakult csapat muzsikáját az infolap modern dallamos metalnak/rocknak aposztrofálja, a Fall Out Boy és a The Mars Volta rajongóktól kezdve, a progresszív zenékért lelkesedőkön át, a Meshuggah követőknek ajánlják a lemezt. Ezenkívül a csapatot a helyi színtér egyik legérdekesebb alakulataként emlegetik, hangzásukat általában furcsa, friss, erőteljes és atmoszférikus soundnak írják le. 2007-ben rengeteg koncertet adtak úgy odahaza, mint külföldön, ebből is látszik, hogy a srácok komolyan veszik a dolgukat, le akarják tenni névjegyüket a színtéren. Pár sorral aztán azt tudjuk meg, hogy a Mogua egy alternatív/new wave csapat. Valahol az alternatív és a modern metal között mozognak, ellenben progresszív hatásokat nem véltem felfedezni, dalaikat nem jellemzi a progresszív csapatokra jellemző elvontság, komplexitás. Ugyanakkor el kell ismerni, hogy értenek a fogós dallamok megírásához, prezentálásához, csak hát az ötletesség, a szikra, a valami új hiányzik belőle.

Konyu énekes/gitáros hangja az ex-Faith No More, Fantomas frontember Mike Patton orgánumára emlékeztet, de a dallamok mellett üvöltésre is ragadtatja magát, mely a modern bandákhoz való kötődést hivatott kidomborítani. Konyu hangjából kifolyólag értelemszerűen tetten érhető a Faith No More hatása, ugyanakkor a Machine Head, a Korn, a Deftones sem ismeretlen előttük. Van súly a dalokban, feltűnnek a szaggatott riffek, megtaláljuk a groove-okat is, csak 2010 közepén ez már nem szolgál újdonsággal. Az I Can Hold a lemez slágereként határozható meg, akusztikus gitárral és dobbal előadott lassú, már-már balladisztikus felvétel, melynek klipje a Youtube-on is látható. Feltétlenül a csapat számlájára írandó, hogy Dywan személyében egy tehetséges basszusgitárost tudhatnak soraikban, a hangszer nem tűnik el, játéka remekül hallható, a Don”t Look Down-ban pl. funky-s futamokat penget.

A mai dömpingben ez a lemez egy csepp a tengerben, figyelemfelkeltésre talán elegendő, de többre nem nagyon. Aki a fentebb vázolt zenekarokat és zenei világot önmagának érzi, azzal azonosulni tud, belefülelhet a korongba.

Tracklist:

1. Placebo Silence
2. Spider.Clock.Motel
3. Don’t Look Down
4. Who Killed The Phoenix
5. I Can Hold
6. Mescaline
7. Ten Miles Away
8. Veins
9. The Animal
10. Shackles & Feathers

Pontszám: 6

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár