Kiadó: No Colours Records
Weboldal: www.virb.com/murk
Kiadás éve: 2008
Stílus: Black Metal
(scroll down for English Version)
Ez az olasz zenekar még ABRACADABRA néven indult, ám a 2007-es Unholy Presences debüt albumuk már MURK név alatt jelent meg. Az egy meglehetősen átlagos kiadvány volt számomra, hiszen gyakorlatilag mások által megalkotott zenei elemekből építkezett, konkrétan itt a JUDAS ISCARIOT és INQUISITON zenekarokra gondolok. Ráadásul az egészségesnél jóval nagyobb mértékben másoltak ezen tengerentúli alakulatokat. Jó, ez a jelenség mér első nagylemeznél (bizonyos mértékig) elfogadható, ha a végeredmény feledteti a drámai hasonlóságokat. A második albumnál azonban illik valami jobbal előrukkolni, ám ez a MURK esetében a pontszámomra pillantva egyértelműen nem történt meg.
Igazából nem értem a zenekart. Tényleg azt gondolták, hogy ha ezúttal az újabb DARKTHRONE-t (nagyjából az utolsó három lemezüket értem ez alatt) másolják, akkor mindenki kitörő örömmel emeli őket keblükre? Jó, az ének talán leginkább Nocturno Culto Panzefauston hallható embertelen, neandervölgyi vokáljához áll legközelebb, de azt hiszem, még így is kevés. Nem meglepő így tehát, ha néhol a zenébe némi punkos hatást is hallhatunk, illetve az újabb DARKTHRONE-ra jellemző, kissé megfáradt atmoszféra köszönt ránk itt is. A hangzás is hasonló, nem annyira durva, inkább élőbb. Maguk a témák, riffek amúgy nem mondom, hogy rosszak, el lehet hallgatni a dalokat (bár hosszú távon kissé unalmas a lemez egésze…), de az egyéniség hiánya még sem egy jó dolog szerintem, mert folyamatosan Fenrizék neve lebeg előttem, ha a MURK lemezét hallgatom. Jó, a Mortality nóta disszonáns hangzású gitárjátékáról meg a BLUT AUS NORD ugrott be azonnal, bár nem tudom, hogy ez pozitívumként értékelhető -e végül is… A legnagyobb baj tehát az egyéniséggel van. Muszáj lenne saját ötletekkel, koncepcióval előállni, mert ez így kevés. És, hogy még egy dolgot említsek, bár a szövegek nem állnak rendelkezésemre, a dal címekről (például: Abuse of Nothingness, In the Sign of Atom…) is egy bizonyos norvég banda jut eszembe. A borítóról meg nem is szólva…
Aki kevésbé ismert a Black Metal bandák világában, annak lehet, hogy nagyon be fog jönni ez a lemez, de a jártasabbak inkább költsék másra a pénzüket, ha már az utóbbi DARKTHRONE lemezek a gyűjteményükben vannak. Ha pedig olasz zenekarra kíváncsi valaki, ajánlottabb az ALTAR OF PERVERSION, a MORTUARY DRAPE vagy a fiatalabb, de rendkívül tehetséges NEAR.
————————————
ENGLISH VERSION:
This Italian band was formed under the name ABRACADABRA but their 2007 debut album titled Unholy Presences came out as MURK. That stuff was a rather average material to me since practically it included musical elements created by others, to be precise, here I’m thinking of JUDAS ISCARIOT and INQUISTION. Besides, they copied these overseas bands to the extent which is above the healthy level. Okay, this phenomenon (to some extent) could be accepted in a debut’s case if the end result turns out to be so good that it is able to make you forget the dramatic similarities. With the second full-length, however, they should come up with something more original but this, in MURK’s case, has not been achieved just have a look at the rate of mine.
I do not really understand this band. Did they really think that if they copied recent DARKTHRONE (I mean their latest three stuffs here) this time, they’d be embraced warmly by the listeners? Okay, the vocals remind me of Nocturno Culto’s inhuman, Neanderthal voice on Panzerfaust but I don’t think it’s that much. So it’s not surprising that here and there we can hear some punk influence, and feel the little bit tired atmosphere of later DARKTHRONE albums. The sound is also similar being not that raw but lively. I don’t say their themes, riffs are bad, the songs are listenable (though, on the long run, the entire album is a bit boring…), but the lack of own character is not a good thing because the name of Fenriz and Co. is floating continuously before my eyes while listening to the album of MURK. Okay, the dissonant guitar work of Mortality reminds of BLUT AUS NORD but I do not know whether it can be considered as a positive thing… The biggest problem is then the lack of identity. They must come up with original ideas, concept because it’s not much. And, to name one more thing, although I do not have the lyrics, the song titles (for instance, Abuse of Nothingness, In the Sign of the Atom…) are also reminiscent of a Norwegian band. Not to mention the cover artwork.
To those who aren’t the biggest expert of black metal, this may be a very good stuff but the well-versed are recommended buying something else if they have the latest DARKTHRONE stuffs in their collection. And if one is curious about an Italian band, it’s recommended to check MORTUARY DRAPE, ALTAR OF PERVERSION or the younger yet extremely talented NEAR instead.
Tracklist:
1. Abuse Of Nothingness
2. Visions Of Death
3. In The Sign Of The Atom
4. The Farce Goes On
5. The Wait
6. All Is Lost
7. Erased
8. Mortality
9. No Return
10. Last Words