Kiadó: No Colours Records
Weboldal: www.nargaroth.pt.vu
Kiadás éve: 2007
Stílus: Black Metal
Ki ne ismerné a német Kanwulf munkásságát: azt hiszem minden valamirevaló metal zenét szerető hallotta már a neves „Black Metal Ist Krieg!” szlogent, stílustól függetlenül: a black metal programadó német bandája 2007-ben nem egy új lemezt adott ki, hanem a régebbi, 2001-ben felvett anyagot hozatta ki a No Colour Records forgalmazásában. A lemez nekem nagyon bejött: a Semper Fidelissel az eredeti, igazi raw black metal képviselteti magát a 2007-es évben, sokezer fanatikus black rajongó örömére. Az elkorcsosult mainstream, dallamos black virágkorában üde színfolt egy újabb kiadású Nargaroth lemez: azt hiszem jobbkor nem is jöhetett volna. Kanwulf még anno búcsúlemeznek szánta a Semper Fidelist, bár én azt hiszem jó, hogy nem szállt ki az iparból a 2004-es Prosatanica Shooting Angels vagy a Raslukák előtt. Jóval szegényebb lenne a black szcéna ez előbb felsorolt lemezek nélkül. Kanwulf az underground black (noha a Nargaroth rég nem „underground” banda…) királyaként a műfajhoz fűződő hűségét, elhivatottságát nem csak zenéjével, viselkedésével, rendhagyó koncertjeivel, hanem a lemez címével is kifejezi: a Semper Fidelis latinról Örök Hűségként fordítható le.
A lemez egy 1,5 perces intróval indít: a templomi misék emelkedett kórusénekének egyre erősödő hangja egyszerre értelmezi a címet és hangulatilag bevezeti a hallgatót a következő szám légkörébe. A trashesebb laza riffek és a kemény, recsegő ének kapcsán azonnal megjelenik előttem a tépett hajú, talpig bőrben feszítő, vérben forgó szemű Kanwulf, aki kifejezetten nemtörődöm, paraszt/bunkó módon öntudatos viselkedésével végtelenül taszító a körülötte ácsorgó átlagemberek számára. A black polgárpukkasztó mivolta számomra a Nargaroth gitárriffeiben mutatkozik meg leginkább: a közösségi értékeket porba gyalázó, a keresztény erkölcsiséget megvető, a szürke köznapit lenéző attitüdök egyszerre vonzó és taszító érzete furcsán disszonáns összhatást kelt. A számok végig a black életérzéséről, annak felmagasztalásáról szólnak: a szövegek szókimondóak, puritánok, kívülről viszont talán úgy tűnhetnek, hogy a túlontúl leegyszerűsített megfogalmazásmód mögött rendszertelen blablák és őrült módon értelmetlen butaságok feszülnek. Azt hiszem erre jobban oda kellene figyelnie a német muzsikusnak a jövőben, mert annak ellenére, hogy a zene megkapó atmoszférája mindent elárul, a szövegek elég bugyuták lettek. Azt hiszem Kanwulfra is él az a megállapítás, amely szerint „vannak olyanok, akik érzik, amit csinálnak, de pontosan nem tudják, hogy mit is”. Ez nagyon jól átjön a zenéből.
Nekem leginkább a Der Satan Ist’s című szám jött be, amelynek a közepén a zene lecsendesedik és rövid monológot hallhatunk. A szám maga pure vokállal indul, amelyet a reszelő gitárriffek nagyon agresszívvá tesznek. A következő számokban a műfaj szakrális magasságokba emelő felmagasztalása visszatérő motívum lesz, ez leginkább a Semper Fi és a Hate Song című számban csapódik le leginkább: több szám is templomi énekkel kezdődik, ami továbbnöveli a lemez már előbb említett disszonáns összhatását. A Hate Songban a misét egy géppuskasortűz szakítja meg, ami nagyon el lett találva, főleg a szöveg ismeretében. Mivel alapjában véve búcsúlemezről van szó, idekívánkozik a lemez outro előtti utolsó számának, az I Still Know-nak a szövege:
I still know what Black Metal is all about
I still know what Black Metal is all about
Blood, fire and pain
A fight with daemons in your Soul
I still know what Black Metal is all about
I still know what Black Metal is all about
Blood, fire and pain
A black flame that burns inside
Black Vinyl, demo tapes,
Carries sounds and ancient spells.
Black leather, Jeans patch coat,
Boots, spikes, black long hair.
A Blut Aus Nord zenéjének ars poeticájával élve: a black metal kettős értékítélet, ambivalens érzések keveréke, szélsőséges individualizáció és a lehető legöntudatosabb életérzés. Azt hiszem hangulatában ezt legjobban a Nargaroth képes megfogni.
Tracklist:
1. Introduction
2. Artefucked
3. Der Satan Ist’s
4. Vereinsamt
5. Der Leiermann
6. Semper Fi
7. Hate Song
8. Into The Dead Faces Of Aftermath
9. Meine Phantasien Sind Wie Brennendes Laub Nicht Von Dauer
10. I Got My Dead Man Sleep
11. I Still Know
12. Outroduction