NECROMANTIA - To the Depths We Descend…

Az 1989-ben alakult hellén Necromantia az idén, október 15-én megjelentetett „To the Depths We Descend” című nagylemezével elérkezett utolsó albumához…

Ehhez egy nagyon szomorú esemény bekövetkezte vezetett el, ugyanis két évvel ezelőtt, november 20-án szívroham következtében elhunyt Baron Blood, a Necromantia 8 húros basszusgitárt kezelő tagja. Magus Wampyr Daoloth 2019 novemberében be is jelentette a kiváló görög horda feloszlását egy végső kiadvány megjelentetése után. Nos, én végtelenül sajnálom, de meg is értem Magust, hiszen Baron Bloodhoz volt köthető az egyedi 8 húros basszusgitár megszólaltatása, és ahogy az öreg vámpírfőnök elmondta, az egész nagylemez az elhunytnak szól, ráadásul az 1990-es promo anyaguk óta újra gitár használtak a szerzeményeik megkomponálása során.

6 új nótát tartalmaz az utolsó opus, továbbá újra felvették két ikonikus dalukat („Lord of the Abyss” és „The Warlock”).

Egy rövid okkult bevezetővel ellátva indul a „Daemonocentric”, gyorsabb-lassabb tempókat váltogatva, minden hangszer szép tisztán szól, csodálatos gitárszólókkal megtűzdelve, s természetesen nem hiányozhat Magus misztikus billentyűjátéka sem, a hangja is pokolian jól szól. Az „And the Shadows Wept” közepes ütemekkel kezdődik, bár utána gyorsabb sebességre kapcsolnak a görög démonok, hogy aztán újra lassabb, monumentálisabb fejezetek következzenek az egyébiránt 8 perces nótában. A „Give the Devils His Due egy instrumentális darab, akárcsak a „To the Depths We Descend”.

A kedvenc számaim közé tartozik az „Inferno” mely többnyire szélvész-gyorsan száguld át az emberen, eszméletlen, mit játszik itt Magus a billentyűkön…

Az Inferno után következő „Eldritch” headbangelősebb részekkel operál az elején, hogy ezután picit melankolikusabbra, merengősebbre forduljon, a végén pedig eszméletlenül begyorsulnak, egyszerűen mesterfokon űzik a hellének a zenélést…

Megvallom őszintén, végtelen szomorúsággal hallgattam végig az 52 perces LP-jüket, nagyon hangulatos az egész, aki régi rajongója a csapatnak, biztosan nem fog csalódni bennük.

Megemlíteném a felállást: The Magus-basszusgitár, – ének, billentyűk, Yiannis Votsis – dobok, George Emmanuel – gitár, billentyűk. Sajnos arról nincs tudomásom, ki készítette a borítót, mindenesetre nagyon igényes és méltó keretbe foglalja a pokoli hellenisztikus muzsikát.

A mágus ezzel a kiadvánnyal őszinte köszönetét is kifejezte a csapat azon hű rajongóinak, akik végigkísérték 32 éves pályafutásukat.

Nagyon nem is tudok mit írni így a végére…

Egy hatalmas 10-sel jutalmazom a kultikus zenekar legújabb és sajnos utolsó lemezét további sok sikert kívánva George Zacharopoulos úrnak az egyéb zenei elfoglaltságaihoz.