NECRONOMICON – Pathfinder… Between Heaven And Hell

Kiadó: Trollzorn

Weboldal: http://necronomicon-online.de/

Kiadás éve: 2015

Stílus: Thrash / Heavy

Brief Sum: Necronomicon’s Pathfinder is an exciting mix of dashing and melodic metal whose roots stretch back to the past, while the music itself is sounded in the present. The songs are memorable, and although they are not explicitly complex, they still exist on multiple dimensions, retaining their thrill even after several listenings. Long story short, let’s Metal!

 

Megakadt a szemem a Necronomicon új lemezének bemutatóján valamelyik videócsatornán. Nem ismertem a csapatot, de a nem épp fiatal tagok által játszott thrash hatású zene régről való nagy kedvenceket juttatott eszembe, mint az Overkill, Slayer, Metallica. A lemezborító alapján valami friss “nosztalgia thrash”-re gondoltam, de kicsit utánanézve a csapatnak meglepődtem.

A német négyes 1984-ben alakult, és lényegében a mai napig kitartottak stílusuk mellett. A Pathfinder a nyolcadik nagylemezük. Zenéjüket tekintve a thrash-heavy metal, néhol punkos lendület nagyjából körülírja őket. Freddy, aki egyébként alapítótag, ráspolyos hangja néha Udo mestert idézi, vagy éppen Chris Boltendahl-t a Grave Digger-ből. A thrash oldal nem a mai értelembe vett kalapálást jelenti, inkább a nyolcvanas évekre jellemző zakatolásokat, amik akkoriban simán belefértek egy heavy metal korongba anélkül, hogy külön műfajt teremtsenek.

Több szempontból érdekes ez a lemez, az egyik az indító dalcsokor, ami nagyon meghatározza a viszonyunkat a folytatáshoz. Ugyanis a kezdő hármas tempós, pörgős darabokból áll és valahogy ezt az érzetet húzza rá a további dalokra. Fordított sorrendű hallgatás esetén jóval nyugisabb az összhatás, akkor erősebb a heavy metal érzet.

Nincs a lemezen olyan dal, amire rábökve azt mondhatnám, ha ezt meghallgatod, akkor jól körülírja a nagyjából egy órás anyagot. Mindnek más és más karaktere van, persze úgy, hogy a zenei egység megmarad. Így nincs tipikus nóta, vagy inkább mindegyik annak tekinthető.

A lemez koncepciója érdekes. Bár a dalszövegeket nem tanulmányoztam, egyes dalok elején narrátorok hallhatók, akik nem mások, mint az alapítótagok. Lala volt basszusgitáros a We are the League, Jogi volt gitáros a Farewell to a Friend elején. A kezdésnél is van valaki, de ott csak tippelni tudnék, talán Freddy. Nem tudom, hogy ez csak a promó anyag megjelölése, vagy valóban a zenekar története van megírva dalokban.

A tételek hossza gyakran öt perc fölé szökken, de annyi ötlet van remek egységgé gyúrva, hogy ez valójában fel sem tűnik. Egyszerűen kell a hely és az idő az ötletek kibontásához.

Dallamok tekintetében kényeztet minket a csapat, nem csak emlékezetes verzékből, refrénekből sodródnak egymás után, hanem bizony a riffek és szólók is precízen ki vannak találva. A Reborn és az Out of Hell ezen szempontok miatt kiugrik a többi közül, de a színvonal végig magas, így ezek a csúcsok sem tűnnek relatív magasnak. Ezen dalok lesznek akik először jönnek vissza a fejbe maguktól.

A We are the League punkos lendülettel és szaggatásokkal tüzdelt dal, kicsit kakukktojásnak is tűnhet, de mint említettem, a sokszínűség jellemzi őket, ez egy egyenes, direkt nóta.

Alone in the Dark, hihetetlen jó hajlóbálós, bólogatós kezdéssel rendelkezik, de persze ennél sokkal több lapul a szerzeményben. Itt a legszembetűnőbb a ráspoly az énekben, ez a lassabb tempóból adódhat. A dalba beépül egy kissé bluesosabb hatású él, ami fel-felbukkan a fő vonal közben, sőt a zárásban már övé a főszerep.

A záró Out of Hell-t már említettem. Különös a stílusa, mintha valami pop dal lenne megmetálosítva. Elég ütős, főleg így a lemez végére biggyesztve.

Direkt nem említettem a hatásokat a dalokkal kapcsolatban, itt-ott felbukkannak megoldásokban, de egyáltalán nem szembe ötlően. Azért szemfülesek találhatnak pár apróságot, ha akarnak. Az Overkill-t megemlíteném, nem nehéz őket felhozni a Necronomicon kapcsán. Rengeteg párhuzam és néhány riff található életművükben. Ugyanis a lemez annyira megtetszett, hogy utánanéztem a régebbi anyagoknak is, és igaz, hogy azokba még nem mélyedtem el rendesen, de érdemes meghallgatni őket is.

A Necronomicon Pathfinder-e izgalmas egyvelege a lendületes és egyben dallamos metalnak, aminek gyökerei a múltba nyúlnak vissza, de a zene a jelenben szól. A dalok emlékezetesek és bár nem megfejthetetlenül komplexek, mégis több síkon léteznek, így rengeteg hallgatás után is izgalmasak maradnak. Nem is fűzhetek hozzá mást, mint, hogy Metalra fel!

SAMPLE:
YouTube link

Tracklist:

1. Pathfinder… Between Heaven and Hell
2. Betrayed
3. Inside the Fire
4. Reborn
5. Under the Gun
6. We Are the League
7. Alone in the Dark
8. Farewell to a Friend
9. Monster
10. Out of Hell

Pontszám: 9

Kapcsolódó cikkek

Necronomicon – “I Bringer of Light” dalpremier

NorthWar

Hot News: Necronomicon premiere uncensored video via Terrorizer UK!

NorthWar

Hot News: Necronomicon stream new album

NorthWar

Hot News: Necronomicon sign to Season of Mist!

NorthWar

Hot News – Massacre Records: Thrash metal veterans Necronomicon sign with us!

NorthWar

NECRONOMICON – The Return Of The Witch

gradU

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár