Kiadó: –
Weboldal: http://neokhrome.hu
Kiadás éve: 2012
Stílus: Melodic Black Metal
Brief Sum: Perihelion is definitely a good reference and an exemplary work, I hope Neokhrome will have that same luck Sear Bliss had, and a foreign label takes them under their wings. They most definitely deserve it, this is a great performance.
Megtisztelő dolog szerintem, ha egy adott zenekar tagja azzal a céllal keres meg egy újságírót –jelen esetben Vasvári „Vee” Gyula énekes/gitárosról és rólam van szó-, hogy elküldi neki a csapat legfrissebb lemezét, hogy írjon róla kritikát.
Természetesen nem egy új, fiatal zenekar bemutatkozásáról van szó, hiszen a Neokhrome kvázi a Neochrome utódja. Idézem Vee e-mailjét: „az énekesünk Mányák Péter, azaz Peter D. Maniac 2007-es kiszállása mögött zenei elképzelésbeli és személyes indokok húzódnak meg, ugyanakkor a Neokhrome zenei kibontakozásának szempontjából ez volt a lehető legjobb döntés. Remélhetőleg Péter is sikerrel valósítja meg saját zenei elképzeléseit. A zenekarnév megváltoztatására ugyanakkor azért volt szükség, mert külföldön már létezik egy Neochrome nevű formáció, így a névváltásra most nyílt a legjobb alkalom. Emellett, a nyilvánvaló zenei iránymódosításnak megfelelően jelölhet egy új kezdetet is, bár ez nem volt cél eredetileg.” Annyit tennék hozzá, hogy mi metalosok tulajdonképpen jól is jártunk Mányák Péter kiszállásával, mert a Neokhrome mellett ott van az énekes vezette Angerseed is. Eddig ugyebár négy anyaggal rendelkezik a társaság (Out Of This Cage – 2001, Live – 2002 (ez egy egyszámos felvétel) Manifestation Of The Forgotten Subconscious – 2004 és Downfall / Collapse – 2007), tehát épp itt volt az ideje, hogy öt év elteltével új korongot jelentessenek meg. (Megjegyezném, a Neokhrome részt vett az Aspherical Asphyxia Productions által 2009-ben megjelentetett Old Crown, New Spawn (Tristis Chapter 2) tribute to Ved Buens Ende korongon a Coiled In Wings feldolgozásával és az A Hungarian Tribute to Bathory: Turulheart válogatáson, melyen az Equimanthorn-t tolták). Őszintén bevallom, régen hallgattam már a Downfall/Collapse anyagot, de ha nem csal a memóriám, akkor az egy komplex death/black metal album volt vastag, erős hangzással megtámogatva.
Öt év elteltével nemcsak a logo, a zenekar neve, de zenei világa is megváltozott, ugyanis a Perihelion egy az egyben black metal. Talán nem sértődik meg a csapat, a muzsika totálisan a Sear Bliss-re hajaz, ami egyrészt a dalszerkezeteknek, másrészt Vasvári „Vee” Gyula gitáros/énekes Nagy Andráséra hasonlító károgása, harmadrészt pedig az éteri, kozmikus hangulatnak tudható be. Vee a gitárok és az ének mellett a szintetizátorfutamokért is felel a korongon. Nyúlásnak nem nevezném semmiképpen sem az anyagot, kizárólag a Sear Bliss-hez hasonlónak mondom, ellenben a Neokhrome nem állít csatasorba fúvósokat, így a zene hangulata, atmoszférája más jelleget ölt. Továbbá különbség az is, hogy Vee a károgás mellett tiszta hangokat is hallat, mint pl. a hangulatos, instrumentális Aurea-t követő Stellar Outcast-ben és a Through The Surface-ben, melyek a Borknagart juttatták eszembe. A nagy sodrásban, lendületben a zenészek nem feledkeznek meg a dallamok beiktatásáról sem, de bukkannak fel elszállós, éteri témák (Cosmic Grave) illetve kimértebb, lassabb tempók is (Rise Above The Ridge). Még egy instrumentális felvétel hallható a lemezen, a Closer To The Sun, melynek amolyan átvezető funkciója van. A zenészek teljesítményére külön nem térnék ki, a dalok úgyis önmagukért beszélnek, arra viszont igen, hogy a korong nagyon telten, vastagon, keményen szólal meg, azaz nyugati színvonalú produkciót tett le a Neokhrome a black metal asztalára.
Mindenképpen referenciaértékű és követendő példa a Perihelion, remélem lesz akkora szerencséje a Neokhrome-nak is, mint a Sear Bliss-nek, hogy egy külföldi kiadó a hónuk alá nyúl. Mindenképpen megérdemelnék, mert ez egy kitűnő teljesítmény.
SAMPLE:
YouTube link
Tracklist:
1. Aurea
2. Stellar outcast
3. Starborn
4. Crystallized
5. Closer to the Sun
6. Rise above the ridge
7. Cosmic Grave
8. Through the surface
9. Cold ashes of vanished time