Kiadó: AFM Records
Weboldal: www.in-neverland.com
Kiadás éve: 2008
Stílus: Progressive Metal
Egy görög énekesnő (Iris Mavraki) és egy neves török prog/power formáció (Dreamtone) kooperációjából jött létre a Neverland, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy dalaival, melódiáival olyan mágikus fantasy világba vezesse hallgatóit, mely behunyt szemmel bármikor életre kelthető. A lemezen olyan illusztris muzsikusok vendégszerepelnek, mint Hansi Kürsch (Blind Guardian), Tom Englund (Evergrey), Mike Baker és Gary Wehrkamp a Shadow Gallery-ből vagy a Philharmonia Istanbul Orchestra. A keverés Svédországban, a maszterelés pedig New Yorkban készült, így minden adott volt egy jó megszólalású lemezhez.
Shooting Star az orkesztrális játékkal induló nyitódal címe. Az énekes Oganalp hangja Matt Barlow-t juttatja eszembe, sőt a refrén dallamvezetése is picit Earth-ös. Tetszetős a refrén alól kibújó szóló. Szeretem az ilyet. Egyik kedvenc dalom a To Lose The Sun, kiváló billentyűjáték, hatalmas énekdallamok, lüktető epikus muzsika csendes középrésszel a vonósok megfelelő helyen és időben való alkalmazásával. Bólogatós témával indul a Mankind Is A Lie, az együtténeklések után Iris csengő hangját szólóban is megcsodálhatjuk. Egy nagyon jól felépített dal, ízes, a közel-keletre jellemző dallamok is megjelennek benne.
Kellemes hangszeres melódiák építkezésével kezdődik a lassú Everlasting Tranquillity. Iris varázslatosat énekel, a gitárok pedig könnyedén hozzák kissé melankolikus szólóikat. Mintha az Everlasting zongorás befejezése folytatódna, úgy indul a Reversing Time, majd könnyedén úszik be a nagyzenekar, aztán a gitárok. Populáris, könnyen befogadható refrén és sok vonós szólam, szóló adja a dal karakterét. Tempós, energikus nóta a Black Water, jó vokálokkal, változatos dallamokkal, női narrációval, izgalmas zongorabetéttel a szóló előtt. Emlékezetes darab.
Csendes, harmonikus klasszikus zenei alapokkal és Iris csilingelő hangjára épül a rövid, ám fenséges Mountain Of Judgement. Oganalp veszi át a stafétát a lassabb és bólogatós, galoppozós témákat váltogató Mountain Of Joy-ban. Persze ebben is van zongorás kiállás, és kimondottan jó a gitárszóló, talán a lemez legjobbja. Az anyagról a másik favoritom a World Beyond These Walls című balladisztikus tétel, kiváló harmóniáival, megérintő hangulatával, szösszenetnyi akusztikus gitáros zárásával. A promo lemezt a változatos felépítésű, progos és gyors témákat is felvonultató instrumentális, a szaxofonszólóval engem eléggé meglepő Transcendenting Miracle zárja, melynek végén orbitális szólót hallhatunk.
Ha negatív lennék, azt mondanám, nincs semmi különös ezen a lemezen. Ami tulajdonképpen igaz is. Viszont, ami van, az megérdemel egy kisebb főhajtást. Kiváló muzsikusok (komoly- és könnyűzenészek egyaránt), két jó torkú énekes, jól felépített, a középtempót csak ritkán túllépő, mégis változatosnak mondható dalok, egységes, a terveknek megfelelően kicsit misztikus hangulatok, sok szimfonikus és néhány progos elem, főképp epikus és melankolikus dallamok. Egyetlen apró problémám, hogy időnként úgy érzem, hogy a férfi ének jobban előtérbe került a zenéhez képest, mint az szükséges. Egy nyolcast így is megér.
SAMPLE:
MySpace link
Tracklist:
1. Shooting Star
2. To Lose The Sun
3. Mankind Is A Lie
4. Everlasting Tranquillity
5. Reversing Time
6. Black Water
7. Mountain Of Judgement
8. Mountain Of Joy
9. World Beyond These Walls
10. Transcending Miracle
11. Once Again This Life
12. Who Asked You To Fight