NIBURTA – Eredet

Kiadó: 

Weboldal: myspace.com/niburta

Kiadás éve: 2010

Stílus: Folk metal

 

(scroll down for English Version)

 

A fiatal banda demó lemeze 2010 őszének elején jelent meg, virtuálisan elérhető és letölthető az anyag. Első véghallgatásra a zenekar erősen emlékeztet a svájci illetőségű Eluveitie-re. Sőt másodszorra is. Aztán, ha az ember jobban figyel, észreveheti a különbségeket. Bár ez a banda is metalcore-os üvöltésekkel és göteborgi melo-death riffekkel tarkítja zenéjét, mégis van benne valami tipikusan keleti. A zenekar fő célja nem titkoltan a moldvai (csángó), bolgár és mongol népzene ötvözése a modern metal zenével. A hegedű és a tekerő nem kap akkora szerepet, mint a helvét bandánál, helyette a fő vonalat a különböző népi fafúvósok, a furulyák, a kaval, és a duda viszik, de a többi népi hangszer (koboz, hegedű, doromb) tökéletesen kiegészíti és harmonikussá teszi zenéjüket.

A bemutatkozó album 5 számot tartalmaz. A demó hangzása maximális elismerést érdemel. Ahhoz képest, hogy házi stúdióban készültek a felvételek, sok nevesebb banda nagylemeze nincs ilyen minőségű. Minden hangszer kihallatszik, nincs káosz a sok hangszer használata ellenére sem, amit pedig nem egyszerű megoldani.

Az intro (Ancestry) önmagában is megállja a helyét, gyönyörű tradicionális dallam kavalon játszva. Az aláfestés természeti hangjai (károgás és vihar) talán egy kicsit néha erősek, de mégis harmonikus az egész.

Az első „rendes” szám a Forgotten Path, mely iszonyat erősen kezdődik és így is folytatódik! A durva svéd metalos zúzást dudadallam vezeti végig a zenében. A férfi ének erősen metalcore-os, amit tökéletessé tesz a metalos női ének is. A szöveg a magyar nemzetről és ősi hitvilágáról szól angol nyelven, hogy külföldiek ne csak a zenéből áradó pogány légkört érezhessék át, hanem annak tartalmát is megértsék. A dal háromnegyedénél hallható fúvósszóló felidézi az ősi, nomád világot. A dal biztosan közönségkedvenc lesz koncerteken.

A harmadik nóta egy instrumentális átvezető, a Forebear’s Dance. Az eleje dob aláfestéssel megszólaló duda, majd belép a hegedű is, végül pedig a gitárok is megszólalnak. A feléig egy nyugodt, kellemesen pihentető dallamot hallhatunk, majd ekkor felgyorsul a dal, bár itt nem kezdődik durva zúzda. A dal végig kiegyensúlyozott, a hegedűjáték tipikusan magyaros. A dal végén kicsit „bedurvul” a zene, ami még pörgősebbé teszi a dalt. Őseink valószínűleg szívesen mulattak volna hasonló zenére!

A negyedik dal egy magyar nyelvű csángó népdal, a Nap és Hold. Népzenében jártasabbak a Zurgó 1997-es albumáról ismerhetik, bár ottani címe Rózsa. Itt a női ének – a második számmal ellentétben – nem metalosan karcos, hanem lágy, népies stílusú. A hangszerek közül itt leginkább a gitár dominál az ének alatt, bár a szólót itt is fúvós ragadja magához. Maga a dal is kitűnő választás volt, hiszen a nagyközönség nem nagyon ismeri ezt a szép szerelmes dalt, ahogy általában a csángó népdalokat sem, pedig a magyar népzenekincs részét képezik ezek a gyönyörű dalok is.

A zárótétel, mely a Song from the Lost címre hallgat, nélkülözi a metalos hangokat, helyette gyakorlatilag torokénekkel tarkított hegedűjátékról van szó. Remélhetőleg a későbbi dalokban a torokének újra vissza fog köszönni, hiszen nagyon különleges atmoszférát kölcsönöz a dalnak. Az outro, mely lényegében egy táltos-szeánsz hangulatát idézi meg, megfelelő lezárása a lemeznek.

Összességében elmondható, hogy kezdő zenekar létére majdhogynem profi munkát adtak ki kezükből. Az alig 19 perces demó rendkívül változatos, sok népi hangszerrel és többféle énekkel tarkított, a felvétel minősége pedig nemzetközi színtéren is megállja a helyét. Valószínűleg nem egyhamar fogják levetkőzni magukról a „magyar Eluveitie” titulust, de kitartó munkával hamar a magyar metal élvonalába kerülhetnek, sőt, akár nemzetközi hírnevet is szerezhetnek. Azt semmiképp sem lehet rájuk fogni, hogy tucatzenét játszanának. Véleményem szerint a magyar folk metal jövőjét (többek közt) a Niburta jelenti, mindenkinek ajánlom a figyelmébe!

————————————

ENGLISH VERSION:

The demo of the young band (Eredet, meaning ’Origin’ in English) was released in early fall of 2010. It is available virtually and downloadable. Listening to it first time, it sounds like the Swiss Eluveitie. At second time, too. But, if we listen to it carefully, we can find the differences. Albeit this band mixes its music with metalcore roars and gothenborger melo-death riffs, even so it has something typical Eastern. The band doesn’t conceal that their main aim to alloy Csángó (Moldavian Hungarian), Bulgar and Mongol folk music with modern metal music. The fiddle/violin and the hurdy-gurdy don’t have such role as in the Helvetian band, instead of that the folkish woodwinds: the flutes, the kaval and the bagpipe lead the main line, but the other folk instruments (kobza, fiddle, jaw harp) support perfectly and make harmonic their music.

The outcoming album contains five tracks. The quality of the sound is very good. Albeit that it was recorded in a home studio, many more famous bands’ full-length album have weaker quality. All instruments sounds well; there is no chaos because of the use of many instruments, though it could be a big problem.

The intro (Ancestry) can keep its feet. It is a beautiful traditional tune played on kaval (Moldavian traditional flute). Perhaps the natural sounds of the background are sometimes a bit hard, but the whole song is balanced.

The first ’real’ track is the Forgotten Path, which begins strongly and continues similarly! The rough Swedish-like metallic grinding is lead over by bagpipe tune. The male vocals are metalcore-like, which is made masterful by the metallic female vocals too. The lyrics are about the Hungarian nation and its ancient faith in English for foreigners, who can even understand the contents, not just the Heathen atmosphere of the music. The woodwind solo, which is in third quarter of the track, evokes the ancient, Nomadic world. This song will be very popular on concerts.

The third song is an instrumental interlude, the Forebear’s Dance. Its beginning is a bagpipe play with drum dub, then the fiddle and at last, the guitars also join. To the half, the tune is calm, relaxing, then it become faster, but this doesn’t grind. The song is balanced, the fiddle play is typical Hungarian. At the end, the music become more ’agressive’, and this makes the song more rolling. Our ancestors would surely rejoice to similar music!

The third song is a Hungarian Csángó folk song, the Nap és Hold (Sun and Moon). It took place on the album of the Hungarian folk band; Zurgó in 1997, but there had the title Rózsa (Rose). In this song, the female vocals are not hard, as in the second track, but gentle and folkish. Under the singing, the guitar leads the tune, but the solo is played on woodwinds in this song too. The song is a perfect choice, because not just the foreigners, but also most Hungarians don’t know this nice love song, as well as other Csángó songs, but they are also the parts of the Hungarian folk music.

The outro, called Song from the Lost, has no metallic sound, instead of that; the song is a fiddle play varified with throat singing. Hopefully in later songs throat singing will be back, because it gives a really interesting atmosphere to the song. This track, which evokes a shaman rite, is a good end of the album.

To sum up, this beginner band made a nearly professional work. The 19 minutes long demo is extremely various, with more kinds of folk instruments and singing, and the quality of the record is also up to the international stage. Surely they can’t get over the title of ’Hungarian/Eastern European Eluveitie’ soon, but with assiduous work, they’ll become one of the best Hungarian metal bands, or even they’ll win international fame soon. They can’t be accused by making trumpery music. In my own opinion, Niburta is the future of the Hungarian folk metal (with some other bands). I offer them to the attention of everybody!

Tracklist:

1. Ancestry (Intro)
2. Forgotten Path
3. Forebear’s Dance
4. Nap és Hold
5. Song from the Lost (Outro)

Pontszám: 10

Kapcsolódó cikkek

Niburta – Új felállás, közép-európai turné, készülő lemez

NorthWar

Niburta Interjú

ST. Toma

Niburta – ReSet EP

ST. Toma

Eluveitie, Arkona, Skálmöld – Koncertbeszámoló

Gwanath

Niburta – Párizs, gadulka, Niburta!

NorthWar

Niburta – az első fecskék a készülő új lemezről!

NorthWar

Niburta, ScerrA, Ankh, Dolmen, Isatha – III. Niburthday – Koncertbeszámoló

Gwanath

Folk Farsang: Korpiklaani, Metsatöll, Silent Stream Of Godless Elegy, Avven, Virrasztók, Niburta, Ankh – Koncertbeszámoló

ST. Toma

Scream from the East – A rajongók szemével!

NorthWar

Folk-Metal Underground Extravaganza – Koncertbeszámoló

ST. Toma

NIBURTA – Scream From The East

ST. Toma

SamhainFest Hungary 2012 – Koncertbeszámoló

ST. Toma

Niburta – Mašala – avagy a megcsalt férfi balladája!

NorthWar

Niburta – Balkanic Heart – az első dal az új lemezről!

NorthWar

Niburta Interjú

ST. Toma

Niburta – Awakening videoklip

NorthWar

Niburta – NiburTour, nagylemez, tagcserék

NorthWar

BeltineFest 2012 – Koncertbeszámoló

ST. Toma

Niburta – Korpiklaanis koncert elmarad!

NorthWar

Folk-Rock-Maraton 2012 – Koncertbeszámoló

ST. Toma

Paddy and the Rats, Dalriada, Lochnesz, Niburta – Koncertbeszámoló

ST. Toma

Niburta születésnapi koncert – Koncertbeszámoló

ST. Toma

Dalriada nyárindító nagykoncert – Koncertbeszámoló

ST. Toma

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Részletek

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.

Bezár