NIHIL OBSTAT – Disintegrate

Kiadó: Stygian Crypt Prod.

Weboldal: myspace.com/nihilobstatmetal

Kiadás éve: 2010

Stílus: Brutal Death Metal

Brief Sum: Despite that I always try to follow the South American death metal scene, somehow this Columbian group remained in the shadow for me until now. I’m not quite sure how could this possibly happen because this band is so intense, professional, extreme and make high quality of brutal death metal music. Their style is kind of unique in their area, because their music are more similar to the European brutal death scene (mainly the bands from Ukraine, Italy and Russia) than the South American, but they have similarities with some bands from the Florida-scene also. Their songs are complex and fast but not pointlessly, they also work with slower and memorable parts. The musicians are very skilled, the sound is also clean and brutal. The artwork and the concept is also good, so all in all it’s a very good release. There’s nothing new and unexpected in their music though, but who cares, it’s pure, brutal death metal, highly recommended for the fans of extreme music.

Bevallom, annak ellenére nem hallottam még a kolumbiai Nihil Obstatról, hogy ez már a második lemezük, pedig igyekszem figyelemmel kísérni a dél-amerikai death metal szcénát. Ráadásul nem is egy másodvonalas grindcore csapatról van szó, hanem egy ízig-vérig professzionális brutal death alakulatról tömény agresszióval, félelmetes intenzitással és jó dalokkal.

Az első, ami megkapja a fülét az embernek, az a hangzás erőteljessége és tisztasága. Sok dél-amerikai csapatnál ez gond szokott lenni, és jellemzően csak a kevés kivétel szokott eljutni Európáig (ld. Krisiun), ez pedig mutatja, hogy ez egy igenis fontos dolog. Az album rendkívül intenzív, de ügyesen építkezik, nem folyamatosan csak darálást hallhatunk, hanem vannak kiállások, lassabb, őrlőbb tempójú részek, vagy éppen néhol technikai virtuozitás. A dalok nagy részében találhatunk olyan momentumot, ami már elsőre megragad az emberben annak ellenére, hogy nem éppen egyszerű számszerkezetekkel operálnak. A csapat különlegesnek számít abban az értelemben, hogy a brutal death metal alatt ők nem feltétlenül azt értik, amit brazil és argentin társaik, sokkal inkább illik az európai és az amerikai szcénába a Disintegrate album a maga technikásságával és progresszívebb elemeivel. Felsorolhatnék itt sok orosz és olasz brutal death bandát (főleg arra a vonalra hasonlít ugyanis), de nincs értelme, hiszen szerintem mindenki érti, miről beszélek. A lemez kiállítása is jól sikerült, a technokratikus szövegekhez jól illik ez a poszt-apokaliptikus/indusztriális világkép. Az albumot egyébként három részre osztották, de ez csak a szövegek szempontjából lényeges, a zene egységes az egész lemezen.

Egyetlen egy probléma van a lemezzel, az a vokálos hangzása, ez az egy igen rosszul lett megkeverve, és itt is érvényesül a manapság sajnos gyakran előforduló „műanyag pohár”-effektus, ami már a Pathology 2008-as lemezénél is rettentően zavart (én magam ott hallottam először), és itt is ront valamennyit az élvezeti értékén. Emiatt egy picit le kell faragnom a pontszámból, de ezt leszámítva ez egy igen erős és brutális album, amit mindenkinek ajánlok, aki szereti a death metalt vagy az intenzív zenéket.

Tracklist:

1. Inception (An Imitation of Life)
2. Deconstructive Theory
3. Monolith of Life (Confinement of the Flesh)
4. Disintegration (Chronic Biological Disfunction)
5. Threshold
6. Turbulence of Primary Forces
7. Unleash the Anger
8. Misanthropic Dysfunction
9. Vexated Syndrome (Nature of the Matter)
10. Irrationality
11. Of Equations and Things (T.D.E.B.C.S.)

Pontszám: 8.5

Szólj hozzá!