Az a legjobb az új hullámos black metal zenekarokban, hogy nagyjából mindenféle hangulathoz passzol a zenéjük, még ha nem is a legtökéletesebben. A progresszívebb irányban mozgó müncheni Perdioton’s Light, valahol a lengyel Mgła és a német Groza kereszteződésében, ezúttal igyekezett még magasabbra tenni a lécet.
A duó – Sorath gitárok, basszus, ének, dobprogram, billentyűk és umbrA ének, zongora – második lemeze a Perdition’s Light hangzásának valamennyi korábban megismert leágazásába elvezet, ezúttal sem hagyva ki a progresszív, a dallamos és a hagyományos megnyilvánulásokat. A Sequenzen des Niedergangs puszta mérete és terjedelme (12 dal 1 óra 10 perc játékidővel) is masszív. A riffek újfent szépen, labirintus szerűen kanyarognak és fordulnak, majd szárnyaló, dallamos leadekben törnek ki. Van itt gyorsaság kismillió ritmusváltással, vonszolt dallamok jó adag fennköltséggel, de a lassabb részben teret kap a hanyatlás és az elmúlás érzete is. Ez a melankolikus szellemiség visszaköszön a német nyelvű dalszövegekben, melyeket jobbára az egzisztenciális kétségbeesés ural. A tudatos dalszerzésnek köszönhetően az album az extrém metál fényes napjainak igazi szellemét ragadja meg, miáltal hangzása merész, a kompozíció egy-egy szilánkja pedig néhol az időtlenség nagysága felé tör.
A dallamos gyorsaság mellett erős groovy lelkesedés uralja a korongot, amit a heavy szólóindák, illetve a váratlanul felbukkanó billentyűk és akusztikus betétek tovább színesítenek. Az összességében kissé tompa hangzás – hála a masszív gitárfalaknak, valamint a ritmikus torokéneknek – teljesen hitelesen szól. Az előadás tehát általában jól sikerült, egyedül a programozott dobokkal nem vagyok kibékülve, melyek néhol túlságosan monotonná, lapossá válnak. Nem arról van szó, hogy nem pontosak vagy kellően pusztítók, csupán azokban a számokban, ahol a vokál szinte letépi az eget, addig a háttérben egyszerűen csak dübörög valami, míg másutt teljesen profi cinjátékkal megtámogatva véres áldásként úgy nyomják a tempófokozást, hogy azt hiszed ez már a kárhozat.
A megfeketedett képességek germán mesterei ebben a világra szabadított hetven percben tökéletesen egyesítik a sötét energiákat a hullámzó érzelmekkel, és időnként engedik, hogy zenéjük mögül felvillanjon a kiszámíthatatlanság. Zárásként még csak annyit, hogy mostanában ritkábban akad olyan album, ami a célzott agresszió és az himnuszos black metal eposz ilyen hatásos keverékét nyújtja. Magas ajánlás!
Kedvenc számok: Sterbend, Sink’ ins Leere, Dornen
Kiadó: Talheim Records Germany
Kiadás éve: 2023
Stílus: Progressive Black Metal
Web: facebook.com/PerditionsLightBand
Tracklist:
- Sterbend
- Frei
- Asche
- Sink’ ins Leere
- Dornen
- Reste
- Nebel
- Einsamkeit
- Rot
- Verblasste Lichter der Welt
- Abbild verloschener Seelen
- Outro
Pontszám: 9,5