Lemezismertetők

PINK CREAM 69 – Ceremonial

Kiadó: Frontiers Records

Weboldal: www.pinkcream69.com

Kiadás éve: 2013

Stílus: Hard Rock

Brief Sum: Although Pink Cream 69’s eleventh album is absolutely listenable, it doesn’t offer anything new. Yet the quality that you can expect from this long standing melodic hard rock band is a fine substitute for the lack of innovation and the tendency to reuse musical ideas. At least for now…

Néhány éve történt, hogy David Readman énekes egy interjújában meglehetősen bizonytalanul nyilatkozott egy újabb Pink Cream 69 album lehetőségét illetően, mondván, a banda annyi mindent megtett és elért már… Az ember ilyenkor elgondolkodik. Adott egy több mint negyedszázada működő zenekar, amelynek ezalatt az idő alatt egyaránt kijutott sikerekből és hullámvölgyekből, amely mindeközben megalkotott jó pár zseniális lemezt, megajándékozott jó pár fantasztikus koncert élményével, és amelynek a bő huszonöt év során volt alkalma dalba foglalva elmondani gondolatait a világról. Ebből a szempontból nézve a lehető legracionálisabb döntésnek is nevezhető egy ilyen szépen ívelő történet időben történő lezárása, még mielőtt az alkotói energiákat elfojtaná a megszokás és az önismétlés. Mégis ki örülne annak, ha kedvenceitől már csak ugyanazoknak a közhelyszerűvé fakult fordulatoknak a szajkózására telne, az invenció legapróbb szikrája nélkül?

Nos, a roppant egyedi hangzású és sokszínű Pink Cream 69 – csupán a rend kedvéért: németországi székhelyű formáció angol énekessel és amerikai bőgőssel, ahonnan az előző torok, Andi Deris annak idején a Helloweenbe igazolt – az ominózus interjú előtt még nem tartott itt. Nyilván akkor sem várta már senki, hogy pont a tizedik albumára definiálja újra magát a csapat, és az előtte készült pár anyag sem volt éppen prémium kategóriás (inkább „csak” nívós munka, ám PC69 viszonylatban kevés extrával), de az In10sity ezzel együtt is igen életerősre sikeredett. Ennek lassan hat éve, és ennyi idő még sosem telt el két korongjuk között, a 2009-es kiadású koncertlemeztől és DVD-től számítva sem!

S hogy mi a helyzet most? Hallgatom, hallgatom a Ceremonialt, jól megvagyok vele, a klasszikus mesterművek (a debüt, One Size Fits All, Elecirified, Sonic Dynamite) frenetikus zeneiségét és hangulatát azonban nem vélem felfedezni benne. Ami az eddigi lemezeiken működött, az itt is megvan: az Alfred Koffler gitáros és Dennis Ward basszer / producer alkotta – olykor Uwe Reitenauer gitárossal és Daviddel kiegészülő – szerzőtandem ismét hozza magát, nem hiányoznak a jellegzetes énekdallamok és gitárszólók sem, ám az In10sity címe által is sugallt lendület már sehol, és töredelmesen bevallom, több napi kitartó ismerkedés után sem tudnék olyan, valóban időtálló számokat megnevezni, amelyeket egy lapon említhetnék a Welcome The Nighttal, a Shame-mel, a The Spirittel vagy akár az Out Of This Worlddel. „You choose right from wrong, much too late for a different song” – hallható a Right From Wrong refrénjében, és aligha sejti a banda, mennyire fején találta a szöget ezekkel a sorokkal, jóllehet nem a dalban megénekelt élethelyzetre, hanem a Ceremonial általános jellemzésére gondolok itt…

Tempós nótákat (Wasted Years, I Came To Rock), súlyosabb tételeket (Land Of Confusion), lazább groove-okat (Special, Right From Wrong) és balladákat (The Tide, Passage Of Time) egyaránt találunk az albumon. Önmagában véve ezek egyikét sem nevezném rossznak; mind bizonyíték arra, hogy a tagság álmából felriasztva is képes kerek, fülbemászó témákat írni – csakhogy mindet hallottuk már azelőtt. Paradox módon egyedül azt a Find Your Soult tudnám kiemelni különlegességként, amely Alice In Chainst idéző fordulataival véteti észre magát a típusdarabok között és amely ily módon a legkevésbé Pink Creames hangzású, általam (részben emiatt) nem is igazán kedvelt Change lemezre utal vissza.

További érzékeny pont az egyik alapítótag, Kosta Zafirou távozása. A görög származású dobos-zseni ma a Unisonicban püföli a bőröket, valamint menedzseri teendőket is ellát, és mindezt már nem képes egyeztetni a PC69 dolgaival. Ez bizony jelentős vérveszteség a csapat számára. Lehet bármennyire kompetens az eddig dobtechnikusként tevékenykedő cimbora Chris Schmidt, az ő játéka sajnos sematikusnak hat a nagy előd egyszerre erőteljes és fifikás stílusa után.

Azt hiszem, nyugodtan elmondható, hogy a PC69 leginkább a maga örömére, a maga által meghatározott mérce és tempó szerint zenél. Egy javarészt sokat látott, negyvenöt év körüli arcokból álló, a kreatív csúcson már túl lévő zenekar esetében ez így is van rendjén. A fentiek alapján bárki mondhatná, hogy ezért kár volt ennyi évig várni, én viszont igazság szerint valami ilyesmire számítottam (már amióta egyáltalán számítani lehetett az új anyagra), úgyhogy nem is érzem magam csalódottnak vagy elkeseredettnek. Meg hát tényleg kellemes hallgatnivaló ez, még ha a Pink Cream életműhöz érdemben nem is tesz hozzá semmit.

Szóval nálam a rutinmegoldások dacára is érezhetően magas dalszerzői kvalitás miatt billen most még valamelyest pozitív irányba a mérleg nyelve. Legközelebb azonban szigorúbb leszek!..

SAMPLE:
YouTube link

Tracklist:

1. Land Of Confusion
2. Wasted Years
3. Special
4. Find Your Soul
5. The Tide
6. Big Machine
7. Let The Thunder Roll
8. Right From Wrong
9. Passage Of Time
10. I Came To Rock
11. King For One Day
12. Superman

Pontszám: 7.5

Kapcsolódó cikkek

Pretty Maids és Pink Cream 69 koncert az A38 Hajón

KMZ

Hot News: Pink Cream 69 – „Ceremonial” : the highly anticipated new album

KMZ

Pink Cream 69 – Chris Schmidt, New Drummer

KMZ

Szólj hozzá!

A továbblépéshez fogadja el a sütik használatát. Elfogadom Részletek