Kiadó: Metal Blade Records
Weboldal: @ Facebook
Kiadás éve: 2017
Stílus: Heavy Metal
Brief Sum: Burn the World has cast a spell on me. It was an enormous experience to get immersed into it, and explore the exciting details. This record is their most energetic to date, and I would say the most mature, too. More direct themes, clear expressions, a little less of the arcane mist. The guitars are more powerful, it’s like the whole band was trying to break free from the speakers – and hearing the grandiose melodies, it’s to their benefit. I am beginning to understand that they don’t want to move away from King Diamond, and then I realize how good a thing it is, because there are still enough ideas in Portrait for them to make exciting records. So King Diamond has to pull himself together if he wants to stay an idol! :D:D:D
Majdnem tíz évvel ezelőtt egy különös nevű svéd csapat lemezét ajánlotta egy barátom meghallgatásra. Egyből megragadott a Mercuful Fate által kijelölt ösvényen haladó csapat nyers megszólalású anyaga. Innentől kezdve lelkesen követtem/követem útjukat. A következő albumokon finoman formálódott a zenei világuk, ami nem csak az énekes cserének köszönhető. Eddig minden anyagukon volt valami egyedi dal, ami kiszakíthatta volna a csapatot a nagy példakép árnyékából, egyedi irányba fordítva a zenei szekeret, de ők a kis kiruccanást kivéve maradtak az eredeti elképzeléseiknél és a maguk által felállított keretekből hozzák ki mindig a legtöbbet.
Talán néha egy csapatnak lemezről lemezre illik látványosan fejlődnie, talán a zenekar alapítását inspiráló más csapatok nyomait illik kikoptatnia, hogy egyediek legyenek, hogy saját útjuk legyen. Mindig próbáltam úgy nézni a Portraitra, hogy megvan az a dal, ami nekik is megadná a saját stílust, de ők csak nem akartak ebbe az irányba mozdulni. Mégis mindig kedveltem alkotásaikat. Talán ennek az örökös kényszerű fejlődésnek nincs értelme, inkább az a fontos, hogy az önmagunkban ébredő belső késztetésnek eleget tegyünk és akkor ami megszületik ebből, az olyan értékkel bír, ami másoknak is fontossá, jelen esetben szórakoztatóvá válik.
Ezek után az új lemezről, a Burn The World-ről könnyű képet alkotni és aki nem nagy rajongója a Portraitnek, vagy King Diamond munkásságának, az meg is elégedhet annyival, hogy ez a lemez is pont ugyanolyan remek, mint az előzőek. Viszont aki imádja ezt a stílust, tudja, hogy az igazi meglepetések az apró részletekben várják és igenis rengeteg plusz izgalmat rejt az anyag, annak, aki bele szeretné ásni magát.
A lemez feszes hangzású, lendületes dalok gyűjteménye. A címadó szinte már thrashbe csap át. Talán ezeknek is köszönhető, hogy úgy érzem, az anyag bölcsője az Abigail/Them zenei világa. Direktebbek a témák, világos a megszólalás, kicsit lazább a misztikus köd. A gitárok is erőteljesebben szólnak, mintha az egész csapat ki akarna mászni a hangfalakból, a nagyívű dallamokat hallgatva nem is bánjuk ezt.
A Likfassna-ban meglepetésként egy billentyűs szóló is belefér, ami aztán átcsap a gitárok játékába. Ennyire bátran még nem használták a hangszert, sőt igazából máshol észre sem vettem. Vannak részek a dalban, ahova Diamond mélyebb hangját várja az ember, de a megoldás más, portraitos. Ha egyediség kell akkor ez mindenképpen az!
A Flaming Blood remek galoppozása és a szóló kezdő hangjaira vágtába váltó ritmus szolgáltatja az energiákat. De nem csak ebben a dalban, az egész lemezen végig jeleskedik a ritmusszekció. Nem csak a dobok, ahol a cineket külön kiemelem, hanem a basszus is kellemesen dörmög végig. Ezeket koronázza meg a lendületes ének a nagyszerű dallamokkal. A szólók pedig beleépülnek a dalokba, nem önálló kis műként szerepelnek, hanem tovább építik a zenét.
A Martyrs kezdő riffje szintén a 80-as évekbe repít vissza, a csapat neve: Sámán, aztán a dal visszakanyarodik King Diamond korai éveihez, a Fatal Portrait lemezhez.
A To Die For ismét hatalmas sebességgel repeszt végig, a dalt ismét egy jó refrénnel van komponálva. Ez a sebesség jól ellenpontozza a befejező dal epikusságát. A Pure of Heart a Portrait Black Horsemen-je. Hasonlóan akusztikus keretbe foglalt költemény. Gyönyörü, ahogy szép lassan kibontakozik a dal, felépül a refrénig. A lemez egyik csúcspontja!
A Burn the World teljesen elvarázsolt. Hatalmas élmény volt elmélyedni benne, felfedezni az izgalmas részleteket. Ez a lemez az eddigi leglendületesebb anyaguk és úgy érzem a legérettebb. Lassan megértem, hogy nem akarnak eltávolodni King Diamondtól, és rájövök, hogy mennyire jó is ez, mert így is van elegendő ötlet a Portraitban, hogy izgalmas lemezeket készítsen. Úgyhogy King Diamondnak fel kell kötnie a gatyát, ha továbbra is bálvány akar maradni! :D:D:D
SAMPLE:
YouTube link
Tracklist:
1. Saturn Return (Intro)
2. Burn the World
3. Likfassna
4. Flaming Blood
5. Mine to Reap
6. Martyrs
7. Further She Rode
8. To Die For
9. Pure of Heart